Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-21 / 271. szám, csütörtök

18 Iskola utca- hirdetés ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 21. www.ujszo.com A POSTA HOZTA A második jutalom A dunaszerdahelyi Simon Károly egy hónapot töltött Budapesten, belekótolva a kutatómunkába Ösztöndíjjal az Akadémián Az Akadémián töltött idő megerősítette Simon Károlyt abban a tervében, hogy kutatóorvos legyen (Fotó: S. K. archívuma) A komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskola évente jutalomkirándu­lásra viszi legsikeresebb tanu­lóit. Idén október végén 48 di­ák egynapos budapesti kirán­duláson vehetett részt a tavalyi iskolai évben elért eredménye­inek elismeréseként. Először Magyarország leg­nagyobb természetrajzi gyűj­teményének, a Magyar Termé­szettudományi Múzeumnak az állandó kiállításait csodálhat­ták meg. A csoport valamennyi tagját elvarázsolta annak a bálnacsontváznak a látványa, melynek elhelyezése érdeké­ben a múzeum épületéhez egy külön épületet kellett emelni. Kicsik és nagyok számára nagy élményt nyújtottak a hajdani őslények - mamutok, dinosza­uruszok, de Samu, az ősember is valós nagyságában. Ugyan­csak lenyűgöző látványt jelen­tett az ásványtani, az őslényta­ni, az állattani és embertani gyűjtemény is. A népes csapat következő ál­lomása a Népligetben található Planetáriumban volt, ahol egy virtuális űrutazáson vettek részt. A Föld a mi bolygónk című tudományos ismeretter­jesztő film révén megismerhet­ték naprendszerünk felépítését. A biológia és a földrajzi isme­retek bővítését a történelmi is­meretek elmélyítése követte. A Hősök terén látható szobrok át­tekintést nyújtottak a történel­münkben fontos szerepet játszó fejedelmekről, királyokról. A „második jutalomként” ki­érdemelt kirándulás végén a Hősök teréről a hét vezér intege­tett vissza a gazdag élményekkel hazainduló diákseregnek. Kovács Tünde Kevés diáknak adatik meg olyan lehetőség, mint Simon Károlynak, a dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Magán- gimnázium negyedikes diákjának, aki nyáron egy hónapot tölthetett el Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudomá­nyi Kutatóintézetében. HORVÁTH PÉTER „Az egész egy pályázattal kezdődött. Idén is meghirdet­ték az Oxfordi Ramon y Cajal Ösztöndíjat Szuperfelbontású fénymikroszkópia a biológiá­ban címmel. Először egy hat­száz szavas esszét kellett írni, majd interneten keresztül kap­tunk egy feladatot, melyet egy órán belül kellett megolda­nunk. A pályázaton elnyertem a második díjat, így kaptam a budapesti lehetőséget” mondta Simon Károly, aki már alapiskolás kora óta a biológia megszállottja. Az első helyezett jutalma egy oxfordi kutatómunka volt, eb­ből is látszik, hogy az ösztöndíj mekkora jelentőségű. A nem­zetközi szintű versengés meg­hirdetője Somogyi Péter neu- robiológus volt, aki az angliai Oxfordi Egyetem Anatómiai Neurofarmakológiai Intézeté­nek igazgatója. Karcsi tehát Oxfordba is kerülhetett volna, ha elnyeri az első díjat, azon­ban számára a második hély is óriási meglepetés volt, és azt sem bánja, hogy a világ egyik legnevesebb egyeteme helyett a Magyar Tudományos Aka­démiára került. „Magyarországon is nagy szaktekintélyek dolgoznak az agykutatás területén, én pedig olyan gyakorlati tudást kaptam Budapesten, hogy most már bátran állíthatom, á jövőm szempontjából is meghatározó volt ez az egy hónap. Betekin­tést nyertem a modem agyku­tatás folyamataiba olyan neves tudósok mellett, mint Acsády professzor úr vagy a dunaszer­dahelyi származású Hájos Norbert. Az Akadémián töltött idő megerősített abban a ter­vemben, hogy kutatóorvos le­gyek, az emberi