Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-02 / 255. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 2. www.ujszo.com Van, amiben Magyarország is jobban teljesít Itt a 2013-as jóléti toplista összefoglaló Pozsony. Az életminőség szempontjából Szlovákia egyre rosszabbul teljesít - derül ki a londoni Legatum Institute legújabb jóléti toplistájából, amely azt igyekszik megmutatni, hogy az egyes államok milyen esélyt kínálnak átlagpolgáraiknak éle- tükjobbra fordítására. Az összesített eredményeket tekintve Szlovákiát idén Csehország és Lengyelország is megelőzi, és mára sok tekintetben - az összesített listán is csak három hellyel hátrébb szereplő - Magyarország is lehagyja. Szlovákia a gazdaság teljesítménye, a vállalkozói környezet minősége és a szociális helyzet szempontjából ugyan még összehasonlíthatatlanul jobban teljesít, mint Magyarország, a Legatum Institute azonban úgy látja, hogy a közbiztonság, a személyi szabadság és a kormányzás színvonala Szlovákiában még az egyébként jónak semmiképp sem nevezhető magyarországinál is rosszabb. Szlovákia lakosságának a nagy része ugyanakkor úgy látja, tud kire támaszkodni, ha bajba kerül. A felmérésben a válaszadóknak csaknem a 93%-a vélekedett így. A megkérdezettek 57%-a barátságosnak tartja Szlovákiát: úgy látják, hogy jó lehetőségeket kínál a bevándorlóknak. Az idei listán egyébként - súlyos pénzügyi problémái ellenére - Szlovénia bizonyult a legjobb életkörülményeket biztosító országnak a kelet-közép-eu- rópai régióban. A bankjait terhelő óriási behajthatatlan hitelállomány - amelynek kezeléséhez akár uniós segítségre is szüksége lehet - azonban lerontja gazdasági környezetét. Csehország pedig a politikai káosz és az elmúlt évek recessziója ellenére még mindig megelőzi a befektetők kedvelt célpontjának számító Lengyelországot, (mi) Szlovákia és Magyarország a listán Index Helyezés* Szlovákia Magyarország Átlag 38. 41. Gazdaság teljesítménye 67. 83. Vállalkozói környezet 36. 52. Kormányzás színvonala 43. 38. Oktatás színvonala 23. 22. Egészségügyi helyzet 28. 38. Közbiztonság helyzete 36. 32. Személyes szabadság biztosítása 75. 68. Szociális helyzet 47. 71. RÖVIDEN Jól tejelnek a pénzintézetek Pozsony. A szlovákiai bankok összesített nyeresége az év első kilenc hónapjában elérte a 449 millió eurót, ami 8,6 százalékkal, vagyis mintegy 36 millió euróval több, mint a múlt év azonos időszakában. „A profit idei növekedése elsősorban a kamatokból és az ügyfelek által fizetett különböző díjakból származó bevételek növekedésének köszönhető, míg a bankadó az említett időszakban 153 millió eurót vont el a bankoktól” - mondta el Marcel Laznia, a Szlovák Bankszövetség (SBA) elemzője. (TASR) Akkor is fizetést kell emelniük, ha nem tagjai a munkáltatói ágazati szövetségeknek Keresztbe tettek a kis cégeknek Pozsony. Újabb elbocsátásokhoz vezethet a parlament keddi döntése, amelynek értelmében januártól minden 20 főnél több embert alkalmazó vállalatra kötelező érvényű lesz a kollektív szerződés. Akkor is, ha a cég nem ért egyet a tartalmával. ÚJ SZÓ-HÍR *Az egyes mutatók szerinti helyezés az országok rangsorában. • (Forrás: The Prosperity Index 2013) A köztársasági elnököt kérik a vállalatok, hogy ne írja alá a kollektív szerződésről szóló törvény módosítását. Ha a törvény mégis életbe lép, akkor várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mondta lapunknak Martin Hošták, a Munkaadók Országos Szövetségének (RÚZ) képviselője. A szövetség szerint az intézkedés mintegy 11 ezer kisvállalatot érinthet, a legnagyobb veszélyben a 20 főnél kicsivel több embert foglalkoztató cégek vannak. Az ágazati szakszervezet és a munkaadók ágazati szövetsége évente tárgyal a következő évre vonatkozó feltételekről, amelyeket az úgynevezett kollektív szerződésben rögzítenek. Ez tartalmazza a következő évre vonatkozó