Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-31 / 254. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 31. Iskola utca 19 Háromfős csapat képviselte Nyitrán a Hidaskürti Magán Szakközépiskola nagymegyeri részlegét Leger érői jelentjük... A HontAlan(y)ok - azaz Fekete Kitti, Veszprémi Péter és Moód Veronika a Konstantin Filozófus Egyetem főépülete előtt (A szerző felvétele) A Hidaskürti Magán Szak- középiskola nagymegyeri részlegének tanulói októ­ber 18-án Nyitrára indul­tak, hogy ott első ízben vegyenek részt a Konstan­tin Filozófus Egyetem Kö­zép-európai T anulmá- nyok Karának Magyar Nyelv- és Irodalom­tudományi Intézete vezet­te versenyén, a III. Legere Irodalmi Versenyen. AMBRUS RITA Kora reggel három diákkal, Fekete Kittivel (III. D), Moód Veronikával (II. E) és Veszpré­mi Péterrel (III. D) indultunk útnak, hogy Grendel Lajos Ná­lunk, New Hornban című könyvének elolvasása után részt vegyünk a vetélkedőn. Tanulóink szeptember elején kapták meg a feladatot, hogy elolvassák, majd értelmezzék a regényt. A verseny három for­dulójának első része szövegér­telmezésből állt. Csapatunk­nak, mely a regény nyomán a HontAlan(y)ok nevet viselte, 23 középiskolás csapat közt kellett hogy helytálljon. Nyitrán a rövid megnyitón Komzsík Attila dékán buzdító szavait hallhatták a résztvevők. Tőle Bárczi Zsófia dékánhelyet­tes vette át a szót, aki ismertette a verseny szabályait, és bemu­tatta a szervezésben részt vevő tanárokat. Ezt követően a diá­kokat magukra hagyván - hogy elkezdhessék a teszt kitöltését - a tanárok műhelymunkára vo­nultak el Fűzfa Balázs iroda­lomtörténész, egyetemi oktató, tankönyvszerzővel. A körülbe­lül másfél órás módszertani fog­lalkozás témája A (poszt) mo­dem (magyar) irodalom az is­kolában volt. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy Pusztay János nyelvész, egyetemi pro­fesszor, az uráli nyelvek és né­pek kutatója is csatlakozott kis csoportunkhoz. Diákjainknak időközben le­járt a kérdőív kitöltésére szánt egy óra, mely 13 kérdésben rendkívül széleskörűen tért ki Grendel Lajos regényének szin­te minden részletére. A számta­lan apró momentummal fog­lalkozó teszt sok érdekes kér­dést tartalmazott, így szerepelt a klasszikus igaz-hamis játék csakúgy, mint a rejtvényfejtés, személyek felismerése leírás vagy idézet alapján, ugyanak­kor a tanulóknak a fantáziáju­kat is meg kellett mozgatniuk, amikor saját véleményt kellett alkotni egy-egy részletről. A teszt után rövid szünet követ­kezett, majd a röpke felfrissü­lés után Németh Zoltán Fábry- díjas író, költő, irodalomtörté­nész A szlovákiai magyar iroda­lom és a posztmodem fordulat című előadását hallgathattuk meg, mely fő témaként szere­pel majd a verseny következő fordulójában. Az első forduló nehézségeit kipihenve november 19-én is­mét megmérettetésre indulunk Nyitrára, ahol a fent említett előadás alatt szerzett tudásról tehetnek bizonyságot tanuló­ink. A HontAlan(y)ok csapat bizakodva készül a második fordulóra, hogy bebizonyítsa, a szakiskolákban is érdekes és érdemes (szlovákiai) magyar irodalmat olvasni és azzal ala­posabban foglalkozni. A POSTA HOZTA Könyvkuckó Olvasótábor Gömörországban Van Bari Károlynak, a kiváló költő, író, mesegyűjtőnek egy cigány néphagyományokat gyűjteményes kötetben bemuta­tó könyve, Az