Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-29 / 252. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 29. www.ujszo.com A Sýkora-klán áll a leszámolások mögött Maffiagyilkosságokat derítettek fel ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kilencvenes években elkövetett alvilági gyilkosságokat derített fel a rendőrség. Milan Lučanský, az országos rendőr-főkapitány helyettese szerint a rendőrség tudja, ki ölte meg a Dinié fivéreket, Eduardot és Róbertét, valamint Marián Fojtíkot, Da- lev Hlavaéeket és Róbert Pált. A gyilkosságokkal hét személyt gyanúsítanak. Eduard Dinié meggyilkolásával Róbert L.-t, a Sýkora-banda egyik állítólagos vezetőjét, Jozef R.-t és Jurij F.-et gyanúsítják. Jozef R. jelenleg Magyarországon tölti vizsgálati fogságát. „Eduard Dinié meggyilkolását Róbert L. tervelte ki, mivel egy másik bűnbanda vezetőjének tartotta. 1998. május 9-én robbantották fel, amikor teniszezni ment. A robbanószerkezetet egy járólap alá helyezték. A robbantáshoz 8-10 kilogramm robbanóanyagot használtak fel. A szerkezet távműködtetésű volt” - mondta Lučanský. A rendőrség szerint Róbert L. áll a másik Dinié fiú, Róbert meggyilkolása mögött is. Ót és testőrét, Marián Fojtíkot 1998. október 4-én, a főváros Dlhé diely városrészében ölték meg, több lövéssel. Róbert L. valamennyi gyilkossági ügyben gyanúsított, ő tervelte ki a gyilkosságokat és adott utasításokat a bandatagoknak. (TASR) RÖVIDEN Lomnici pereli az Európai Parlamentet Budapest Pert indít az Európai Parlament (EP) ellen Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Lomnici azért döntött így, mert az EP petíciós bizottsága múlt csütörtökön indoklás nélkül levette napirendjéről a szlovák állampolgársági törvény elleni beadványát - írta tegnap a Magyar Nemzet. Lomnici célja, hogy amíg a szlovák Alkotmánybíróság nem dönt, addig Szlovákia ne érezhesse úgy, hogy megszűnt a nemzetközi figyelem az állampolgár- sági törvény iránt. Elmondása szerint két olyan jogesetet is talált, amelynél az uniós bíróság azért semmisített meg EP- döntést, mert azokat nem indokolták meg. Lomnici beadványát a petíciós bizottság szlovák koordinátorának, az SNS-es Jaroslav Paškának kezdeményezésére indoklás és vita nélkül vették le a napirendről. (MTI) Október 28-a legyen államünnep Pozsony. Államünneppé nyilváníttatná október 28-át, Csehszlovákia létrejöttének napját az SDKÚ. Az ellenzéki párt szerint ez a nap lehetne a Milan Rastislav Štefánik életműve iránti tisztelet napja. Štefánik volt ugyanis a legismertebb azon szlovák politikusok közül, akik az első világháború idején a nyugati országokban a csehek és szlovákok közös államának létrehozásán dolgoztak. Mivel az SDKÚ nem akarja gyarapítani az államünnepek számát, azt javasolják, szeptember 1-je, az alkotmány napja legyen csupán emléknap, jelenleg ugyanis államünnep. (SITA) A lakosság 55%-a véli úgy, hogy az Európai Unió megvéd a globalizáció negatív hatásaitól Szeretjük az uniót és az eurót Pozsony. Szlovákia lakossága jobban bízik az európai együttműködésben, mint a nemzeti kormány által elszigetelten hozott intézkedésekben, derül ki az Eurobarometer tegnap nyilvánosságra hozott legfrissebb jelentéséből. Egyre jobban szereljük az eurót is. LAJOS P. JÁNOS A megkérdezettek 54 százaléka vélte úgy, hogy a gazdasági válság elleni intézkedések eredményesebbek, ha azokat az Európai Unió többi tagállamával együtt hozzuk meg, míg a kizárólag nemzeti hatáskörben hozott intézkedésekben csak a lakosság 39 százaléka bízna. Elégedettek vagyunk az eu- róval is, sőt a 2011-es adatokhoz képest 4 százalékponttal nőtt a közös fizetőeszköz támogatottsága. „A lakosság 51 százaléka szerint az euró segített a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklésében” - tájékoztatott a felmérések eredményéről Robert Hajšel, az Európai Parlament információs irodájának igazgatója. Nálunk csak az írek szeretik jobban az eurót, ott a lakosság 57 százaléka véli úgy, hogy a közös pénz segített a válság kezelésében. Az uniós átlag ennél sokkal alacsonyabb, mindössze 38 százalék. „Jelentős regionális különbségek vannak. A déli államok, ahol a válság a legsúlyosabb tünetekkel jelentkezett, kevésbé szeretik az eurót” - tájékoztatott az igazgató. Ezt igazolja, hogy a spanyolok, a görögök, a portugálok átlag alatt vannak, az olaszok és a már említett írek azonban jóval átlag felett kedvelik a közös pénzt. Meglepő azonban, hogy Magyarországon - ahol még forinttal fizetnek, és a kormány 10 éven belül nem is vezetné be az eurót - két év alatt 10 százalékponttal nőtt az euróba vetett hit, míg 2011-ben a lakosság 32 százaléka vélte úgy, hogy az euró segíti a válság kezelését, jelenleg már 42 százalékos a támogatottsága. A legszkeptikusabbak a svédek, mindössze 24 százalékuk elégedett az euró teljesítményével, igaz támogatottsága két év alatt 4 százalékponttal nőtt. Az ország lakossága hisz abban is, hogy az unió hatékony védelmet biztosít majd a globalizáció kihívásai ellen. E tekintetben is sokkal jobban bízunk az unióban, mint saját kormányunkban: a megkérdezettek 55%-a véli úgy, hogy az unió 2025-ben képes lesz védelmet nyújtani a negatív hatásokkal szemben, míg a kormányról ugyanezt csak az emberek 38%-a feltételezi. A választójogi törvényről még nem született egyezség, a pártok a novemberi ülés előtt tárgyalnak Havi 2400 euró a kampányellenőröknek ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rendesen megfizetné a belügyminiszter annak a bizottságnak a tagjait, amely a jövőben a választások és a kampány törvényességét ellenőrzi majd. Robert Kaliňák azt javasolja, hogy a 12 fős testület tagjai az előző évi átlagbér háromszorosát kapják havonta, plusz úti- és kosztköltséget. 2012-ben az átlagbér 805 euró volt, ígyje- lenleg nagyjából 2400 eurót kapnának a bizottsági tagok. A bizottság elnöke mindezen felül még megkapná havi bére 30%-át is személyi pótlékként. Kaliňák javaslata eltúlzott, és nem adekvát, véli Gál Gábor. A Híd képviselője emlékeztet, hogy az új választási törvény részleteiről (köztük a bizottsági tagok bérezéséről) a belügyminiszter a következő parlamenti ülés előtt fog egyeztetni az ellenzékiekkel. „Ez a javaslat el fog akadni, az eddigi egyezség szerint ugyanis amiről sikerül közösen megegyeznünk, az megváltozik a választási rendszerben, amiről nem, az megmarad úgy, ahogy van” - fejtette ki lapunknak Gál. Elmondása szerint Kaliňák a tagok bére kapcsán azzal érvelt, hogy a bizottság profi, állandóan működő szerv lesz. Tagjait várhatóan négy évre választják majd, így fizetésüket akkor is megkapják, ha épp semmilyen választás nem zajlik az országban. Tíz személyt jelölhetnek bele a pártok (a kormányon levők és az ellenzékiek egyenlő számban), amelyek az utolsó választások során a parlamentbe jutottak. Hogy a fennmaradó két jelöltet ki delegálja, arról még nem született egyezség, de várhatóan valamely állami hivatal, a számvevőszék vagy a statisztikai hivatal küldöttei lesznek. Kaliňák azt szeretné, ha a kormány és az ellenzék között egyezség születne az új választási törvényről. Többek között ezért vonta vissza a javaslat második olvasatát a jelenleg zajló parlamenti ülés napirendjéről. Az elmúlt hetekben az ellenzék javaslatára a miniszter több pontban is módosította eredeti elképzeléseit a törvényben, például háromról két hétre csökkentette azt az időt, amelyben a választások előtt nem közölhetnek pártpreferenciákat. A jelenlegi választási rendszert Vladimír Meéiar vezette be 1998-ban. (vps, SITA) Januártól 1,1 euróval emelkedik