Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-21 / 271. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER21. Kultúra 13 Görgey Gábor darabjával nagy sikerű vendégszereplésen járt a pozsonyi Astorka Színház csapata Kanadába vitték a Stukkert Ausztrália és az Egyesült Államok után Kanadába is elvitte Görgey Gábor páratlan sikersorozatot megért darabját, a Ko- mámasszony, hol a stukker?-t a pozsonyi Astorka Színház nagy tehetségű négyes fogata, Juraj Kemka, Lukáš Lati- nák, Jakab Róbert és Marián Miezga, valamint a szabadúszó Vladimír Kobielsky. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ottawában, a Szent Richárd- templom melletti művelődési házban léptek szlovák közönség elé, s mivel a nézőtéren több mint kétszázan ültek, egy pillanatra úgy érezték: az Astorka színpadán állnak. De valóban csak egy pillanatra. Az eredeti, itthoni díszletből ugyanis csak a zsúrasztal utazott velük a repülőn, a négy szék és a konyha- szekrény a helyi készletbői került a darabbeli történet színhelyére, és a hazai stukkert sem vihették magukkal, de erről majd később. Öt remek szerep A főiskolai vizsgadarabként 1997-ben született előadást nem csak Szlovákiában, az ország határain túl is több helyen eljátszották. Pár évvel ezelőtt, a magyar dráma napján a Pesti Színházban is, Görgey Gábor jelenlétében. A siker sem ott, sem másutt nem maradt el. Ottawában is akkora visszhangot váltott ki az előadás, hogy Torontóba is meghívták, de az öt színész hazai elfoglaltsága miatt erre csak a jövő évben kerülhet sor. „Ott, abban az ottawai művelődési házban, ahol rendszeresen szerveznek karitatív esteket, most több mint kétszáz jegyet adtak el az előadásunkra - meséli Lukáš Latinák. - Nagyon sokan szorongtak a teremben, ezért a hangulat valahogy azt az érzést keltette bennünk, hogy az Astorka színpadán állunk. A szlovák emigránsok első hullámát képviselő idősebb nézők az archaikus szlovák nyelvet is értették, noha az előadás után finoman megjegyezték, voltak helyzetek, amikor az ő fülüknek nagyon gyorsan beszéltünk. Erről jut eszembe: főiskolás korunkban a franciaországi Nancy színházi fesztiváljára is eljutottunk a darabbal, s bár tolmács nélkül ment az előadás, értették és szerették a nézők. Azonnal felfogták, hogy itt egy hatalmi harc zajlik, hiszen látták, hogy a pisztoly kézről kézre vándorol köztünk, s mindenki azon ügyködik, hogy megszerezze.” „Főiskolásként természetesen senki sem sejtette közülünk, hogy ezzel az előadásunkkal ennyit utazgatunk majd a világban -jegyzi meg Jakab Róbert. - Ottawa nagyon nagy élmény marad mindannyiunk számára. A nézők tőlünk voltak elragadtatva, mi pedig a szerzőt dicsértük, hiszen csodás a darab, mind az ötünknek remek szerepet írt. Hogy miben rejlik a sikere? Görgey Gábor mondta Pesten, és igaza volt: ez a történet sajnos mindig aktuális marad.” „Magunkra maradtunk” Az előadás rendezője az idén tragikus körülmények közt elhunyt Peter Mankovecký. .Amióta magunkra maradtunk a darabbal, mi ügyelünk a játék tisztaságára, pontosságára-mondja Marián Miezga. - Szerencsére mindannyian emlékszünk valamelyik fontos instrukciójára, ezért nem kell megkérnünk senkit, hogy vigyázzon ránk, nehogy letérjünk a kijelölt útról. Minden előadás után megbeszéljük, ki hol követett el valamilyen apró hibát, sőt nemegyszer még vitába is szállunk egymással, ha bizonyos dolgot máshogy látunk, mint az, akit a nézők hangos tetszésnyilvánítása olykor-olykor elragad, és hozzátesz valamit