erdő anyja. A vas­kos, húsz éve megjelent munka gyermekfolklór fejezetében ol­vastuk a Medve, medve, bolond medve, / medve, medve, bolond medve, / hiába futsz énutánam, / százszor fürgébb az én lábam, / mert az enyém könnyű, karcsú, / de a tiéd kövér, lassú, / nem fogsz meg az életben sem! gyermekjátékban mondogatott csúfoló versikét. Ez jól jött ne­künk szeptember utolsó és októ­ber első napjaiban, a Könyvkuc­kó Olvasótábor erdők mellett, erdők mélyén zajló rendezvé­nyén, mert bizony a gömöri Bá­nyavidék erdőrengetegeiben már ott a falvak határáig lehú­zódó és veszélyt jelentő - persze a mesékben nagyon kedves - maci. Nekünk a fenti versike többszöri ismételgetésével sike­rült őt távol tartanunk magunk­tól. Bár ki tudja. Amikor a Hrá- dok-hegyről az ochtinai közép­kori templom 1386-ban készült freskóit meg a jeles lelkész, hely- történész Bartholomaeidesz család helyi sírjait mentünk megnézni majd egy órácskát a nagy erdőn át gyalogolva, a völgy másik oldalán (később tudtuk meg!) levő Markuska fa­lu határában a helybeliek két kis bocsával csámborgó anyamed­vét láttak. De ránk - közelről - nem volt kíváncsi. A Demői Alapiskolába járó öt bárkái fiú vett részt a Várhosszú­réten és Hrádokon tartott olva­sótáborunkban. Azt szerettem volna, hogy a négy nap alatt te­hetséges, jó diákjaim legalább egy kicsit ráérezzenek arra: könyvet bárhol, bármikor ke­zünkbe vehetünk. Gárdonyi Gé­za, Fekete István, Mark Twain sorait, Tamás bátya történetét figyelmesen olvasták - ilyet ott­hon ők alig tesznek. Szüleik ezt nem szorgalmazzák. írtunk is: naplót. Naponta kétszer ültünk le, hogy a velünk történteket rögzítsük. Hozzá rajzoltunk is, mert témánk volt bőven! Gö- mörország olyan természeti kin­cseit is láttuk közelről, mint a vi­lágritkaságnak számító ochtinai aragonitbarlang vagy a kaland­túrára csábító, Várhosszúrét melletti Buzgó-barlang. Ebben barlangásznak öltözve kell a föld mélyében kúszni-mászni, hogy saját szemünkkel lássuk Európa egyik legnagyobb, 34 méter magas álló cseppkövét. Épen, egészségesen visszatérve a fiúk nagyon szép kis kosarakat fontak, majd gyorsan haladtak az íjászat alapjainak elsajátítá­sában. Hrádokra menet meg­néztük, majd lerajzoltuk a hét Bebek-vár egyikét, Csetnek ví­zivárát. Már ami mára maradt belőle: a palotarész, a két masszív bástya régi korokat idéző pompájával mutatja ele­ink építőmesteri tudását. A hrádoki hegyi szálló medencéje kiváló lehetőséget nyújtott a máskor csak patakban lubicko­láshoz, vízhez szokott fiúknak, arra, hogy az úszás alapjaival ismerkedjenek, a közeli tenisz­pálya pedig arra csábított, hogy kipróbáljuk ezt a szép sportot is. E sikeres és tartalmas tábo­rozás az SZMPSZ tehetséggon­dozó pályázatának köszönhe­tően valósult meg, de anyagi­lag támogatta Barka község polgármestere és végig segítet­te programszervezésben és megvalósításban, hasznos szakmai tanácsokkal a Gömöri Ifjúsági Társaság. Ambrus Ferenc A sportrovat és a Focitipp a diakok kedvence Az Új Szó a somorjai gimnáziumban PLUTZER BÉLA Különleges élményben volt részük a somorjai Madách Imre Gimnázium diákjai, amikor ok­tóber végén iskolájukba látoga­tott az Új Szó két újságírója: Molnár Norbert főszerkesztő és Bőd Titanilla, a sportrovat ve­zetője. A több osztályból is je­lentkező diákok kielégíthették