viselkedés anyagi hátterével szeretnék foglalkozni. Budapesti mento­raim megdicsértek, ami óriási elismerés számomra, és azt mondták, jövőre visszavárnak” - számolt be tapasztalatairól és jövőbeli elképzeléseiről a du­naszerdahelyi magángimnázi­um kiemelkedő tanulója. Karcsi számára a nyári tu­dományos munka nem ért vé­get az Akadémián töltött egy hónappal, ugyanis részt vett az Eötvös Loránd Tudományegye­temen belül működő Eötvös Collegium által meghirdetett természettudományi táborban is. „Iskolánkból összesen né­gyen mentünk el a táborba, raj­tam kívül Bíró Ágnes, Hegyi Katalin és Sághy Péter is ezt a szünidei tevékenységet válasz­totta. Itt megismerkedtünk az ELTE működésével, előadáso­kat hallgattunk meg, szakgya­korlatokon vettünk részt. A szakmai tudás mellett számos ismeretségre is szert tettem, úgyhogy mindenképp pozití­van értékelem ezt a tábort” - mesélte élményeit a dunaszer­dahelyi tudóspalánta. Mondani sem kell, egy kö­zépiskolás diák számára mennyire hasznos, hogy már gimnazista évei alatt megis­merkedik egy szakma gyakor­lati oldalával, neves szakembe­rekkel, és használni tudja a szakirodalmat is. „Amikor az esszét írtam, főleg idegen nyelvű szakirodalmat használ­tam, hiszen magyar nyelven kevés anyag volt a témával kapcsolatban. Előnyömre vált, hogy otthon a szabadidőmben is rengeteget tudományos cik­ket olvasok, de köszönet illeti Egri Gabriellát is, aki a bioló­giatanárom és osztályfőnököm is egyben, mert az ő segítsége és tanácsai nélkül nem tarta­nék itt. Tanulmányaimat a prágai Károly Egyetemen sze­retném folytatni, és bízom benne, hogy ezek a tudomá­nyos tapasztalatok hozzásegí­tenek majd ahhoz, hogy ez az álmom is valóra váljon” - mondta Simon Károly. A komáromi iskolások népes csapata a Magyar Természettudo­mányi Múzeumban (Fotó: EUAI) Szükség van a magyar nyelvű képzésre - több szervezet támogatja Új szakirány indul Losoncon Szlovákiai magyar pedagógusok egri tanulmányúton Táblagépek az oktatásban Egyre gyakrabban és egyre több iskolában válik természetes esz­közzé a tanórán is a számítógép (Fotó: MeszlényiTamás) 1B0S EMESE Losonc. Jövő szeptember­ben magyar nyelvű szabadidő­program-szervező szakot indít a Losonci Pedagógiai és Szociá­lis Akadémia. Az iskola ha­gyományos óvó- és nevelőnő­képzése is az egyik legmaga­sabb fokú az országban. Ondrej Nociar igazgatóhe­lyettes lapunknak elmondta, szeptemberben magyar nyel­ven is szeretnék megnyitni a szabadidőprogram-szervező szakirányt. Szlovák nyelven már több éve folyik az oktatás. A négyéves, érettségi vizsgával végződő képzés elvégzése után felkészült, független, al­kotóképes szakember kerül ki az iskolából. A szabadidőprog­ram-szervező oktatási, művelődési és kulturális léte­sítményekben (szabadidőköz­pontokban, múzeumokban, galériákban, könyvtárakban, kulturális és művészeti szövet­ségeknél és társaságoknál), egészségügyi és sportközpon­tokban, közigazgatási és ön- kormányzati intézményekben, a vendéglátás, a turizmus és a szociális ellátás (gyermekott­honokban, • árvaházakban, menhelyekben, idősek ottho­nában) területéhez kötődő programokat tervezi, fejleszti, szervezi és irányítja. Az elmé­leti mellett rendszeres gyakor­lati képzésből áll a tanulmányi program, a diákok a város kü­lönböző rendezvényeinek ál­landó társszervezői. Segítenek továbbá a könyvtárak, a mú­zeum, a galériák és az idősek otthona programjainak szer­vezésében is. Több diák a nyá­ri hónapokban külföldön vállal programszervezői munkát. Az iskola magas fokú kép­zést nyújt a hagyományosan működő óvó- és nevelőnőkép­zés terén is. Balogh Mária pe­dagógus szerint összehason­líthatatlan plusszal indulnak