Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-19 / 244. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 19. Szalon 21 Egy kompetens rendező kezében még a 3D-s kivitelezés is - amely a legtöbbször csupán olcsó vásári látványosság - bámulatos dolgokra képes Cuarón almája, avagy a tömegvonzás szabályai Alfonso Cuarón Gravitáció című filmje hosszú ideje a legjobb sci-fi a mozikban. Ráadásul attól függően, miként határozzuk meg a műfajt, talán nem is sci-fi. Nem a jövőben játszódik, nem szerepelnek benne olyan tudományos felfedezések, melyek jelenleg még elérhetetlenek számunkra. Csupán két űrhajósról szól, akik - elveszítve minden kapcsolatukat a Földdel - az űrben sodródnak. JANKOV1Č DÁVID Besorolás ide vagy oda, az tény, hogy a Gravitáció a legjobb műfaji hagyományokra épít: azért távolodik el a Földtől, hogy elmondjon valamitRó- lunk. Meggyőződésem, hogy az a sci-fi, amelynek története ugyanúgy elmesélhető lenne nem tudományos-fantasztikus közegben, az rossz sci-fi (a közelmúltból gondolhatunk például a Riddickre). Nincs ugyanis még egy filmzsáner, amelyben a filozofikus mondanivaló ilyen meghatározó lenne, hiszen az ember kozmikus elszigeteltsége, a disztópikus jövő vagy a technológiai fejlődés irányai önmagukban is megannyi kérdést vetnek fel, amelyekkel egy ilyen témájú alkotásnak vétek lenne nem számot vetnie. És a Gravitáció pontosan ezt teszi, ugyanis a szemet gyönyörködtető (ezúttal kizárólag) Biztosan kiváltják a kívánt hatást. Sandra Bullock és George Clooney a Gravitációban. 3D-s látványvilág mögött komoly, elgondolkodtató ideák bújnak meg. Először is ott van például az átgondolt és következetesen végigvitt szimbólumrendszer, amely a főszereplő Ryan Stone- hoz (Sandra Bullock alakítja) kapcsolódik. A jelenet, amelyben Bullock alsóneműre vetkőzik, szinte már tolakodóan emlékeztet Sigourney Weaver hasonló jelenetére Ridley Scott Alien (A nyolcadik utas: a Halál) című filmjében, és nem is olyan régen hasonló formában visszaköszönt a szintén Scott által rendezett Prometheusban (ezúttal Noomi Rapace-szel). Itt és most azonban az erősen freudista szexuális szimbolika helyett egy egészen másfajta ív bontakozik ki, amely a film végén hasonlóan fajsúlyos jelenethez vezet, mint amikor Kubrick 2001:Űrodüsszeia című filmjében a történelem előtti ember először jön rá, hogy a csontot fegyverként is használhatja. A fedetlen női test és a fém űrhajóbelső (az organikus és az anorganikus) erőteljes kontrasztja ugyanolyan erővel hat, mint Ridley Scott alkotásaiban, és felidézi bennünk H. R. Giger festményeit. A legbeszédesebb maga a cím: a központi motívum ugyanis a gravitáció, amely a testek tehetetlenségét ellensúlyozva mindannyiunkra hat, de ldzárólag itt lenn, a Földön. Ugyanez a témája Thomas Pyn- chon Súlyszivárvány című regényének, melynek szereplői mind bennragadtak valamilyen inerciarendszerben, és életük irányítását tekintve ugyanolyan tehetetlenek, mint a gravitáció önkényének kitett, végcélja felé zuhanó rakéta. így van ezzel filmünk főszereplője is, s mivel a világűrben tartózkodik, ahol a földi vonzás szabályai nem hatnak, a tehetetlenség/irányítás bináris kód nem csakpszichikai- lag, de fizikailag is közvetlenül meghatározóvá válik. A baj csak azzal van, hogy úgy tűnik, érvényesül egy más(Képarchívum) fajta erő is, amely a Cuarónhoz hasonló tehetséges rendezőket Hollywood felé vonzza, azt pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy a gravitáció magyar megfelelője, a tömegvonzás ott egészen másféle jelentéssel bír. A téma nemegy teoretikusa rámutatott, milyen szoros összefüggés van a fogyasztói tömegkultúra és a giccs között, a Gravitáció pedig -bármily sajnálatos- helyenként bizony átcsap giccs- be. Hogy mit értek ezen, azt talán megvilágítja, ahogy