Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-15 / 240. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 15. www.ujszo.com MOZIJEGY Diana szerelmei TALLÓl BÉLA Lady Diana, az ikon maga volt a sugárzó elegancia és a kedvesség - a mai napig így él az emberekben. Számtalan jótékonysági szervezetben tevékenykedett, nagyon so­kat tett a hátrányos helyzetű, háború sújtotta övezetekben élő emberekért, gyerekekért. A Diana címmel és Naomi Watts címszereplésével ké­szült mozifilmben valami megvillan ugyan az eleganci­ájából, a kedvességéből, a ki­rályi családdal és a sajtóval való viszonyából, és bekerül az epizódok közé egy ízelítő, hogy egy megrendezett jóté­kony akción miként teszteli a taposóaknáktól megtisztított övezetet, ám csak érintőlege­sen mutatja a film a „kirakat­ban fénylő” Lady Dianát. Ezt az énjét visszafogottan keze­li, hogy éppen csak lássuk őt a Diana (Naomi Watts) és Hasnat Khan (Naveen And­rews) (Fotó: Bontonfilm) hercegnői tartást adó kék ru­hájában, s el tudjuk képzelni, milyen volt, ha ráerőszakol­ták a protokollt. Oliver Hirschbiegel Diana- filmje az esendő nőről és a pa­lota árnyékában, titokban megélt szerelmeiről szól. A hercegnő élete utolsó két évét eleveníti fel, amikor már kü­lön élt Károly hercegtől és gyermekeitől. A középpont­ban egy lassan kibontakozó, problémás szerelem áll, mely egy pakisztáni származású szívsebészhez, Hasnat Khan- hoz (Naveen Andrews) fűzte. Bár megtalálták egymásban a nagy őt, egymás társaságá­ban, a világtól elvonultan fel tudtak oldódni az egymás iránt érzett szenvedélyben, együttlétük mégsem volt fel­hőtlen. Khan nem tudta elvi­selni a sajtófelhajtást, ami a hercegnő körül kialakult. A szerelemtől fűtött kedves hi­ába talált ki trükköket, hogy ne ismerjék fel, a sebész nem bírta elviselni a bulvár zakla­tását. Többször is szakítottak Diana pozíciója miatt. A visszautasított hercegnőnek ekkor kezdődött el a viszonya Dodi Al-Fayeddel (Cas An­var) . Ám maga avatta be kap­csolatukba a médiát, hogy az együttlétük nyilvánosság elé tárt pillanataival féltékennyé tegye a hajthatatlan szívse­bészt. Sajnos, a történet nem ala­kít ki rokonszenven alapuló kapcsolatot a szereplők és a néző között. A Diana-film az egész világ által szeretett személyről szól. Oliver Hirschbiegel mozijában még sincs semmi, ami ezt a szere­tet« táplálná. Diana. Angol életrajzi drá­ma, 113 perc. Rendezte: Oliver Hirschbiegel. RÖVIDEN A tébolyon innen és túl Pozsony. Az Irodalmi Szemle ma 19 órától tartja októberi lapszámbemutatóját a Café Nappaliban (a Magyar Intézet­ben, Védcölöp utca 54.). A téma: a tébolyon innen és túl. Az est vendége Forgács Miklós rendező, író, dramaturg, aki a vele való beszélgetés után valódi pokoljárásra invitál. Az ér­deklődők felolvasószínház keretében hallhatnak részletet új drámájából, (k) Hunnam nem lesz ötven árnyalat New York. Alig néhány héttel az után, hogy a produ­cerek bejelentették a szerep- osztást, visszaadta Christian Grey szerepét A szürke ötven árnyalata filmfeldolgozásá­ban Charlie Hunnam. A best­sellerből készülő filmet jegy­ző két stúdió, a Universal Pic­tures és a Focus Features kö­zölte, hogy a brit színész kö­zös megegyezéssel távozik a produkcióból. Hunnam sűrű televíziós elfoglaltságára hi­vatkozva adta vissza a szerepet. A színész főszerepet alakít a Kemény motorosok című kultsorozatban. E. L. James erotikus trilógiájának milliós rajongótábora hosszú ideje epekedve várja az első kötet feldolgozását, amelyet Sam Taylor-John- son rendez. Anastasia Steele szerepében Dakota Johnson - Melanie Griffith és Don Johnson lánya - lesz látható. Hunnam távozását követően a producerek azt ígérték, hogy heteken belül megtalálják az új férfi