diákjaik az egyetemre más is­kolák diákjaival szemben. A pedagógiai, pszichológiai és zenei alapok elsajátítása mel­lett a tanulmányi program ré­sze a rendszeres gyakorlati képzés. Egy cserediákprog- ramnak köszönhetően 2001-től az iskola diákjai a Szárvasi Szent István Egyetem gyakorló óvodájában kéthetes gyakorlati képzésen vehetnek részt. Több végzős diák úgy fogalmazott, a külföldi gyakor­lat alatt rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek. „Az iskola szorosan együttműködik a Balassa­gyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnáziummal és Szakközép- iskolával, ‘ők elsősorban a drámapedagógia oktatásában és a szociális munkások képzé­sében nyújtottak nagy segítsé­get, de együttműködünk a kul­túra és a sport területén is” - mondta Gaál Ildikó tanár. A két iskola diákjai együtt tábo­roznak, közös kiállításokat, színielőadásokat és hangver­senyeket rendeznek. Ez utób­bira minden év decemberé­ben, az adventi időszakban ke­rül sor. (PR) ILLÉS KÓS1K ANDREA Táblagép, tablet, iPad - ma már sokak számára mindennapi használati eszközök is. Miért ne kerülhetnének be az iskola falai közé is, hogy az oktatást segít­sék? Természetesen ez már má­soknak is eszükbe jutott, sőt a gyakorlati megvalósítás is elin­dult, legalábbis kísérleti szinten. Táblagépek az oktatásban címmel egy hasonló kísérletről hallhattak kutatási beszámolót azok a pedagógusok, akik a Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége által szervezett tanulmányúton vettek részt Egerben október 24-25-én. A szlovákiai magyar tanárokat az Esterházy Károly Főiskola Mé­diainformatika Intézete fogad­ta, hogy munkatársai beszámol­janak azokról a tapasztalatok­ról, melyeket a főiskola gyakor­lóiskoláiban oktató pedagógu­sokkal együttműködve szerez­tek az informatikai eszközök használata terén. A tanulmányút résztvevői bepillantást nyertek nemcsak az Esterházy Károly Főiskola által kidolgozott új megoldásokba az elektronikus tananyag és rend­szerfejlesztés terén, hanem rá­csodálkozhattak a Médiainfor­matika Intézet felszereltségére is: a legmodernebb technikai eszközökkel ellátott tantermek­re és az iskola tévéstúdiójára. A második nap helyszíne már az Esterházy Károly Főiskola gya­korlóiskolája volt, ahol a gyakor­latban is megtekinthették, ho­gyan használják kollégáik az in­formatikai-kommunikációs technológia eszközeit a tanórán. A fogadó intézet tapasztalatai természetesen még csak részta­pasztalatok, hiszen a kutatás, melybe a szlovákiai pedagógu­sok betekinthettek, még nem zá­rult le. A tanulmányút résztve­vőit mindenesetre elkápráztatta a technikai felszereltség - a leg­modernebb technológiára épülő eszközökkel: táblagépekkel, gépparkokkal, interaktív táb­lákkal, kamerákkal felszerelt tantermek. Irigykedve hallgat­ták a kutatás megvalósításának egyes lépéseit is - például, hogy azok a tanárok, akik az IKT-esz- közök (így a táblagépek) okta­tásban való használatára felké­szítő továbbképzésben részt vesznek, nem maradnak ma­gukra a tanultak gyakorlati al­kalmazása során sem. Heti rend­szerességgel kis csoportos kon­zultációkon vesznek részt, ahol beszámolhatnak addigi tapasz­talataikról, tanácsot kérhetnek, illetve megerősítést kaphatnak ötleteikhez. Ez a harmadik pillér hiányzik a mi hazai továbbkép­zési projektjeinkből, pedig épp ez garantálná azt, hogy a meg­szerzett elméleti tudás valóban beépül a pedagógus gyakorlatá­ba, napi munkájába. A gazdag tapasztalatokkal, élményekkel hazatérő tanárok Szlovákia különböző régióiból verbuválódtak az egri tanul­mányútra, melyet a Nemzeti Te­hetségprogram támogatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom