Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-15 / 240. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 15. www.ujszo.com A Híd, az MKP és a civilek Caplovič javaslata ellen Egyeztetés a kisiskolákról ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszternek vissza kell vonnia a közoktatási törvény módosító javaslatát. „Nincs megfelelően előkészítve, részleteiben kidolgozatlan, ráadásul több mint 400 kisiskola megszüntetését okozná” - figyelmeztetnek a Híd, az MKP és a magyar szakmai szervezetek képviselői a tegnapi egyeztetésük után kiadott közleményben. A találkozó résztvevői megegyeztek, hogy a fenntartókat, vagyis az önkormányzatokat tömörítő szervezet, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának segítségét fogják kérni. A javaslat ugyanis nemcsak a kisebbségi iskolákat érinti, hanem több mint 300 szlovák tanítási nyelvű intézményt is. Ha a parlament első olvasatban elfogadja a javaslatot, úgy a Híd, az MKP, az SZMPSZ, a Csema- dok és a szülői szövetség módosítójavaslatokat dolgoz ki és terjeszt be a törvény finomítása, pontosítása érdekében. Ebben az esetben egy következő találkozón pontosítják a javaslatokat. A Híd székházában tartott találkozón Érsek Árpád, Ožvald Erzsébet (mindketten Híd), Szigeti László (MKP), Fodor Attila (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége), Bárdos Gyula (Csemadok) és Mézes Rudolf (SZMSZSZ) vettek részt, (vps, ú) Levélben magyarázkodik Fico sajtófőnöke Tomáš nem kéri a Málnát ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ő mindent csak a korrekt tájékoztatás érdekében csinált. Erik Tomáš, a kormányhivatal sajtóosztályának igazgatója tegnap levelet küldött az újságíróknak. A Sme ugyanis azt írta, hogy Tomášnak kellett volna kapnia az idei év legrosszabb szóvivőjének járó Málna-díjat, Tomáš viszont állítólag közbenjárt, hogy a díjat idén ne osszák ki. A szóvivőket tömörítő szervezet nemrég úgy döntött, megszünteti a legrosszabb szóvivőnek Erik Tomáš (Képarchívum) járó Málna-díjat. A döntés viszont csak azután született, amikor már a verseny zsűrije Tomášnak ítélte oda a Málnát. Tomášról köztudott, hogy gyakran kéri számon az újságíróktól a megjelent írások tartalmát, és épp emiatt járt volna neki a díj, véli Arpád Soltész, a zsűri egyik tagja, a Hospodárske noviny publicistája. „A módszerei miatt, mint például a nyomásgyakorlás és a megfélemlítés” - mondta a Sme napilapnak Soltész. Tomáš úgy véli, túltengő igazságérzete juttatta ide. „Mindig igyekeztem érvelni, ezt pedig néhányan Önök közül valószínűleg úgy értelmezték, hogy túlléptem bizonyos határokat” - áll Tomáš tegnapi levelében. Az információk utólagos ellenőrzése a szóvivők elengedhetetlen feladata, tette hozzá. „Ha ezzel valakit megsértettem, bocsánatot kérek” - jegyezte meg. A szóvivő tagadja, hogy lépéseket tett volna a díj megszüntetése érdekében, (vps) RÖVIDEN Nagyobb hangsúly a karikázáson Pozsony. Úgy tűnik, a módosításra váró választási törvényben az eddiginél jóval nagyobb súlya lesz a preferenciaszavazatoknak-jelentette ki tegnap Robert Kaliňák belügyminiszter az ellenzéki képviselőkkel való tárgyalás után. így a párt összes szavazatának két százaléka is elég lehetne ahhoz, hogy valaki feljebb kerüljön a választási listán - jelenleg ehhez három százalékra van szükség. Egyezség született arról is, hogy a tervezett 21 helyett csak 14 napig lesz tilos a választások előtt közvélemény-kutatásokat közölni. (SITA) Miššíková távozik a főügyészségről Pozsony. Beadta felmondását a főügyészség talán legismertebb ügyésze, Eva Miššíková, aki az ország legsúlyosabb bűneseteinek felgöngyölítésén, leghírhedtebb bűnözőinek letartóztatásán dolgozott. Ő felügyelte például a hírhedt sa- vas-bűnbanda, Mikuláš Čemák vagy Karol Mello ellen indított nyomozásokat. A főügyészségen év végén fejezi be munkáját. Azt nem árulta el, hogy miért adta be a felmondását és hol fog dolgozni. Miššíková 2009 óta dolgozik