Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-20 / 270. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 20. A besztercebányai siker fordulópont lehet, amely utat nyit az országos politikába Kotleba csak nyerhet Ha a megyeelnöki pozícióért tartott második fordulóban nem is győz (bár ez sem kizárt), alighanem akkor is egy győzelmi sorozat kezdetének tekinthető Marian Kotleba regionális választásokon való szereplése. Azért is, mert a népszerűségét okozó szociális problémák még jó sokáig velünk lesznek. GÁL ZSOLT Aki figyelte Kotlebának és pártjának az elmúlt választásokon elért eredményeit, annak korántsem bombameglepetés bejutása a besztercebányai megyeelnök-választás második fordulójába, meg a 26 ezer szavazat. Ezek az eredmények ugyanis fokozatos erősödésről tanúskodnak, különösen azokon a területeken, ahol problémás a többségi társadalom és a cigányság együttélése, ill. roma telep vagy városi gettó található a közelben. Most emellett az is megfigyelhető volt, hogyan olvasztja fokozatosan magába Kotleba pártja (ideje megtanulni: ĽSNS - Ľudová strana - Naše Slovensko) a nemzetiek volt támogatóit - egyelőre csak Besztercebánya megyében (főleg a Felső- Garam vidékén), de a következő választásokon ebből könnyen országos trend lehet. A legaggasztóbb azonban az, hogy sikerült úgy visszavennie az extrémizmusból, s ezzel nácinak egyáltalán nem nevezhető protestszavazókra szert tennie (lásd a jó szereplést Besztercebánya városában), hogy közben megtartotta a szélsőséges kemény maghoz tartozó (az átlagosnál jóval aktívabb) támogatókat is. Ha ezeket a tendenciákat kivetítjük országos szintre, ez belépőt jelent a szlovák parlamentbe. Mert Kelet-Szlováki- ában jóval több a roma telep meg a problémás együttéléssel „sújtott” település, Nyugaton meg a volt SNS-szavazó, miközben a Smerből kiábrándult, populista retorikára és egyszerű megoldásokra fogékony választóból is csak egyre több lesz 20L6-ig. Ezért ne álltassuk magunkat, Kotleba valószínűleg ott lesz a következő törvényhozásban, az egyetlen dolog, amin elcsúszhat, az saját maga. Konkrétan az, hogy pártja még mindig túlzottan vezérközpontú, ő az egyetlen ismert figurája, hiányoznak a regionális vezetők, meg az egyetemet végzett fiatal radikálisok (akik a magyarországi Jobbi- kot létrehozták). Még csak egy gárdista van, aki már levette az egyenruhát (ne csodálkozzunk, ha legközelebb öltönyben látjuk), de ez is elég volt az eddigi legnagyobb sikerhez. Amely alighanem fordulópontot, egy hosszabb menetelés (nem gárdista, hanem politikai karrier) kezdetét jelenti. Ennek még tisztán elméletileg elejét vehetné a gazdasági helyzet javulása, aromakérdés, főleg a szociális problémák és a konfliktusos együttélés kezelése, fokozatos megoldása, a választók értékrendjének megváltozása, szóval: tisztán elméletileg... A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Nem kapcsolom át, végre választási viták vannak! (Peter Gossányi rajza) Csehországgal és Magyarországgal összevetve Szlovákiában a legmagasabb a tőkejövedelmek adója Adó-állampolgárság HORBULÁK ZSOLT Szlovákiában romlik a gazdasági környezet. A folyamat több tényezős. Az adószint emelkedése biztosan az egyik lényeges összetevője, de legfontosabb talán mégis a jogi háttér: a jogbiztonság, a jogérvényesítés és a szabályok túl gyakori változtatása. Ezt jól mutatatja az a tény, hogy még olyan országban is jegyeznek be szlovák vállalatot, ahol nem alacsonyabb a társasági adó. Egy másik probléma, amely évek óta neuralgikus pontja közéletüknek, a kettős állam- polgárság kérdése. Erről már sok mindent leírtak, sok oldalról meghányták-vetették a kérdést, de egy oldala mégis elsikkadt. Az állampolgárság egyben adórezidensséget is jelent. Szlovákia sok kettős adóztatást kizáró szerződést kötött meg más országokkal. Ezek lényege az, hogy egy államban, mégpedig a lakhely szerint kell adózni. A kettős állampolgárság esetében ez is valahogy bonyolultabbá válik. Van olyan nem magyar állampolgár, aki csupán magyarországi hivatalos papírokkal rendelkezik, de van olyan is, aki lakhellyel. Ilyen esetben talán lenne lehetőség az adózás helyének megválasztására. Ezzel egyelőre senki sem foglalkozik, holott az érintettek számára ennek komoly anyagi vonzata lehet. A kérdés már csak azért is érdekes, mert az általános adóteher-növekedés érinti a szlovákiai lakossági megtakarításokat is. Csehországgal és Magyarországgal összevetve itt a legmagasabb a tőkejövedelmek adója. Az említett országokban ez 15 illetve 16%, nálunk 19%. Magyarországon ettől bonyolultabb a helyzet, mert ott 2013-tól 6% egészségügyi járulékot kell fizetni, ellenben a tőkeadó három év után 10%-ra csökken, öt év után pedig egyenesen adómentes lesz. Aki viszont Szlovákiában különálló értékpapírt vásárol, idéntől már köteles fizetni egészségügyi járulékot is, méghozzá 14%-ot. A bérek és fizetések adóztatására nincs választási lehetőség, ezek után az adót és a járulékokat abban az államban kell befizetni, ahol a jövedelem keletkezik. Bankbetétet nyitni, értékpapírt vásárolni bármelyik országban lehet, ellenben adózni utánuk az állampolgárság alapján kell. A kettős állampolgárság logikája alapján viszont már lehetne választás. Egy szlovák állampolgár, aki egyben cseh vagy magyar állampolgár is, tőkejövedelme miatt már jóval alacsonyabb adószinthez tud hozzáférni, ha kint képződött tőkejövedelmét kinti állam- polgársága alapján kint is adóztatja. Vélemény És háttér 7 KOMMENTAR Tékozló egyház MARIÁN LEŠKO Nagyszerű lenne, ha a Szlovák Köztársaság olyan nagyvonalúan viselkedne saját állampolgáraival szemben, mint az egyházakkal, különösen a katolikus egyházzal szemben. Csehországban olyan feltétellel álltak rá az egyházi kárpótlásra, ha utána szétválasztják az államot és az egyházat, hogy később mindent maga fizessen. Szlovákiában még Mečiar idején megtörtént a restitú- ció, ám az állam továbbra is finanszírozza az egyházakat, mintha mi sem történt volna. Az elmúlt 13 évben a katolikus egyház 237 millió eurót kapott az adófizetőktől. Közben olyan beavatottaktól, mint Róbert Bezák nyugalmazott érsek tudjuk, hogy az egyház hogyan tékozolja el saját vagyonát. Röviddel azután, hogy tavaly leváltották a nagyszombati egyházmegye érsekét, a nyilvánosságra került, hogy elődje idejében az egyházmegyének több számlája volt különféle bankokban, és ezeknek a számláknak nyomuk sem volt a főkönyvelésben. Bezák elődje, Ján Sokol önkényesen dönthetett milliók elköltéséről bármüyen belső vagy külső ellenőrzés nélkül. A kárpótlás során visszaszerzett vagyon sem volt rendesen nyilvántartásba véve - Bezák szerint ennek a vagyonnak „24 millió euró az értéke”. Míg Sokol vezette az egyházmegyét, az egyházi földeket bérbe adták, a bérlők pedig további bérlőknek adták tovább a földeket drágábban, mint amennyit az egyháznak fizettek. Csak egy konkrét esetben az egyházmegye öt év alatt 600 ezer eurót vesztett. Amikor Bezák a bérlők tudtára adta, hogy nem kívánja folytatni elődje gyakorlatát, akkor némelyikük egyenesen megkérdezte, hogy az összeg, amit feketén adtak, alacsony-e. Ebből megértette, hogy „a szerződésen túl is fizettek”. Hogy milyen számlákra mentek ezek az összegek, s hogy ki rendelkezett felettük, Bezák nem tudta megállapítani. Éppen azért, mert olyan ügyek iránt érdeklődött, amilyenek iránt nem kellett volna, Bezák érsek bajba került. A többi érsek, a pápai nuncius, de maga a Vatikán sem támogatta, hogy rendet rakjon a pénzügyekben. Éppen ellenkezőleg, minél inkább sürgette a gyanús módszerek kivizsgálását, annál inkább nemkívánatossá vált. Nagyon nyíltan leírta mindezt a Vallomás című könyvben, amely a napokban került a boltokba. Abból, amit a könyvben elmondott, kiderül, hogy a botrányos vagyonkezelés nemcsak egy egyházmegye problémája, hanem az egész katolikus egyházé. A rejtély, hogy miért hívták vissza három év után a közkedvelt érseket, valószínűleg azzal függ össze, hogy Bezák mint püspök azt vallotta : „A pénz nem lehet az egyház belső ügye, az nem szentség. Éppen az egyháznak kell példát mutatnia, hogy pénzügyekben milyen transzparens.” Mivel az egyház nem akart példát mutatni, Bezáknak kellett távoznia a tisztségből. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Babiš beindult: lecserélt két főszerkesztőt Főszerkesztőt cserélt két befolyásos országos cseh napilap, a liberális Mladá Fronta Dnes és a konzervatív Lidové Noviny. Mindkét napilapot a Mafra kiadói csoport jelenteti meg, amelyet a nyáron vett meg a német Rheinisch-Berg- ische Verlagsgesellschaft kiadótól Andrej Babiš szlovák származású cseh multimilliárdos, az októberi előrehozott képviselőházi választáson a második helyen végzett ANO mozgalom elnöke. A Mafra közlése szerint a mintegy 200 ezer példányszámban megjelenő Mladá Fronta Dnes új főszerkesztője Sabina Slonková, aki oknyomozó újságíróként szerzett magának hírnevet. A Lidové Noviny új főszerkesztője a magyar származású Lékó István, aki korábban 12 évig az Euro című gazdasági hetilap főszerkesztője volt. Az utóbbi három évben - miután távozott az Euro éléről - a Česká pozice hírportált vezette, amelyet a cseh sajtó szerint részben Andrej Babiš finanszírozott. A két lap tulajdonosváltása és az élen végrehajtott személycserék vitákat váltottak ki a cseh politikában és a médiában. Többségi véleményként megfogalmazódott, a két napilap német tulajdonos alatti önállósága az új helyzetben nagy valószínűséggel korlátozódik, s az újságok elsősorban Babiš érdekeit fogják szolgálni. Bohumil Doležal, a magyar témákkal gyakran foglalkozó neves politológus és publicista néhány napja közölte, hogy a változások következtében a jövőben már nem fog publikálni a két újságban. Babiš cáfolja, hogy a lapokat saját céljai érdekében kívánná felhasználni. A közelmúltban bejelentette, szeretné tőzsdére vinni a Mafra kiadói csoportot. (-kés)