Umberto Eco a rossz ízlést definiálja a művészetben: a hatás előre gyártása és erőszakolása. Ez pedig ahhoz a fogyasztói attitűdhöz kapcsolódik, amely a műértelmezés fáradságos eljárását átlépve követeli magának a katarzist. Cuarón a viszonylag egyértelmű történéseket is a szánkba rágja erőltetett monológok formájában, és ha még így sem volnánk benne biztosak, mikor kell meghatódnunk, akkor a levegőtlen térben felénk úszó könnycseppek és az érzelmes zene biztosan kiváltják a ' kívánt hatást. Mégsem mennék olyan messzire, hogy a filmet a Dwight Macdonald által megalkotott midcult kategóriába soroljam. (Ide tartoznak azok a művek, melyek magaskultúraként tetszelegnek, ám ha merítenek is abból, valójában nem többek silány tömegterméknél.) Először is, nem gondolom, hogy bárki azt az érzetet akarta volna kelteni a mozilátogatókban, hogy valamiféle elit kulturális termékre számíthatnak. Másfelől, valahogy visszás is lenne fanyalogni egy olyan grandiózus, átgondolt és helyenként igazán mesteri filmen, mint a Gravitáció. Azt is el kell ismerni, hogy egy kompetens rendező kezében még a 3D-s kivitelezés is - amely a legtöbbször csupán olcsó vásári látványosság érzetét kelti - több mint bámulatos dolgokra képes. A világűrből szemlélni bolygónkat még így, mozivásznon is lenyűgöző élmény (művészi értelemben is), akár szerettünk volna gyerekként űrhajósok lenni, akár nem. Mindezt számba véve nem kérdőjelezem meg, hogy a Gravitáció kiváló film, de ahogy talán nem sci-fi, úgy talán nem is a legjobb, ami sikerülhetett. ANZIX Felháborította Moszkvát egy lengyel szobor ÖSSZEFOGLALÓ Gdansk. Heves felháborodást váltott ki az oroszokból egy fiatal lengyel szobrász gdanski világháborús emlékműve. A szobor azt ábrázolja, hogy egy szovjet katona éppen egy várandós nőt készül megerőszakolni, miközben pisztolyt nyom a szájába és a haját tépi. A szobrot múlt vasárnapra virradó éjszaka állították fel a város egyik terén, ahol a Gdansk felszabadítása során elesett szovjet katonák emlékműve áll. A rendőrség néhány órával később elbontotta az engedély nélkül állított alkotást. „Mélyen megrázott a képzőművészeti akadémia végzős hallgatójának csínye, mellyel 600 ezer olyan szovjet katona emlékét gyalázta meg, akik Lengyelország szabadságáért és függetlenségért vesztették életüket” - írta a diplomáciái képviselet honlapján Alekszandr Alekszejev varsói orosz nagykövet, aki „vulgárisnak” nevezte az emlékművet, és reményét fejezte ki, hogy a lengyel hatóságok megfelelő választ adnak a történtekre. A gdanski ügyészség úgy nyilatkozott: a szoborban nem látja jelét faji vagy nemzeti uszításnak, sem történelmi megemlékezésre szolgáló közterület meggyalázásának. „így fejeztem ki pacifista, háborúellenes nézeteimet, ez a béke üzenete” - mondta a Komm frau (Gyere, asszony) című szobrot készítő Jerzy Bohdan Szumczyk, azt hangoztatva, hogy a nők tragédiáját és a háború borzalmait akarta bemutatni. Az egykori Vörös Hadsereg katonáinak állított emlékművek a rendszerváltás ótavitákkereszt- tüzében állnak Lengyelországban. A lakosság szerint a szobrok nemcsak a náci uralom alóli fel- szabadulást jelképezik, hanem a Moszkvától való függőség fél évszázadát is. Lengyel történészek szerint a háború vége felé a bevonuló szovjet katonák rengeteg nőn követtek el erőszakot. (MTI/AFP) A szobrot a szovjet katonák emlékműve mellett állította fel az alkotó, a rendőrség gyorsan eltávolíttatta (Képarchívum) Vendég: Erdős Virág költő & Kukorelly Endre író, költő Házigazda: Sánta Szilárd irodalomtörténész KOMAROMI SZALON Időpont: 2013. október 24., csütörtök, 19:00 Helyszín: RÉV - Magyar Kultúra Háza (Tiszti Pavilon), Komárom A belépés díjtalan. Médiapartner: Új Szó facebook.com/komaromiszalon V SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