béremelést is. A szerződés eddig csak azokra a vállalatokra volt kötelező, ameAllások szűnhetnek meg a törvény miatt (SITA-felvétel) lyek tagjai voltak a munkaadói szövetségnek vagy amelyek csatlakoztak a szerződéshez. Januártól elég, ha az adott ágazaton belül vállalkozik, nem kell egyetértenie a szerződéssel, nem kell, hogy tagja legyen a szövetségnek. Ha 20 embernél többet alkalmaz, akkor rá is vonatkoznak a feltételek, emelnie kell például a béreket. Ha tehát a szerződés 10%-os béremelést tartalmaz, akkor minden vállalatnak 10%-kal emelnie kell a fizetéseket. Az ágazati béremelésre a szakszervezet vagy a munkaadók szövetsége tehet javaslatot, a döntést egy bizottság hozza meg, amelyben azonban számbeli fölényben vannak a szak- szervezetek képviselői. A nagyvállalatok, például az autógyárak számára az új szabályozás nem okoz majd problémát, ők már ma is rendelkeznek kollektív szerződéssel, a bérek ezekben a vállalatokban általában magasabbak, mint az ágazati átlag. A hazai beszállítóik viszont megérzik majd a törvény hatását. Ha emelik a béreket, emelniük kell a végtermékeik árát, ami a verseny- képességük elvesztéséhez vezethet. A kisvállalatok számára megoldást jelenthet, ha 20 fő alá csökkentik alkalmazottaik számát, vagyis újabb munkahelyek szűnhetnek meg. A szakszervezetek szerint a cégeknek nincs mitől tartaniuk. „Biztosan senki sem fog béremelést követelni ott, ahol ez problémát okozhat” - nyugtatta a cégek képviselőit Jozef Kollár, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) elnöke. A törvényt szükségesnek tartják, mert szerinte a cégek sok esetben azért csökkentették a béreket, hogy nagyobb nyereségre tegyenek szert. Nem zavarja a vállalatok panasza Ján Richter szociális ügyi minisztert, a törvény előterjesztőjét sem. Kijelentette, hogy a törvény előkészítése során nem is törekedett megegyezésre a munkaadókkal. Ó gyakorlatilag csak leporolta a 2010 előtti smeres szociális ügyi miniszter, Viera Tomanová elképzelését. 2009-ben például a gépiparban követelt a szakszervezet 3,2 százalékos béremelést, amire a munkaadók kevesebb mint 20 százalékát tömörítő ágazati szövetség rábólintott. A kollektív szerződés életbe lépését végül a 2010-es parlamenti választások és a jobboldali kormány megalakulása akadályozta meg. (lpj, SITA) Jelenleg közel 35 ezer nyugdíjból vonnak le valamilyen adósságot a végrehajtók Fellélegezhetnek az eladósodott nyugdíjasok UJ SZO-lNFORMAClO Pozsony. November 1-jétől a harmadával csökken azoknak a nyugdíjasoknak á száma, akiknek a nyugdíját meg lehet kurtítani valamilyen végrehajtási ítélet alapján. Változik ugyanis az a minimális alapösszeg, melyhez nem lehet nyúlni. Jelenleg ha a nyugdíjasnak adóssága van, a hatályos végrehajtói döntés értelmében járandóságából rendszeresen kell törlesztenie, de havonta legfeljebb csak annyit vonhatnak le, hogy a nyugdíjasnál maradjon a létimimum 60 százalékának megfelelő összeg. Novembertől ez 100 százalékra emelkedik, azaz a nyugdíjasnál kell hagyni legalább 198,09 eurót, ha pedig vele együtt él egy másik, általa eltartott személy, azért további 99,04 eurót (a létminimum 50 %-a) számítanak, ez esetben a végrehajtó legkevesebb 297,13 euróhoz nem nyúlhat. Ha valakinek a havi járandósága ennél kevesebb, nem lehet semmit levonni, a végrehajtást ideiglenesen leállítják, tájékoztatott a Szociális Biztosító. Erről a napokban értesítették az érintett személyeket. A biztosító hangsúlyozta: a most postázott értesítés nem azt jelenti, hogy megszűnt valakinek a tartozása. A jövőben, ha a nyugdíjas bevétele lehetővé teszi, majd ismét törlesztenie kell. Jelenleg 34 334 nyugdíjból vonnak le valamilyen adósságot, novembertől 11 ezer személy esetében leállítják a végrehajtást. (sza) Lovász Attila: nem fogunk ünnepelni; Pék Zoltán: a magyar adásnak a kereskedelmi és regionális televíziók korszakában