Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-23 / 273. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 23. Szalon 21 MÉDIATÉR ■ VÁLOGATOTT MESEK SZÜLŐKNEK Lady Gaga és a magyar hard SF Angyalszárnyak, vámpírok, gyógyulás POLGÁR ANIKÓ Az utóbbi években megjelent néhány olyan regény, melyben utalás történik Lady Gagára. Ezek közül két science fiction műre utalnék a továbbiakban (az elsőre csak nagyon röviden). H. NAGY PÉTER A hallatlanul tehetséges, délafrikai Leuren Beukes Zoo City című regényével robbant be az SF élvonalába. A történet háttérvilágának fontos eleme, hogy mindazok, akik embert öltek, valamilyen állattal kénytelenek leélni hátralévő életüket, mely élő lelkiismeretként követi őket. A főhősnőnek különleges tulajdonságai vannak, például képes megtalálni elveszett tárgyakat, ezért megbízást kap, hogy kutasson fel egy eltűnt popcsillagot. A nyomozás során feltárul Zoo City természetfeletti beszivárgásokra és aljas cselszövésekre épülő világa. Az egyik helyszínt (egy bárt) a következőképpen írja le az elbeszélő: „A Counter Rev vendégeknek fenntartott része a húszas évek dekadenciáját ötvözi az elektronikus csillogással. A nagy Gatsby, Lady Gaga-féle értelmezésben, ezüstben és fehérben. Az átlátszó plexiből faragott, masszív absztrakt csillár az alacsony, fehér neonpultos, ovális bár fölött lebeg. Alulról világítja meg a lágy fény.” Gaga említése itt a belső dizájn, a vizuális panoráma érzékeltetésére szolgál. A dzsesszkorszak és a kortárs popikon társítása sajátos stílust jellemez, mely kiemeli a szórakozóhely egyedi vonásait. Találunk azonban ennél érdekesebb utalást is a kortárs prózai alkotások egyikében. Brandon Hackett Az ember könyve című hard SF regénye egy olyan földi közösségről szól, melynek tagjai hirtelen egy furcsa (organikus) űrhajó gyomrában találják magukat, majd megérkezik az idegenek KÖNYVAJÁNLÓ Kitalált, de az emberek által mégis valóságosnak hitt helyszínek, egyebek között Atlantisz, Eldorádó és Lemuria történetét vizsgálja Umberto Eco legújabb, A legendás helyek és földek története című kötete, amelyet az Európa Könyvkiadó a világpremierrel egy időben jelentetett meg magyarul. A gazdagon illusztrált kötet egy sorozatba illeszkedik a szerző korábbi kultúrtörténeti albumaival, A szépség történetével, A rútság történetével és A lista mámorával. Sajó Tamás művészettörténész, a kötet forbolygójára, ahol egy helyi háború ütközőpontjába kerül. Számunkra a történet egyetlen eleme lesz fontos a továbbiak megértéséhez: az idegenek magas szintre fejlesztették a biológiát, képesek a horizontális génátadásra, melynek hatására - viszonylag gyors folyamat eredményeként - transzgeni- kus fajokra tagozódnak szét. Az idegenekkel szoros kapcsolatba kerül két földi fiatal (Attila és Auri), akiket szintén alávetnek az átalakítási folyamatoknak. Nézzük, hogy kerül Lady Gaga a képbe. Főhőseink egy rövid párbeszédet folytatnak zenei ízlésükről, amikor a kolónia egy rögtönzött koncertre készülődik. Tudod már, milyen számokat fognak játszani? - Hát, az biztos, hogy lesz például a Queendítója kiemelte: Eco nem egyszerűen mesés földekről ír, hanem csakis azokról, amelyek létét valamiért komolyan vették az emberek. Kronologikus sorrendben halad, így veszi végig Odüsszeusz bolyongásaitól és Atlantisz platóni mítoszától kezdve a középkori Grál-törté- neten át Joyce Ulyssesének színhelyeiig vagy Dan Brown világáig a kitalált helyszíneket és az azokkal kapcsolatos képzetek alakulását. Olykor nem egyszerű elválasztani, hogyan keveredtek az őszinte vagy naiv hiedelmek a tudatos megtévesztéssel. A hazugság szót Eco nem írja le, intői a Mama, a Beatlestől az Imagine és a Yesterday, U2, Jimi Hendrix, Elvis Presley, Abba és egy csomó más régi