főszereplőt. (MTI/AP) Október 25. és 27. között rendezik meg a Pozsonyi Dzsessznapokat az lnchebában És megint nagyot szól a dzsessz Pozsony. Október utolsó hétvégéjén ismét nagyot szól a dzsessz az Inche- bában: 25-én kezdődnek a Pozsonyi Dzsesszna- pok. A programot must­rálva elmondható: a rendezvény 39. évfolya­mának műsora sokszínű, színvonalas, világsztá­rokban sincs hiány. STR1EŽENEC SÁNDOR Elsőként a húzóneveket ve­gyük sorra: október 25-én, pénteken lép fel Joshua Red­man szaxofonos, aki maradék­talanul megfelel a dzsesszvi- lágsztárról alkotott elképze­lésnek. Karrierje 1993-ban in­dult, ekkor két albuma is meg­jelent, s még az évben Gram- my-díjra jelölték. Vendégze­nészként óriási muzsikusokkal játszott együtt (Chick Corea, B.B. King, Rolling Stones), de Redman tudatosan építgette saját együttese útját is. Zene­karvezetőként tizenhárom al­bumot jegyez, a legutóbbi idén jelent meg Walking Shadow címmel. Repertoárja a klasszi­kus dzsessztől a funkysabb szerzeményekig terjed, az utóbbi időben szívesen vissza­tér a bebop témákhoz és a sza­badabb kísérethez. Az amerikai Jósé James új csillaga a modem dzsessz-szín- témek. A kritikusok szerint in­kább a hip-hophoz húz, de stílu­sában ott érződik a soul és a drum and bass hatása, sőt, a For All We Know című albumán klasszikus dzsessz-standardo- kat énekel, pusztán zongorakí- sérettel. Jósé James saját együt­tesével érkezik, s nem túlzás azt állítani: nagy élménynek ígér­kezik a bemutatkozása. Akár­csak a Zawinul Legacy Band koncertje, amely a péntek este egyik csúcspontja lehet. Ez a csapat a 2007-ben elhunyt Joe Zawinul együtteseinek tagjai­ból alakult, repertoárjuk is az „égi főnök” kompozícióiból áll össze. Zawinul három neveze­tes formációt vezetett (Weather Report, Weather Update, The Zawinul Syndicate), ezek rein­karnációjának lehetünk szem- és fültanúi. Október 26-án, szombaton a legnagyobb durranás a Super Trio koncertje lehet. A trió leg­meghatározóbb egyénisége a gitáros Scott Henderson, aki jó húsz évvel ezelőtt megalakítot­ta a Tribal Tech nevű, kultikus­nak is nevezhető fúziós együt­test. És nem akárkik szekundál- nak Hendersonnak: Jeff Berlin basszusgitáros és Denis Cham­bers dobos kíséri. A Bilal művésznév mára a vo­kális dzsessz szinonimájává vált. Az előadó az USA-ból ér­kezik, ahol a kritikusok szerint ő a „legtisztább fekete zene” mai csúcsa. Mellette termékeny ze­neszerző és agilis producer, aki más művészek útját is képes egyengetni. Az őt követő pro­dukció is érdekes lehet: a klasszikus francia kultúra és az „újvilági” dzsessz frigyéből már született néhány bizarrul iz­galmas produkció, így most is érdemes várakozással tekinteni Guillaume Perret & The Electric Epic műsora elé. Az idei dzsessznapok prog­ramja kiemelten kezeli a szaxo­font: a hangszer fent már emlí­tett mesterei mellett itt lesz Po­zsonyban Chris Potter: a Down- beat magazin olvasói és kritiku­sai zsinórban négyszer válasz­tották meg az év szaxofonosá­nak, és kollégája, Dave Liebman szerint ő a földkerekség egyik legtehetségesebb muzsikusa. Ráadásul formációjában, az Undergrandban nagyszerű ze­nészek állnak mellette. Örülhe­tünk a magyar Amadinda együttes fellépésének is - róluk másutt bővebben is írunk majd, annyit azonban mindenképpen érdemes felvetni a meghívásuk kapcsán, hogy a Pozsonyi Dzsessznapok láthatóan na­gyon szélesre tárták a kaput a különféle műfajok előtt. A rendezvény sajtótájékozta­tóján Pavel Danék főrendező elmondta, hogy a vasárnapi műsor végét mindig célzottan kommerszre szervezik. Vállal­tan anyagi megfontolásból, hogy összejöjjön a büdzsé a sze­replőgárdára. De nézzük meg, mit is takar jelen esetben a kommersz! Nem mást, mint az angol The Brand New