Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-26 / 250. szám, szombat

14 INTERJÚ PRESSZÓ ■ 2013. OKTOBER 26. www.ujszo.com Sajnálni nem kell senkit ontsoványra fogyott Détár Enikő. Töb­ben tudni vélik, hogy a férjével, Rékasi Károllyal történt nyilvános szakítás viselte meg eny- nyire. Budapesten beszélgettünk a népszerű magyar művésznővel. Nagyon le van fogyva. Remélem, nem beteg. Nehéz erre a kérdésére válaszol­nom, de azért megpróbálok. Sze­rencsére nem vagyok gyógyítha­tatlan beteg. Nagyon megviselt a szakítás. Ezen' nagyon nehezen tudom túltenni magam. Mond­hatni, hogy teljesen normális do­log egy szerető asszony részéről. Én továbbra is szeretem a férjemet, de be kell látnom, hogy minden hiá­ba. A szakítást és a tervezett válá­sunkat hiába beszéltük meg kultu­rált, emberi módon, lelkileg is túl kell lépni a szavak súlyán és jelen­tésén. Huszonnyolc, házasságban eltöltött évet nem lehet csak úgy egyik percről a másikra lesöpörni. Rékasi Károly valamikor a nyár elején költözött el otthonról, de később ismét visszaköltözött... Valóban így történt. Kari szeptem­ber elsején költözött vissza a családi házunkba, addig albérletben lakott. Egyébként ez nem azt jelenti, hogy megmentettük a süllyedő hajón­kat. Gyermekünk, Zsebi miatt is w Ebéd után összecsomagolt, és elköltözött... nagyon jó, mert nem kell neki sem nélkülöznie a papáját, és nekem is még így is lelki támaszt jelent. De sajnos ez a családi élet csak október 6-ig tartott. Kari ebéd után ösz- szecsomagolt, és elköltözött Pikali Gerdához, akit el is jegyzett. A szakításuk a közvélemény előtt zajlott. Ön szerint kinek adnak igazat, vagy inkább kit sajnál a közvélemény? Sajnálni nem kell senkit. Sajnos, számtalan családban történik ha­sonló dolog. Az életben vannak ilyen fájdalmas időszakok, ame­lyeket el kell tudni viselni, vagy meg kell próbálni elviselni. Semmi rosszat nem akarok továbbra sem mondani Karira, de véleményem szerint az sokat számít, hogy ki és miért hagyta faképnél a családját. Szeptemberben egy közös és hangulatos hétvégét töltöttek együtt, egy szép és igazán ro­mantikus hotelben. Volt magyar nóta, gyertyafényes vacsora, és többen kezdtek reménykedni, hogy helyreállt a béke. Mégsem? Valóban kísérletet tettünk arra, hogy gyerekmentesen elbújjunk a világ elől, és megpróbáljuk rendez­ni a kapcsolatot. Nem sikerült. Jól látom, hogy szinte titkolja a fajdalmát? Igen. Nekem kell a legerősebbnek lennem a családban. És akkor ar­ról még nem is beszéltünk, hogy a színpadon estéről estére Détár Enikőnek kell lennem. Most ősz­szel több bemutatóm is lesz. Rékasival több darabban is együtt játszanak. Ez nem fog ne­hézséget okozni? Nem okozhat nehézséget. Mun­katársak vagyunk, a színpad pedig a munkahelyünk. A gondokat, a problémákat legkésőbb az öltöző­ben kell hagyni. Szerelmünk elmúlt. Szeretjük és tiszteljük egymást, de közös gyertyafényes vacsoráink már nem lesznek. Albert József

Next

/
Oldalképek
Tartalom