az egyébként biztos alapokon nyugvó játékhoz. Hihetetlen élményeket éltünk már meg eddig is a darabbal, boldogok vagyunk nagyon, hogy játszhatjuk. Örülnénk, ha egyszer Ázsiába is elvihetnénk. Itthon még most, ennyi év után is telt házas siker az előadás, ezért azt üzenem Görgey Gábornak, készüljön az utazásra, nemsokára ismét ünnepelni fogunk Pozsonyban, hiszen közeledünk a 300. Stukkerhez.” Hogy pontosan hányadszor játszották a darabot, amikor Ottawában álltak vele közönség elé, azt Juraj Kemkától tudom meg. „Az összes előadást bejegyzőn a noteszomba - közli lelkes mosollyal -, az ottawai volt a 256. A kredenc és a székek idegen díszletelemek voltak azon az estén, ez mégsem zavart bennünket. De a pisztollyal, vagyis a helyben kapott colttal volt némi elakadásunk. Óvatosan kellett bánnunk vele. Ha nem vigyáztunk volna, darabokra hullik a kezünkben.” A vérontó zsúrkocsi „Az itthoni pisztolyt ugyanis nem vihettük magunkkal, nem engedték volna fel a repülőgépre - veszi vissza a szót Lukáš Latinák.-Mi ebből nem csináltunk nagy ügyet, hiszen tudtuk, a helyiektől majd úgyis kapunk egyet. Kaptunk is, csak azzal nem bánhattunk olyan szabadon, mint a miénkkel. Egy váratlan pillanatban ugyanis kiesett a tölténytára, amikor pedig harci bárdként használtam, behajlott a csöve. A balesetet azonban mégsem ez okozta, hanem a zsúrkocsi. Valahogy rosszul nyúltam utána, és felszakította a körmömet. Dőlt a vér az uj- jamból, de sikerült lepleznem. Nem akartam ugyanis, hogy a többieket megzavarjam a játékban, vagy eltereljem a darabról a nézők figyelmét. Szerencsére nem kellett leállnunk egy percre sem, csak maradt egy véresen szép élményem.” Mintegy 300 millió dolláros költségvetésből hozzák létre az Oscar-múzeumot Los Angelesben Spielberg és Katzenberg tízmilliós adománya A 2017-ben megnyíló filmtörténeti múzeumban galériát neveznek el a két neves filmkészítőről és családjáról (Képarchívum) MT1-HÍR Los Angeles. Tíz-tízmillió dollárt adományozott a hollywoodi Oscar-múzeum létrehozására Steven Spielberg és Jeffrey Katzenberg - jelentette be az amerikai filmakadémia. Hálából a filmakadémia a 2017- ben megnyíló filmtörténeti múzeum földszinti aulájának galériáit a két neves filmkészítőről és családjáról nevezi el: az egyik a Marilyn és Jeffrey Katzenberg Galéria, a másik a Spielberg Család Galéria nevet kapja. Az Amerikai Mozgóképművészeti és Tudományos Akadémia (AMPAS) 2012-ben kezdte meg adománygyűjtő akcióját a múzeum megvalósításáért, és idén tavaszra már több mint 150 millió dollár gyűlt össze. Ez a teljes, mintegy 300 milliós költség- vetés fele. Az adományozók között szerepel David Geffen is, aki mindeddig a legbőkezűbb, 25 millió dolláros felajánlást tette. A filmakadémia a múzeum egyik színháztermét nevezi el a DreamWorks filmstúdiót Spiel- berggel és Katzenberggel közösen alapító Geffenről. A múzeum számára Los Angelesben szemeltek ki egy történelmi épületet; az átépítés után 28 ezer négyzetméternyi területen ad helyet kiállításoknak, színháztermeknek, vetítőknek, oktatási központnak és különleges események megrendezésére alkalmas térnek. RÖVIDEN Zeman László Turczel-díjat kapott Pozsony. A Szlovákiai Magyar írók Társaságának Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalom Szekciója ötödik alkalommal ítélte oda a Turczel Lajos-díjat. Az elismerést Zeman László nyelvész, nyugalmazott egyetemi oktató kapta. A díjat november 27-én Pozsonyban, a Brámer-kúriában adják át: 17 órakor kezdődik