az Új Szóval kapcsolatos kíván­csiságukat, különösen felkel­tette érdeklődésüket Bőd Tita­nilla élménybeszámolója a 2012-es londoni olimpiáról. Ezenkívül megtudhatták, mi minden rejlik egy újság szer­kesztése mögött, illetve milyen egy napilap-szerkesztő átlagos napja. Mivel közülük többen újságírói pályára készülnek, a látogatás ebből a szempontból ' is nagyon hasznosnak bizo­nyult. Az egyórás beszélgetés során az újságírók is kíváncsiak vol­tak a fiatalok véleményére az Új Szóról. Kiderült, hogy a diá­kok leginkább a sportrovatot és a Focitippet kedvelik, de nem hagyják ld az aktuális politikai, közéleti híreket sem. Hogy me­lyik cikket olvassák el, általá- ban attól függ, mennyire figye­lemfelkeltő a cím és a kép. Középiskolá(so)k, figyelem! Rendhagyó tanítási óra az Úi Szóval! Ha kedvet éreztek ahhoz, hogy megismerkedjetek a napilap szerkesztőivel, az újságírói munkával, akkor szívesen átadjuk tapasztalatainkat. Bátran küldjétek el jelentkezéseteket és elérhetőségeteket e-mail elmünkre: marketing@jszo.com. Bővebb tájékoztatás: 02/59 233 266 Hatvanöt éve olvassuk az Új Szót! Hatvanöt éve együtt! Neves előadók a pozsonyi magyar tanszéken Újraindult a Mesterkurzus SEBŐK SZILÁRD Pozsony. A Comenius Egye­tem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke ebben az évben is el­indította Mesterkurzus című előadás-sorozatát, melynek ke­retében a nyelvészet és iroda­lomtudomány neves szakem­bereit hívja meg, hogy betekin­tést nyújtsanak szakterületük és saját kutatásaik legújabb eredményeibe. Az évadnyitó előadást Péntek János, a kolozsvári Babe§-Bo- lyai Tudományegyetem nyu­galmazott nyelvész professzora tartotta a moldvai „csángó magyar” nyelvjárásokról. Elő­adásában először a csángókról szóló szakirodalmat tekintette át és értékelte mai szempont­ból, elsősorban a nyelvföldrajz eredményeinek jelentőségét ki­emelve; majd nyelvföldrajzi térképek segítségével, azaz egyes szavak elterjedtségének térképes ábrázolásával azokat a különbségeket mutatta be, amelyek a csángó nyelvsziget szókészletét elkülönítik a szé­kely régió nyelvjárásától. A számos példa, mint a moldvai fi­les (nyúl), búvóka (kullancs) szavak, vagy a meleghozó bogár (katicabogár), pilinkéző hó ki­fejezések amellett, hogy tarkí­tották az előadást, egyben azt is jól érzékeltették, hogy ezek hangulatának, motivációjának Péntek János nyelvész pro­fesszor (Fotó: radiocluj) megértése a Keleti-Kárpátoktól és a Szeret folyótól távol, Po­zsonyban sem okoz különösebb gondot. Az ismertetett történeti szempont pedig, ti. hogy a moldvai magyarok körülbelül hat-hétszáz éve kivándoroltak az anyaországból egy még a nyelvújításon is kívül eső terü­letre, ezt az érzetet még külön­legesebbé tette. Péntek János hozott magával egy új, eddig még sehol máshol nem bemuta­tott magyarázatot is a csángó megnevezés eredetéről. Ennek részletei hamarosan írott for­mában is elérhetők lesznek az érdeklődők számára. írjatok az Iskola Utcának! Továbbra is szívesen váijuk diákok, tanárok beszámolóit is­kolájuk eseményeiről, eredményeiről, valamint a tehetséges diákokat bemutató írásokat, melyeket az iskolautca@ujszo.com vagy az ujszo@ujszo.com e-mail- címre küldhetnek el. Erdők mellett, erdők mélvén zajlott az olvasótábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom