Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-22 / 272. szám, péntek
www.ujszo.com UJSZO 2013. NOVEMBER22. Kultúra-hirdetés 9 Problémák és megoldások egy amerikai természetfilmes, Gianna Savói szemszögéből Fókuszban a természet „Biológusnak tartom magam, aki kamerával járja a világot" (Képarchívum RÖVIDEN Kórházba került Kertész Imre Budapest. Kórházba került Kertész Imre. A Nobel-díjas író, akit tegnap reggel 6 órakor szállítottak az MH Egészség- ügyi Központ Honvédkórházba, kielégítő általános állapotban van - közölte sajtótájékoztatón Zsíros Lajos orvos-igazgató. Tájékoztatása szerint az író otthonában elesett, megütötte a jobb csípőjét. A vizsgálatok csípőtáji törést állapítottak meg. Az írót előkészítés után délelőtt megműtötték. A baleseti sebészeti osztályon fájdalomcsillapító kezeléseket kap, állapota stabil. (MTI) k Amerikai Nemzeti Könyvdíj New York. Szerda este átadták az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. Az évente több kategóriában odaítélt National Book Award az egyik legrangosabb amerikai írói elismerés. A fikciós kategória győztese James McBride The Good Lord Bird című regénye lett, amely a rabszolgaság korának idején az identitás és a túlélés feltárásáról szól. A nem fikciós művek kategóriájában George Packer The Unwinding: An Inner History of the New America című művének ítélték oda a díjat. A könyv az Egyesült Államok történetéről szól 1978 és 2012 között amerikaiak életén keresztül. E. L. Doctorow, a Ragtime című regény írója, aki korábban már elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat és Maya Angelou az I Know Why the Caged Bird Sings című ikonikus amerikai önéletrajzi regény szerzője életműdíjat kapott. (MTI) Bírálat érte az internetes könyváruházát Duna menti írók a bécsi könyvvásáron Gianna Savói nemzetközi díjakkal elhalmozott természetfilmes, tíz éve van jelen a világ élvonalában. Filmjeit a Discovery, a National Geographic és az Animal Planet is vetíti. Forgatott veszélyeztetett állatfajokról, Karib-tenge- ri halászokról, nemrég fejezte be az Our Blue Canoe (A mi kék kenunk) című filmjét, amelyben néhány hajós megépíti egy ősi polinéz úszóalkalmatosság replikáját, hogy átszeljék vele a Csendes-óceánt. JUHÁSZ KATALIN Biológusdiplomával a zsebében kezdett filmezni, ami előny is, hátrány is, hiszen a témákhoz szakmai szempontból közelített, filmes tapasztalatai azonban nem voltak. Kisgyermek korom óta megszállott természetfilmnéző vagyok. Édesapám ölében alapoztam meg „karrieremet”. Emlékszem, mennyit győzködtem a családot, hogy ne kapcsoljanak át más csatornára. Ha kiszámítanám, mennyi időt töltöttem környezetvédelmi és természetfilmek nézésével, évek jönnének ki. Jó néhány filmes fogást sikerült ellesnem a profiktól. A természetfilmek egy része ugyanis azonos sémára épül. Ezt hamar észrevettem, és máig tudatosan igyekszem kerülni a kliséket. Később elvégeztem néhány filmes tanfolyamot, de máig biológusnak tartom magam, aki kamerával járja a világot. Szenzációhajhász korunkban egy-egy ökológiai témából is lehet hatásvadász film, amelyet nyilván azonnal el lehet adni a tévétársaságoknak. Ez így van. Megfigyeltem, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó filmek legtöbbször úgy mutatják be a negatívumokat, hogy nem kínálnak megoldást az adott problémára. Ezek az alkotók tudják, hogy a közönség fogékony a negatív szenzációra, a drámára. Én sokkal jobban szeretem az olyan alkotásokat, amelyek továbbgondolják a problémát. Legjobban pedig a sikersztorikat szeretem. Szerencsére ezzel nem vagyok egyedül: a nézők egyre inkább tudatosítják, hogy a felvetett kérdésekre léteznek válaszok, sőt, mivel minden témának azonnal utána tudnak nézni az interneten, egyre többen érzik, hogy ők is tehetnek valamit, hogy részt vehetnek a folyamatokban. Küldhetnek pénzt, odamehetnek segíteni. Aközösségi média fontos szerepet tölt be e téren, ott is lehet szervezkedni, kezdeményezni. Ehhez persze az kell, hogy a nézőt megérintsen egy adott film. Ezt az alkotók is tudják, sokan alkalmazzák a hatáskeltést, mint eszközt, amivel szerintem nincs is semmi baj. Gyakran azonbananagy hűhóval prezentált problémák viszonylag könnyen megoldhatók lennének egy kis pénzzel és odafigyeléssel. Na, ehhez kell a biológusdiploma. Hogy ne tudjanak becsapni. Nehéz bekerülni a nemzetközi tévécsatornák műsorába? Gondolom, ott is komoly harc folyik a szerkesztők kegyeiért. A nagy csatornák, mint a Discovery vagy a National Geographic jelentős szakértői bázissal rendelkeznek. Többféle szempontból elemzik a beérkező filmeket. Ellenőrzik a forrásokat, az adatokat, és persze a vizuális megjelenítés színvonalát is értékelik. Gyakran