vacak. Semmi normális zene, mondjuk egy Lady Gaga, vagy Katy Perry. Hogy lehet kihagyni Lady Gagát! De hiába mondtam anyának. - Hát ez tényleg ciki... - felelte kényszeredetten Attila. Ki nem állhatta Lady Gagát.” Ebből a párbeszédből most nem az ízléskülönbség a fontos, vagy az, hogy a Mama minden bizonnyal a Bohemian Rapsody, illetve, hogy az Imagine Len- non-dal, amely a Beatles feloszlása után keletkezett, hanem mindössze annyi, hogy Auri kedveli Gagát, s ez összekapcsolódik a személyiségével. A második szöveghely tárgyi rekvizitumokra utal. A véletlenszerűen felszippantott földi kább arra törekszik, hogy rendszerben lássa, a hiedelmek és legendák hogyan épülnek egyholmikból az emberek lakrészeket alakítanak ki. „Auri szobája kevésbé hatott üresnek, mint az övé, a kislány jó érzékkel helyezett el tárgyakat, amitől még otthonosnak is lehetett nevezni. A padlón egy rongyszőnyeg hevert, a deszkapolcot talán Jurij szerelte fel a falra, rajta Auri nemrég talált táskája, a piperetükre, a lemerült iPad- je, guberált újságok, pár talált gyűrű és karkötő hevert. A falon egy szakadt Lady Gaga-poszter függött, a sarokban egy szék állt, előtte az ágya, egy fűvel bélelt kuckó, mint az övé, de Auri- nak volt egy zebracsíkos pokróca is hozzá.” Itt már világos, hogy Auri számára Gaga igen fontos, hiszen ideiglenes otthonának is jól látható tartozéka a művésznő képe. A harmadik idézet a történet azon részéből származik, amikor a kislány az idegenek köz- beavatkozása miatt egyre furcsább dolgokat művel, mindenesetre még normális ruházatban látjuk: „A rámpa közepére ért, majd amikor meglátta Jurijt és a többieket, megtorpant. A földi, világos farmerját és a kedvenc, Lady Gaga feliratú sárga pólóját viselte.” Nem sokkal ezután megkezdődik Auri totális átváltozása, melyről a regény végére kiderül, hogy visszafordíthatatlan folyamat. Ha feltesszük a kérdést, vajon véletlen-e, hogy Lady Gaga háromszor is identifikálja a szövegben Aurit, a felvetésre nem a válasz. Mégpedig azért nem véletlen, mert Gaga szerepeltetésének - bármennyire esetlegesnek tűnik is - itt valóban tulajdonítható funkció. A történet során ugyanis éppen az a szereplő megy át teljes átalakuláson, aki rajong az átváltozóművész Ga- gáért. A popkultúrából származó elem és a gének okozta metamorfózis ilyen jellegű, olvasásalakzatot eredményező, produktív párosítása remek megoldás. S ezért az ötletért - véleményem szerint - a Brandon Hackett álnéven író Markovics Botond dicséretet érdemel. másra. Ráadásul a hazugságok vagy képzelgések következménye gyakran valóságos volt: noha Eldorado vagy János pap országa sosem létezett, mégis sokan eredtek a nyomába, ami jelentős földrajzi felfedezésekhez vezetett. Ugyanakkor a legendás földek történetei nemcsak bolondos ötleteket ihlettek, elég például arra gondolni, a nácik hogyan értelmezték az Ultima Thule vagy a hiperboreu- sok mítoszát - figyelmeztet Eco könyve. A szerző a rá jellemző alapossággal, okos és szellemes stílusban a ma divatos ezoterikus-misztikus regények „földrajzi terét” is elemzi. (MTI) Dóka Péter A kék hajú lány című meseregénye megdöbbentő őszinteséggel analizálja a felnőttek gyakran kiüresedett világát, és kíméletlen természetességgel szembesíti a gyermeki lelket olyan kérdésekkel, melyektől általában óvni szoktuk: a halálos betegséggel, a szenvedéssel, a pszichikai megpróbáltatásokkal, sőt, magával a halállal is. A regény főszereplője egy Olivér nevű fiú, aki egy kórház mikrotársadalmába illeszkedve szemléli a létezés tragikomédiáját, nyújt látleletet az emberi kapcsolatok gépiességéről és kiüresedéséről, miközben az általános érzéketlenség biztonságába menekülve megtapasztalja a legcsodálatosabb emberi érzelmeket: az együttérzést, a