a főügyészség különleges ügyosztályán, 2010-ben sikertelenül pályázta meg a főügyészi posztot. Azt sem árulta el, hogy távozása összefüggésben van-e az új főügyész, Jaromír Cižnár januári kinevezésével. „Jelenleg nincs ok arra, hogy kommentálja döntését” - üzente meg tegnap Jana Tökölyová, a főügyészség szóvivője, (dem, SITA) A nyelvhasználati jogokra vonatkozó legfontosabb részeket és ajánlásokat kidobták belőle Kormányban az átírt jelentés TU STÁLA PRVÁ DVOJJAZYČNÁ DOPRAVNÁ ZNAČKA SLOVENSKA POSTAVILI JU OBČANIA ODSTRÁNIL JU ŠTÁT STÁLA 3 ONI ITT ÁLLT SZLOVÁKIA ELSŐ KÉTNYELVŰ UT JELZŐTÁBLÁJA ÁLLÍTOTTÁK CIVILEK eltávolította az állam ÁLLT 3 NAPOT HERE STOOD FOR Thbcc '"SíR.VííThí»’»;;« R.I.P. A feszültség nem múlt el, de a jelentés erről hallgat (Képarchívum) Pozsony. Az átírt kisebbségi jelentés jó példája annak, hogy a kormány a „kis” kisebbségek segítségével próbálja megkerülni a magyarokat, véli a kisebbségi biztos hivatalából eltávolított Peter Krajňák. VERES ISTVÁN A. Nagy László júniusban lemondott kisebbségi kormánybiztos elkészíttette, a kormányhivatal, a külügy és a kulturális minisztérium átíratta, a kormány pedig holnap vélhetően elfogadja. A Szlovákiában élő kisebbségek 2012-es helyzetéről és jogállásáról szóló jelentés a legnagyobb hazai kisebbség, a magyarok beleszólása nélkül készült. A kormánybiztos hivatala jelenlegi vezetésének jó kapcsolatai vannak a kis létszámú hazai kisebbségek képviselőivel, mondta lapunknak Peter Krajňák, akit október elején távolítottak el a hivatalból. „Azt hiszik, hogy ezzel megoldhatják vagy előremozdíthatják a kisebbségi kérdések megoldását, ez viszont tévedés” - véli Krajňák. Ő A. Nagy tavalyi kinevezésekor került a hivatalba a ruszin kisebbség ügyeiért felelős munkatársként. Állítását bizonyítja a kisebbségi kormánybizottság szeptember végi ülése, amelyen a tagság megvétózhatta volna a jelentést, a magyar és ruszin küldötteket viszont a többiek leszavazták. A hivatalban kezd eluralkodni egyfajta ellenszenv a legnagyobb hazai kisebbséggel szemben, véli Krajňák. „Én egy üyen rendszernek nem akarok a része lenni, továbbá azért jöttem ide, hogy a ruszinok ügyeivel foglalkozzak” - sorolta távozásának okait. Felmondását önként adta be, miután a biztos hivatalából beleegyezése nélkül a személyzeti osztályra helyezték. A jelentésben több elfogadhatatlan kijelentés található. Az államnyelvtörvény legutóbbi módosításai kapcsán csak arról tesz említést, hogy azok jelentősen kiszélesítették a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeit. A szankciók újbóli bevezetését nem említi. A szankciókkal kapcsolatos mondat törlését a kulturális minisztérium a tárcaközi egyeztetésben a következő mondattal indokolta: „A 2009-es államnyelvtörvény kritikája politikai indíttatásból történt, és nem a kisebbségek valós igényeiből indult ki.” A jelentés technikailag rendben van, főleg szociológiai és statisztikai tekintetben, véli Krajňák. „Viszont a nyelvhasználati jogokra vonatkozó legfontosabb részeket és ajánlásokat kidobták belőle. A jelentést a kormány tudomásul veheti, de új megoldásokat ez a változat nem kínál” - magyarázta a kormányhivatal volt alkalmazottja. Követelik, hogy az állam minden nővér számára garantálja a minimális bért Kosarat kapott Fico az egészségügyi nővérektől ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Visszautasítja Robert Fico miniszterelnök javaslatát az egészségügyi nővérek kamarája. Fico a kormányhivatal előtt sátorozó nővéreknek tett javaslatában csak az állami kórházakban dolgozó nővérek minimális jövedelmét garantálta volna a nyáron az Alkotmánybíróság áital megszüntetett jogszabálynak megfelelően. Ez a végzettségi szint és a szolgálati évek figyelembe vételével 640 és 928 euró közötti szinten garantálta volna a minimális fizetést minden nővér számára, tekintet nélkül arra, hogy állami vagy nem állami kórházban, vagy esetleg magánrendelőben dolgozik. Az egészségügyi ellátás költségeit közpénzekből fedezik, az egészségügyi nővérek és a szülészasszisztensek a köz érdekében dolgoznak, a foglalkozásuk feltételeit az állam határozza meg, ezért meggyőződésünk, hogy a fizetésüket is állami forrásból kell biztosítani, tekintet nélkül arra, hogy milyen intézményben dolgoznak” - jelentette ki Ivana Kvetková, a kamara képviselője. Nem értik, hogy miért akar a kabinet különbséget tenni az állami és nem állami intézményben dolgozó nővérek között, amikor az orvosokat sem különböztették meg az intézmény fenntartója alapján. A miniszterelnök javaslatára tegnap levélben válaszoltak. A kamara még nem kapott választ a közel két héttel ezelőtt a kormányfőnek átadott nyilatkozatukra, amelyben újra követelték, hogy a kormány és a parlament törvényben garantálja számukra a minimális béreket. Ebben kérték azt is, hogy a kormány garantálja a nővérek minimális létszámát a kórházakban, ami szerintük a kórházi ellátás javulásának alapfeltétele. Félmillió eurót spórol meg 49 munkahely megszüntetésével az egészségügyi tárca. A munkahelyek a Közegészségügyi Hivatalban szűnnek meg a jövő évben. Állítja, csak a kiszolgáló személyzet állományát csökkentik az országosan mintegy 2000 embert alkalmazó hivatalban. A szakszervezet tiltakozik, szerintük ezzel romlik majd az ország járványvédelmi szintje. „A kiszolgáló személyzethez tartoznak például a sofőrök is, ha csökken a számuk, nem lesz, aki elvigye a mintákat laboratóriumi kivizsgálásra” - figyelmeztet Daniela Pochybová, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének alelnöke. (lpjjSITA) Az országok nem értenek egyet azzal, hogy az Európai Unió bele akar szólni energiapolitikájukba A V4-ek megvédenék atomerőműveiket ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. „Szlovákia nem ért egyet azzal, hogy az EU fokozottabban bele akar szólni az atomenergia felhasználásába, mert tiszteletben kell tartani, hogy egyes országok használni akarják a nukleáris energiád’ - jelentette ki a visegrádi országok vezetőinek tegnapi találkozója után Robert Fico kormányfő. Magyar kollégája szerint az EU-nak segítenie kellene a közép-európai nukleárisenergia- kapacitás növelését. „Nem szabad túlszabályozni e területet, és újra kell gondolni az energetikai beruházások állami támogatásának kérdését is, mert úgy látjuk, hogy itt a nukleáris energiát diszkriminálják” - tette hozzá Orbán Viktor. Fico hangsúlyozta, hogy minden országnak joga van úgy megoldani az energiaellátását, ahogyan az megfelel neki, így a palagáz kitermelésének fokozását is támogatni kell. A palagázra történő utalás Lengyelországnak szólt, északi szomszédunk ugyanis sokat vár palagázmezői kiaknázásából. Kutatások szerint a lengyeleknek jelentős forrásaik vannak ebből a nyersanyagból. Csehország, Szlovákia és Magyarország - az atomenergiából nyert villamos áram arányát tekintve - atomnagyhatalomnak számít, Lengyelország pedig csatlakozni szeretne hozzájuk. Északi szomszédunknak nincs atomerőműve, ám már évek óta tervezik építését. Ez a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után nehezebb lesz. Az unióban ugyanis az utóbbi két évben felerősödtek az atomenergia-ellenes hangok. Németország pl. Fukusimára adott reakciójában már tavaly leállította atomerőműveit. Magyar- országok a következő években dönt a paksi erőmű jövőjéről, nálunk a mohi erőmű újabb két blokkja épül, Csehország pedig fejleszteni szeretné a temelíni erőművet, mely csak két reaktorral üzemel. (MSz, MTI) Visegrádi EU-harccsoport A miniszterelnökök megállapodtak abban is, hogy a négy ország közös védelmi együttműködési stratégiát dolgoz ki, évente közös hadgyakorlatot tart, és 2016 első félévében készültségbe állítja az első V4-es EU-harccsoportot. Közös nyilatkozatban vállalták továbbá, hogy 2014-től 8 millió euróra emelik a nemzetközi visegrádi alap éves költségvetését, ami segíti a regionális együttműködés megerősítését.