a csatornák kémek fel alkotókat egy- egy téma feldolgozására. Én is kaptam ilyen felkéréseket, ami nagy megtiszteltetés számomra, mert azt jelenti, hogy elismernek szakmai és filmes szempontból. Természetesen nagy a tolongás, hiszen manapság már nincsenek technikai korlátok, szinte bárki beszerezhet profi felszerelést, és egy laptopon is meg tudja vágni a filmet. Maga a forgatás viszont meglehetősen költséges vállalkozás, hiszen oda kell utazni, a helyszínen kell tölteni bizonyos időt, fizetni kell a stábot. Honnan szerez erre pénzt? Folyamatosan pályázom különböző nemzetközi szervezeteknél, alapítványoknál. Ma már vannak embereim erre, de amíg nem nyertem el a szakma bizalmát, addig az ötlet kidolgozásától a pályázatok írásán át a forgatásig és a vágásig mindent magam csináltam. Volt idő, amikor a környezetemben mindenki őrültnek tartott, hiszen gyakran az egzisztenciámat tettem kockára egy-egy ötlet megvalósításáért. Hetekig sátoroztam egy patak partján, hogy megfigyeljem a hódokat, vagy halászhajókra kéredzkedtem fel, mert nem volt pénzem motorcsónakot bérelni. Ráadásul nő vagyok, ezért még furcsábbnak tartották ezt a fajta megszállottságot. Ma már többen is támogatják a filmjeimet, nem a saját pénzemet fektetem be. Az azonban bizonyos, hogy a szakmai felkészültség és a jó ötlet önmagában kevés. Nem árt, ha a fümes jó szervező is egyben. Forgatás és vágás közben mennyire veszi figyelembe a majdani tévénéző ízlését? Szívesen mondanám, hogy semennyire. De még az sem mindegy, hol nézik a fümemet. A Discovery csatorna például az amerikai sugárzásra negyvenperces verziót kért abból a filmemből, amelyet Európában hatvanperces verzióban vetítettek. Egy átlag amerikai ugyanis nem képes végignézni egy hatvanperces természetfilmet. Ki kellett vágnom a hosszú, lírai snitteket, pörgősebbé kellett tennem az egészet, hogy a néző ne kapcsoljon más csatornára. Európában egy bogár huszonöt másodpercen át is mászhat felfelé a fűszálon, Amerikában viszont legfeljebb tíz másodperces lehet ez ajelenet. MT1-HÍR Bécs. Hevesen bírálta az Amazon internetes könyváruházát Sibylle Lewitscharoff Büchner-díjas német írónő a bécsi nemzetközi könyvvásárt (Buch Wien) megnyitó szerdai beszédében. A legjelentősebb német irodalmi díj idei kitüntetettje azt vetette az Amazon szemére, hogy „nem fizet adót azokban az országokban, ahol egy rakás pénzt keres”. Az Amazon „felháborítóan rosszul” fizeti alkalmazottait, tönkreteszi a könyvkereskedőket és egyre inkább a kiadókat is - vélekedett Lewitscharoff. Ennek alátámasztására példaként hozta fel, hogy Rómában, ahol jelenleg ösztöndíjasként él, egyes városrészekben egyáltalán nincsenek már könyvesboltok. A nyomtatott könyv jövőjével foglalkozó beszédében az írónő védelmébe vette a szerzői jogokat, és kárhoztatta azokat a törekvéseket, amelyek célja minden kiadványt ingyenesen elérhetővé tenni az interneten. A vasárnapig tartó hatodik bécsi nemzetközi könyvvásáron tíz országból mintegy háromszáz könyvkiadó képviselteti magát. A vásáron és a hozzá kapcsolódó, városszerte zajló egyhetes irodalmi fesztiválon több mint háromszáz szerzővel találkozhat a közönség. Bécsbe látogat mások mellett Per Olov Enquist svéd, Leon de Winter holland és Viktor Jero- fejev orosz író. A felolvasások és pódiumbeszélgetések egyik helyszíne a bécsi magyar kulturális intézet kezdeményezésére létrejött Donau Lounge standja, ahol a Duna menti országok íróival, legújabb könyveikkel és a Dunához kapcsolódó időszerű témákkal találkozhat a bécsi közönség. Tizenegy Duna menti országból negyven írót, műfordítót, irodalmárt látnak vendégül a Donau Lounge színpadán. Miroslav Cipár alkotásaiból látható kiállítás a Pozsonyi Városi Galériában Festmények az illusztrátortól Pozsony. A Pozsonyi Városi Galériában Miroslav Cipár festészetét bemutató kiállítást nyitottak meg tegnap. A 108 alkotást felvonultató tárlat az illusztrációs munkásságáról híres művész festészetét korai korszakától, a hatvanas évek elejétől napjainkig mutatja be. A régi művek közül többet magángyűjtőktől kölcsönöztek, ám a művész 22 új képet kimondottan erre a tárlatra alkotott. A Miroslav Cipár festészetéből rendezett eddigi legnagyobb retrospektív kiállítás 2014. március 2-áig tekinthető Miroslav Cipár egyik kiállított festménye előtt (TASR-felvétel) meg a Pállfy-palotában. (tébé) Középiskolá(so)k, figyelem! Rendhagyó tanítási óra az Új Szóval! Ha kedvet éreztek megismerkedni a napilap szerkesztőivel, az újságírói munkával, akkor szívesen átadjuk tapasztalatainkat. Bátran küldjétek el jelentkezéseteket és elérhetőségeteket: marketlng@iujszo.com Bővebb tájékoztatás: 02/59 233 266 Hatvanöt éve együtt!