is ott a helye a közmédiában Harminc éve indult a szlovák közszolgálati televízió magyar adása VERES ISTVÁN Pozsony. Ha lesz is ünneplés, nem most. Október 31-én volt harminc éve, hogy 1983-ban elindult a szlovák közszolgálati televízió magyar adása. Jelenleg a közmédia finanszírozása és további léte köti le az intézmény vezetőit, állítja Lovász Attila, a nemzetiségi adások igazgatója, hozzátéve, hogy különösebb ünneplés nem lesz az évforduló kapcsán. „Ez egy szép és fontos évforduló. De most van az az időszak, amikor a közszférának el kell döntenie, hogy mit akar a köz- szolgálati médiával, vagyis mások a prioritások. Mert ha ez így folytatódik, akkor nem beszélhetünk másról, mint hogy az állam fenntartja ezt az intézményt és pont” - vélekedik Lovász. Mint mondta, terveznek egy műsort, amely összefoglalná a magyar sugárzás harminc évét, de idén várhatóan még nem kerül adásba. Jövőre lesz a hazai magyar rádiós sugárzás nyolcvanadik évfordulója, a Pátria rádió múltja kapcsán így sorozatot indítanak. Magyarországi példára A magyar adás 1983 őszén a cseh és szlovák hírekből összeválogatott, félórás magyar nyelvű műsorral indult. Hétfő esténként fél hétkor, A hét eseményei magyar nyelven címmel jelentkezett. A döntő momentum az volt, hogy 1983 nyarán elindult a félórás szlovák nyelvű műsor a magyar közszolgálati televízióban, emlékeztet Pék Zoltán. „Mondhatjuk tehát, hogy egy nemzetközi impulzus volt, ami az egészet előhívta” - jegyezte meg lapunk kérdésére Pék, aki éppen abban az időszakban került a közszolgálati tévéhez. „November elsején léptem be, mint a magyar adás egyetlen munkatársa. Ez politikai műsor volt, amely a híradóhoz tartozott” - fejtette ki. A két műsorvezető a rádió munkatársa volt (egyikük, Bárdos Ágnes ma is a tévé csapatának tagja), a híreket a rádióban és az Új Szóban fordították. A stáb többi tagja szlovák volt. Bár a köztévék akkor monopolhelyzetben voltak, a „magyar adásnak” még egy előnye rendelkezett: a Magyar Televízió akkoriban hétfőnként még nem sugárzott. Azzal, hogy ez hatalmas siker volt, Lovász is egyetért. „Ez a korabeli magyar közéleti vezetőknek, elsősorban Sidó Zoltánnak, a Csemadok akkori országos elnökének az érdeme, mert ő kilincselt érte a legtöbbed’ - emlékeztet az igazgató. Az adásba kerülő hírek viszont egy az egyben a cseh és szlovák eredetiből magyarra fordított anyagok voltak, vagyis inkább a gesztus, mintsem maga a műsor tartalma volt jelentős. „Ilyen módon, hozzáadott érték nélkül nem szabad nemzetiségi adásokat csinálni” - szögezte le Lovász. A csehszlovákiai magyarsággal a műsor nem foglalkozott, de nem is foglalkozhatott, figyelmeztet Pék. „Minden műsornak volt politikai felügyelete, amely az anyagokat ellenőrizte” - emlékeztet. Mindig a politika árnyékában A 89-es változások több mozgásteret adtak a magyar adásnak is. Kibővült a műsoridő, és politikai beszélgetések, vitaműsorok is készültek az akkori pártok képviselőivel. 1998-ig viszont a politika, főleg a Mečiar-korszak erősen rányomta a bélyegét a szerkesztőség munkájára, volt egy időszak, amikor csak heti tíz percben jelentkeztek, vagy összevonták őket az ukrán adással. Pék Zoltán 1998-ban lett fő- szerkesztő. „A következő hat évben heti háromszor volt félórás magyar műsor plusz hírek, ez talán az adás egyik legjobb időszaka volt” - véli. Tapasztalatai szerint mindig annak függvényében alakult a magyar adás sorsa, hogy a magyar pártok mennyire voltak hatalmi pozícióban. Pék úgy véli, a magyar adásnak a kereskedelmi és regionális televíziók korszakában is ott a helye az országos közmédiában. A közszolgálati tévé adásidejéből a nemzetiségi műsoroknak olyan arányban kell részesülniük, amekkora az adott nemzetiség lakossági aránya Szlovákiában, áll a 2011-es törvényben. Ennek teljesítésére viszont az eddigiek alapján sem igény, sem kapacitás nincs.