a Múzeumi Szalon, Zeman Lászlóval Miklósi Péter publicista beszélget a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának székházában, (ú) Nőképek kisebbségben Somoija. Nőképek kisebbségben címmel kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendez a szlovákiai magyar nők és gyerekek helyzetéről a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának Női és Gyermek-esélyegyenlőségi Bizottsága. Pénteken és szombaton a Fórum Kisebbségkutató Intézet somorjai székházában kerül sor a tanácskozásra. Ízelítő a témákból: a nők emberi jogai filozófiai-történelmi megközelítésben; a népesedéspolitikák rejtett üzenete Szlovákiában és Magyarországon; a családi erőszak problémaköre Szlovákiában és Magyarországon; a nők képviselete a döntéshozatalban; a szlovákiai magyar sajtó nőképe; a szlovákiai magyar nők a munkapiacon. A konferencián levetítik Németh Ilona Meller Zsófia című filmjét: a 2012-ben készült dokumentumban Heller Ágnes filozófus beszél a női emancipáció fejlődésének történetéről és jelenéről személyes tapasztalatok alapján. A helyszínen megtekinthető A magyar feminizmus története című kiállítás is. (ú) PENGE Recept baráthoz Csapiár Vilmos Edd meg a barátodat! című regénye nem egy habkönnyű olvasmány. Áki felhőtlen szórakozást vár, kézbe se vegye, aki viszont kíváncsi arra, hogyan formálódnak az érzelmek, miként alakul egy barátság, milyen bizarrá válhat a szerelem, van-e megbocsátás, annak jó szívvel ajánlom a könyvet. Ez egy férfikönyv. Szabad folytatása Csapiár Hitler lánya című korábbi regényének, s nagy valószínűséggel a két egymás után futó történetet újabb (vagy továbbiak?) követik, a szerző ugyanis nagy mestere a regénysztorik fűzésének. Sok helyszínt villant fel, mégis jól követhetők a szálak, az idősíkok váltogatásával is mesterien bánik a szerző. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a regény egyben szociológiai tanulmány, bepillantást enged a magyar gazdasági, politikai, társadalmi, erkölcsi viszonyokba az 50-es évek elejétől a 60-as évek beatgenerációján át a 70-es évek gulyáskommunizmusáig. Nem mellesleg: aki tudni szeretné, hogyan működött a magyar vendéglátóipar, hogyan lehetett bő 40 évvel ezelőtt hatalmas vagyoni különbség állampolgár és állampolgár (avagy elvtárs és proli) között, az részletesen leírt tapasztalatokhoz jut ebben a regényben. Néhány szó a történetről. Egy szorulással indul a sztori, Csiliz Lali csecsemőkorában. Párhuzamosan indul Gajz András élete, aki folyosón születik. Mintha már ezzel is jelezné Csapiár: mindennapiak, mégis különlegesek a hősei. Lali már kölyökkorá- ban zseniálisan képes pénzt csinálni. András mindig mosolygó, de üres arcú férfi. Az összekötő és szétválasztó szerepben megírt Hódy Klári összetett személyiség, aki prostituáltból lesz feleség, és egyszerűen besorolhatatlan típus, a regényben és az életben is. A vég pedig a barát megízlelése. Csapiár Vilmos regénye nagyon feszes tempóval, érdekfeszítően indul, a két férfi élettörténetének párhuzamos ábrázolása talán a gyerekkor és a kamaszkor idején a legplasztikusabb. Felnőttként sem érdektelen hősök, de kissé ellaposodnak, és a regény is lendületét veszti néhány helyen. A poén viszont csattan, morbiditásával szinte már súrolja az olvasó befogadói határait. Azért: meg kell kóstolni! Csapiár Vilmos: Edd meg a barátodat! Kalligram, 2013. Csoportkép szerzővel: az öt szlovák színész Görgey Gáborral (TalabérTamásfelvétele) Szászi Zoltán kritikai rovata