szeretet, a barátságot és a szerelmet. Ehhez rendkívül autoritativ jellemre van szükség, s bizonyos pontokon szinte már ez is sokkoló. Olivér helyenként több szeretetet és megértést ad a felnőtteknek, mint amennyit ő kap tőlük: egy csokiért például egy gyengén látó öregember unokájának adja ki magát, ám a szereptől később sem képes megválni. A szolidaritás olyan fokát éli meg, mely szeretetteljes részvétté válik, s Olivér az öreg boldogságának egyetlen reménye marad. Az öreg halála, a holttest megpillantása a proszektúrán heves és igazi érzelmeket vált ki a fiúból: a trauma- tizáltság azonban feloldható a mások traumáinak feloldásához nyújtott segítségben. A kék hajú, vámpírokat rajzoló, halálosan beteg lány vám- pírromantikája a halhatatlanság utáni vágy jelképévé nemesedik. Dóka szövegének nem egy része keresetlen költészetté válik, a köznapi tárgy jelképpé, a tér és idő magánmitológiává formálódik. A transzcendenciához, és a halált jelképező vagy azt legyőző sötét erőkhöz való viszony intimitása (angyalok, vámpírok) túlmutat a felnőttek által megélt és érzékelt világ határain. A kórház látlelete könyörtelen és ironikus, mikMira, a kék hajú lány, akinek daganatot találták a térdében, a misztika segítségével szeretne meggyógyulni. rotársadalma mégis biztonságosabb és barátságosabb, mint a külső világ, holott e világ szereplői betegek, anorexiások vagy egyéb étkezési zavarokkal, pszichikai traumákkal küzdő, nárcisztikus alakok, vagyis nem hagyományos gyerekkönyvbe illő figurák. Mira, a tolókocsis, kék hajú lány, akinek daganatot találták a térdében, a misztika segítségével szeretne meggyógyulni, s ehhez Olivér részvételére van szükség. A fiú látványos pragmatizmusa a nem nyilvános szférában mégis csak misztifikálódik. Hisz a kórház legendájában, hisz abban, hogy ha megérinti a kórházalapító sírkövét és három gyógyulásban segít, megnyeri magának Mi- rát, és Mirának az áhított egészséget, bár a misztikus gyógyulás lehetősége, akárcsak a vámpírhalhatatlanság, illúzió marad: a hangsúly az őszinte érzelmekre, a pózok nélküli viselkedésre, a problémákkal vaDoka Péter A kék hajú lány Dóka Péter meseregénye szakít a divatos gyerekkönyvek j ópofizó- humoros stílusával, de vannak poénjai. ló nyílt szembenézés megnyugtató hatására tevődik át. Olivér (akinek nevében nem véletlenül van benne a „vér” főnevünk) a kórházi élmények hatására meglepő változáson megy keresztül, akárcsak a fejlődési regények hősei. A felnőtté érést jelképezi az alvótársától, Páti Patkánytól való megválás, „akit” egy beteg kislánynak ajándékoz. A változás igényét mutatja a színekhez való meglehetősen kiélezett viszonyulása is. „Tudom, hogy a kéket utálod, de szerintem remekül áll neked” - mondja az anya, aki a születésnapjára kék inget ajándékoz a fiának. Olivér gyermeki beidegződéseitől szabadul, mikor lenyűgözi a lány kék hajának különlegessége, a lány kopaszságának elfogadása viszont már felnőttes komolyságról árulkodik. Dóka Péter könyve szakít a divatos gyerekkönyvek jópofi- zó-humoros, sziporkázó stílusával, ami nem azt jelenti, hogy nincsenek poénjai, sőt! Dóka a drámaiságra fókuszál, a lét tra- gikomikumára, melyet a gyermek is érzékel, s melyre ő is túlélési stratégiákat dolgoz ki. A regény egyszerre remek, megrázó, katarzisban és szociális drámákban bővelkedő, okos meseregény és felnőtteknek szóló parabola. Dóka Péter: A kék hajú lány (Lakatos István illusztrációival). Móra, Budapest, 2013. A legendás helyek és földek története című kötet a világpremierrel egy időben jött ki magyarul Megjelent Eco új kultúrtörténeti albuma SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com ■■■■ Lady Gaga mint a szörnyek anyja a Bom This Way című számhoz készült videoklipben (Képarchívum)