a segély, de le kell majd dolgozni; a tartós munkanélkülieknek munkába állás után még hat hónapig jár támogatás Alkotmányellenes lehet a szociális segély feltételeinek szigorítása ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Alkotmányellenesnek tartja az ellenzék, hogy januártól a minimális segélyért is dolgozni kell, igaz, csak havi 32 órát, vagyis négy munkanapot. „Az Álkotmány szerint minden szükséghelyzetben lévő embernek joga van a létfenntartáshoz szükséges alapvető feltételek biztosítására” - magyarázta pártja álláspontját Jozef Mihál (SaS) parlamenti képviselő. A munkát az önkormányzatoknak, esetleg civil szervezeteknek kell majd biztosítaniuk. Aki pedig elutasítja a felkínált közhasznú munkát, annak lényegesen csökkentik a támogatás összegét. A szociális ügyi minisztérium műhelyéből származó új norma értelmében az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó alapsegély a jelenlegi 60,5 euróról januártól 61,6 euróra emelkedik. Noha a létminimumot évente valorizálják - az az utóbbi 5 év alatt egy személy esetében 12,90 euróval nőtt -, a szociális segély évek óta egy centtel sem változott. A juttatást most 1,1 euróval emelik, ám de facto a rászorulók havonta kevesebbet kapnak majd, mert az új törvény megszünteti az egészségügyi ellátásra jóváhagyható hozzájárulást, ami jelenleg 2 euró fejenként, és eltörlése egy 4 tagú család számára januártól mínusz 8 eurót jelent havonta. Lesz-e elég közmunka? Kérdéses, a községek - főleg a magas munkanélküliséggel küszködő régiókban - képesek lesznek-e elég munkát biztosítani - a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása emiatt aggodalmát fejezte ki, és az ellenzék is a parlamenti vitában főleg erre hívta fel a figyelmet. Pavol Zajac kereszténydemokrata honatya szerint félő, hogy a tényleges munkavégzés helyett csak a jelenléti ívek formális aláírása lesz a cél. A szaktárca szerint ha a község nem tud semmilyen munkát kínálni, ha objektív okokból nem teljesülhetnek a törvényes feltételek, akkor ilyen esetben nem kurtítják meg a segélyt. Ahol viszont van elég munka, ott a dolog a tervek szerint úgy fog működni, hogy a munkát a község, a polgármester adja, a terepen viszont a munkaügyi hivatalok 840 alkalmazottja koordinálja. Az ellenzék szerint a változás csak ennek a 840 alkalmazottnak biztosít majd állást, a munkanélküliséget azonban nem csökkenti érdemben. 156 helyett 36 euró Jelenleg egy négytagú család esetében a szociális segély havonta 156 euró. Ha egyik szülő sem hajlandó ledolgozni a juttatást, akkor nem kapják meg az aktivációs hozzájárulást, sem az anyagi szükség- helyzetben lévőknek járó alap szociális segélyt. A lakhatási és a gyerekek után járó támogatás ugyan megmarad, de a család szociális támogatásokból befolyó havi bevétele a jelenlegi 156 euróról mindössze 36 euróra apadhat. Jelenleg egy gyermek után 17,2 eurós támogatást kaphatnak a szülők, ha rendesen jár iskolába. Januártól ezt is megvonhatják, ha a kiskorúnak havonta 15-nél több igazolatlan hiányzása lesz, vagy megszegi az iskola házirendjét. Ha valaki kihágást követ el, a kiszabott bírságot levonhatják majd a szociális segélyből. Segély a munka mellett Lesz egy új támogatási forma is, egyfajta személyi hozzájárulás azoknak, akik hosszú ideig munkanélküliek voltak. Ők munkába állásuk után havi 63,07 euró támogatásban részesülnek majd legfeljebb 6 hónapon át. A személyi hozzájárulás csak annak jár majd, akinek bevétele eléri legalább a havi minimálbér összegét, de nem haladja meg annak háromszorosát, és annak a háztartásnak, melynek ő is tagja, és már nem folyósítják az alap szociális segélyt, (sza, lpj) Szigorúbb, mint Kaník volt (Vladimír Šimíček felvétele) Bízunk az euróbán (Vladimír Šimíček illusztrációs felvétele)