Heaviest, jó néhány slágerrel a tarsolyuk­ban. Ismerve kvalitásukat, úttö­rő munkájukat az acid dzsessz műfajban, kijelenthetjük: ilyen kommersz mindigjöhet... Nem szóltunk még a hazai előadókról; sem a B színpadról, amely lassan konkurensévé vá­lik a fő pódiumnak. Érdemes rákattintani a fesztivál honlap­jára, október utolsó hétvégéjére bizton találunk értékes zenei csemegét. A magyar származású Terézia Mora kapta a Német Könyvdíjat Das Ungeheuer című regényéért írónők diadala a frankfurti könyvvásáron ÖSSZEFOGLALÓ Frankfurt. A korábbi évek­hez képest valamivel kevesebb, összesen 276 ezer látogatót vonzott a vasárnap zárult frank­furti könyvvásár, a világ legna­gyobb könyves seregszemléje, melynek díszvendég idén Brazí­lia volt. Magyarországot Tóth Krisztina, Darvasi László és Ke­mény István képviselte, mind­három szerzőnek nemrég jelent meg új német nyelvű kötete. Szlovákiából a gyerekkönyve­ket író Gabriela Futóvá, vala­mint a legrangosabb hazai iro­dalmi díj, az Anasoft litera kap­csán ismertté vált Marek Vadas és Pavel Taussig képviselte. A vásár magyar vonatkozású eseménye volt, hogy Terézia Mora magyar származású író, Esterházy Péter köteteinek német fordítója kapta a Német Könyvdíjat. A Sopronban szüle­tett, Berlinben élő szerző a Das Ungeheuer (A szörny) című re­gényével érdemelte ki a német nyelvterület egyik legrango­sabb irodalmi elismerését. A zsűri indoklása szerint a rész­ben Magyarországon játszódó mű megrázó és stilisztikailag virtuóz úti regény a jelenkori Kelet-Európáról. A 700 oldalas munkában a szerző Darius Kopp történetét folytatja, aki a magyarul Az egyetlen ember a kontinensen címmel 2011-ben megjelent könyvének volt a fő­hőse. A szerző 1990-ben költö­zött Berlinbe, ahol a Humboldt Egyetemen hungarológiát és színháztudományt, a Filmmű­vészeti Főiskolán forgatókönyv­írást tanult. Első (német nyel­vű) regénye 1999-ben jelent meg, díjnyertes kötete a negye­dikregénye. Az irodalmi Nobel-díj győz­tesének bejelentése előtti na­pokban az esélyesek között egy­re sűrűbben emlegették a fe­hérorosz Szvetlána Alekszije- vics nevét. A Nobelről lemaradt, Frankfurtban viszont megkapta a német könyvkiadók és könyv- kereskedők egyesülésének Bé­kedíját. Az ellenzéki írónő, aki a folyamatos zaklatások miatt néhány évvel ezelőtt kénytelen volt Oroszországba költözni, műveiben a hétköznapi embe­rek szemszögéből mutatja be hazáját. Sokat foglalkozott az Terézia Mora a német nyelvte­rület egyik legrangosabb iro­dalmi elismerését vehette át Szvetlána Alekszijevics kapta a német könyvkiadók és könyv- kereskedők egyesülésének Béke­díját (Képarchívum) 1980 és 1989 között Afganisz­tánt megjárt katonák sorsával is. A magyarul is megjelent Fiúk cinkkoporsóban című doku­mentumregénye az elesett fiai­kat gyászoló anyákkal folytatott megrázó beszélgetéseit tartal­mazza, azt a kérdést vizsgálva, hogyan válhat az ember számá­ra természetessé a gyilkolás. Mélyinterjúk alapján készült Szvetlána Alekszijevics másik magyarul megjelent kötete, A háború nem asszonyi dolog című mű is, melyet a Vörös Had­seregben szolgáló katonanők­ről írt. Csernobili imádság: a jö­vő krónikája című művét szá­mos nyelvre lefordították. A német könyvszakma legfőbb szervezetének díját az indoklás szerint azzal érdemelte ki, hogy alázattal írja le az oroszok, fe­héroroszok és ukránok életkö­rülményeit és szenvedéseit. A 65 éves írónő a poszt-szovjet időkkel is sokat foglalkozik. A frankfurti díjátadón a követke­zőket mondta: „Azt hittük, hogy a Szovjetunió bukása örökre el­temeti a kommunizmus. De ki­derült, hogy ez a betegség kró­nikus.” (MTI, j uk) Joshua Redman koncertje nyitja a dzsessznapokat (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom