Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-13 / 264. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2013. NOVEMBER 13. Régió-szülőföld 13 A fesztivál egyik célja harcolni a silány zene ellen, a népek zenéjét az ünnep rangjára emelni Héttorony fesztivál Kassán Az est fénypontja a virtuóz Lajkó Félix és zenekara koncertje volt (A szerző felvételei) Kassa. Építészeti kerékasztallal és két koncerttel kapcsolódott idén Ke- let-Szlovákia metropolisa a Héttorony fesztiválhoz, amelyet második alkalommal szervezett a Fonó Budai Zeneház a Kárpát-medencében. KOCSIS EDINA A rendezvény célja feleleveníteni a héttorony legenda szimbolikáját. A fesztivált tavaly indították abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt épült fel Makovecz Imre világhírű Magyar Pavilonja Sevillában. A rendezvénysorozat nagy sikert aratott, ezért idén kilenc helyszínen a tavalyinál még színesebb programmal várták a közönséget. A Héttorony szimbolikája századok óta, számos alkalommal feltűnt a magyar művelődés- történetben. A szervezők szerint a Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása jelenti azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyai között. Kassán a rendezvény építészeti témájú kerekasztal-be- szélgetéssel kezdődött a felföldi magyar építészek kihívásairól a mai Szlovákiában. „A körülményeket vizsgálva, elég nehéz valami újat produkálni az építészetben. Nem biztos, hogy az emberek olyan kulturális szinten vannak, ami építészeti produkciót kívánna, talán ez a legnagyobb problémája a jelenlegi építészetnek. Dobozmegoldásokkal vagyunk körülvéve, ahol nem is az építészetről szól az egész, hanem az a fontos, mekkora a reklámfelület” - jelentette ki Pásztor Péter építész. Szerinte érdemes beszélni az Európa kulturális fővárosa programban létrehozott építményekről, amelyek igazi kihívásnak bizonyultak. Az előadáson a Kunsthalle és a Kultúrpark épületei mellett kiemelt figyelmet szenteltek az idén felújított kassai Várhegynek és várnak, amelyért Ján Sekan elnyerte a CE.ZA.AR 2013 rangos építészeti díjat. „Ez számomra kihívás volt, mert én nagyon szeretek műemlék-helyreállításokkal foglalkozni. A kassai vár fantasztikus feladat volt, mivel az egész várost jelképezi” - mondta az építészmérnök. A fesztivál egyik célja harcolni a silány zene ellen, a magyarság és a vele együtt élő népek zenéjét ismét az ünnep rangjára emelni, ezért két koncertet is szerveztek a Thá- lia Színházban a kassai közönségnek. Az elsőn Lakatos Róbert és a RÉV mutatta be Révület című lemezét. Az est fénypontja a világhírű virtuóz Lajkó Félix és zenekara koncertje volt. A programsorozathoz Kassán kívül Budapest, Szabadka, Makó, Csenger, Lend- va, Beregszász, Kolozsvár és Tiszapéterfalva is csatlakozott. Lajkó Félix Lucia Černeková és Peter Luha kisfilmjeiben utazásaikon szerzett tapasztalatok köszönnek vissza Új hídőrök érkeztek Párkányba GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Egy zenész-képzőművész páros a Párkányt és Esztergomot összekötő híd huszonnyolcadik őre. Peter Luha és Lucia Černeková a Hídőr- projekt első szlovák ösztöndíjasa. A hídőrök feladata a Párkányt és Esztergomot összekötő híd védelme mellett a szellemi hidak építése. Az első hídőrök - a svájci Ewa-Maria Würth és Philippe Sablonier 2004-ben érkeztek Párkányba. Őket Hollandiából, Németországból, Ausztráliából, Nagy- Britanniából és Új Zélandról származó művészek követték. Ezt a tisztséget olyan személyek tölthetik be, akik a művészet vagy a tudomány eszközeivel képesek a mentális, szociális, vallási és politikai határok leküzdésére. A Hídőr- projekt megálmodója a párkányi származású, Svájcban élő Frühauf házaspár. A hídőrök ösztöndíjasként, a Frühauf házaspár által létrehozott alapítvány támogatásával, három-hat hónapot töltenek Párkányban. Ellátásukat és a hídőrház működtetését a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vállalta. A lakásból és műteremből álló hídőrházban a hídőrök szabadon alkothatnak. Teljes művészi szabadságot kapnak, de ténykedésükbe be kell vonniuk az itt élőket is. A Mária Valéria híd megfigyelése napi kötelességük. Megfigyeléseiket a Hídőmaplóba jegyzik fel. Luha és Čemeková az első szlovák hídőr. „Korábban sohasem jártunk Párkányban. Március végéig maradunk. Egyelőre ismerkedünk a várossal és az itt élőkkel, gyűjtjük a benyomásokat. Ezek alapján készítünk egy kisfilmet” - mondta Peter Luha gitáros-zeneszerző. Azt, hogy mi lesz a kisfilm témája és címe, egyelőre nem akarták elárulni. „Elképzelhető az is, hogy a híd csak szimbólumként jelenik meg benne” - jegyezte meg Lucia Černeková képzőművész. A páros korábban több európai országban - Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Finnországban is - megfordult. „Ösztöndíjasként több hónapot töltöttünk ezekben az országokban. Az itt szerzett tapasztalatok, érzések köszönnek vissza kisfilmjeinkben” - mondták. Az On the road (Úton) ciklusban eddig három kisfilm - Spain (2011), Der Turm (2012), Brussels (2013) - jelent meg. A kisfilmek közös vonása a szürrealisztikus, poeti- kus látásmód, ahol a kézzel készített animáció és a zene tökéletes harmóniát alkotnak. A ciklus következő részében várhatóan a párkányi hídőrként szerzett benyomásaikat dolgozzák fel. Peter Luha és Lucia Černeková a Mária Valéria híd őreként fél évet tölt Párkányban (A szerző felvétele) A kisbojtáros hagyományokat viszik tovább Új tagok jelentkezését várja párkányi Pásztortűz GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Néhány hónapja alakult, máris sikert sikerre halmoz a párkányi Pásztortűz néptánccsoport. Tagjai amatőr táncosok. Vannak közöttük húszévesek is, de zömük negyven felé közelít. A szatmári és dunántúli koreográfiát ugyanolyan lelkesedéssel és lendülettel táncolják, mint egykor a Kis- bojtárban. A csoport megalakulásának apropóját a Kisbojtár néptánc- csoport jubileuma adta. A Pásztortűz alapítói az első tánclépéseket a Kisbojtárban tették meg. „A népzene, a néptánc, a hagyományok tisztelete, szere- tete és a lelkesedés azóta is bennünk él. A névválasztást is ez indokolta. A pásztortűz a kisbojtár által rakott jelzőtűz volt, hogy éjjeli járatás után a gulya hazataláljon. Télen melegedtek, nyáron nótáztak mellette. Meggyújtása és őrzése a legkisebb bojtár feladata volt. A pásztortűz sosem aludhatott ki. Harminc éve kisbojtárosként mi gyújtottuk meg az első tüzet, és kötelességünknek érezzük életben tartását” - mondta a névválasztásról Katona Zsuzsanna, a csoport egyik alapítója. A Pásztortűz néptánccso- portnakjelenleg 18 tagja van, és fokozatosan új tagokkal bővül. Vezetője Márkus Norbert, aki egykor szintén a Kisbojtár gyermeknéptánccsoport tagja volt. „A Pásztortűz tagjainak zöme, miután kinőtte a Kisboj- tárt, nem folytatta a táncolást. Az első próbák nagyon fárasztók voltak, de az első fellépés sikere olyan ösztönző volt, hogy folytattuk a munkát. A szatmári és a dunántúli koreográfia mellett új táncokat is tanulunk. A lányok imregi karikázót, a legények méhkeréki tapsost, de ismerkedünk a mezőségi táncokkal is. A munkából és a szervezésből mindenki egyformán kiveszi a részét” - mondta a csoportvezető. Felléptek már a ná- nai falunapon, az ipolyszalkai folklórfesztiválon, az ebedi szilvafesztiválon, a párkányi városnapokon is. Ők nyitották meg a helembai jótékonysági bált. „A hétvégén Libádon nyitunk meg egy hasonló rendezvényt. Januárra a párkányi magyar bálra hívtak meg” - sorolta Márkus Norbert, aki a napokban egy kolozsvári néptánc-pedagógiai táborba utazik. A Pásztortűzbe új tagok jelentkezését is várják. „Hetente kétszer - pénteken és vasárnap- a szabadidőközpontban próbálunk. Szívesen látjuk azokat is, akik heti rendszerességgel ugyan nem tudnak jönni, de kedvet éreznek a néptánchoz”- nyilatkozta a Pásztortűz vezetője. A felnőttekből álló Pásztortűz a Kisbojtár gyermeknéptánccsoport jubileumi műsorán mutatkozott be a közönségnek (Aszerzőfelvétele) Új vasútállomás várja az utasokat Tardoskedden Mozdony és szobor került a vasutasmúzeumba SZÁZ ILDIKÓ Tardoskedden. Mozdonnyal és egy Szűz Mária-szoborral bővült a szabadtéri vasutasmúzeum, melyet 2011-ben adtak át az érsekújvári járásbeli településen. A munkát csaknem egy időben fejezték be az új vasútállomás épületével. A Tardoskeddi Vasutasok Zászló Egyesületének tagjai helyi vállalkozókkal és a település vezetésével hozták létre a parkot. Buják Vince fafaragó a múlt héten helyezte el a vasutasparkban a Szűz Mária- szobrot, melyet Vas András, a vasutasok egyesületének elnöke tervezett. Vas András 1965-ig gőzmozdonyon szolgált, majd diesel- és elektromos mozdonyra szállt, 1993-ig oktatta a leendő mozdonyvezetőket. A vasúttársaság sínekkel, jelzőtáblákkal egészítette ki a park állományát, ahova elsőként egy vasúti vagon került, melynek darabjait a Jánosháza majorban találták meg. Tardoskedden októberben adták át az új vasútállomást. Modern szolgálati helyiségeket, új pénztárakat, irodákat, korszerű, tágas várótermet, szociális helyiségeket alakítottak ki. „A vasútállomáson Alexandriai Szent Katalin, a szlovákiai vasutasok védőszentjének szobra áll. A régi állomás mellől hoztuk el a 150 éves gesztenyefát, amely a háborúk és a deportálások idején is ott állt, ebből készült az emlékparkban felállított szobor talapzata. Szűz Mária alakját bényi diófából faragtam” - mondta Buják Vince.
