Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-14 / 239. szám, hétfő
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 14. Pozsony szuburbanizációja egy rakás problémát teremt - a mindent szabályozó állam most hallgat Elővárosi történet Horvátgurab expolgár- mesterét néhány napja rendőrök védik. Megfenyegették. Őt és a családját. Miért? Építkezésekért. LOVÁSZ ATTILA A hollywoodi filmek történetei a gátlástalan befektetőkről és a családi telket védő magányos hősökről Szlovákiában valósággá váltak. Csak a hősök hiányoznak majd. Meg a győzelem. Mi történt Horvátgurabon? Semmi érdekes - ugyanolyan történet, mint bármelyik, a pozsonyi szuburbanizációban érintett faluban. Van telek, a fél ország Pozsonyban akar dolgozni és élni, a bankok üptre osztják a jelzáloghiteleket, a Pozsony környéki falvak meg lakóövezetekre mérnek ki telkeket. Ezúttal ugyan nem lakótelepekről, hanem kertvárosra emlékeztető, nem is olcsó házak soráról van szó, de ugyanolyan személytelenek, élettelenek és legalább olyan problémásak, mint a hetvenes évek lakáskulcsokkal a nyakukban lődörgő lakótelepi gyerekeinek világa volt anno. Szofisztikáltabban és még embertelenebb módon. Horvátgurab közel van Pozsonyhoz, telek is találtatott. Mégis olcsóbb, mint a Slavín alatt. Jött hát a gondolat, épüljön lakópark. S úgy, ahogyan az lenni szokott, nem a község a beruházó, hanem odaadta a telkeket - gondolom nevetséges áron - valamilyen befektetőknek. Ók aztán a négyzetméterenként egy eurós telekből az energetikai infrastruktúra behúzása után százeurós telkeket csináltak, fölhúzzák a prágaiak által csak vállalkozói barokknak hívott „műremekeket”, elszedik a pénzt, és vége a történetnek. Igen - a befektető számára. Ő vásárolt, fejlesztett, beépített és angolosan távozott a biztos haszonnal. A lakónak marad a harmincéves jelzálog. Ha a házzal baj van, két év múlva nincs kinél reklamálni, mert az építő cég régen nem létezik, a község meg pusztuljon bele az infrastruktúra fejlesztésébe, amire sokszor nincs is pénz, ugyebár. Merthogy az új lakó évekig nem jelentkezik be állandó lakhelyre, így a személyi jövedelemadó községnekjáró része elmarad, a szemétdíjat kifizeti, de csak a bejelentett személyek után, a többiek szemetét állják a bejelentett lakók, út nincs, dugó annál nagyobb, és a lakosok még csak nem is a helyi iskola fejadagjához járulnak hozzá, mert a kicsit is pozsonyi iskolába viszik. Pazar egy urbanisztikai politika, szó se róla, az állam meg, amelyik annyira, de annyira szereti szabályozni lassan a hálószobáink történéseit is, csöndben mossa a kezét. S mivel az efféle építkezési beruházással nem jár többéves felelősség, nem hosszú távú befektető ám az építtető, így biztos és kockázatmentes a biznisz. Nem csoda hát, ha gyakran olyan emberek kezében van, akikhez a védelmi pénzeket szedő nyakatlanok meg a pros- tikat futtató kerítők a megfelelő hasonlat. Ha ehhez járul némi csúszópénz a helyi - általában kis fizetésből élő - képviselőknek, hivatalnokoknak, polgár- mesternek, a kör bezárul, a szlovák valóság regényes történeteket teremt. Majd jön az új polgármester, rájön, mindez mekkora nagy szívatás, tenne ellene valamit. De nem lehet. A falunak van fejlesztési terve, maga hagyta jóvá, az állam nem segíthet. Egykét telefon is jöhet még, a polgármester élni akar, a nejét sem akarja veszélyeztetni, a gyerekekre sem lehet 24 órán át vigyázni. A polgármester lemond, ő igen - hányán nem! És senki, de az égvilágon senki nem védi ót meg. Az efféle ügyekben a szlovák rendőrség eszköztelen, az ügyészség nem érdekelt, a bíróságig el sem jutnak a dolgok. Horvátgurab lakmusz. A politika elmaffiásodásáriak és a maffia átpolitizálódásának lak- musza. Ha ezzel sem az állam, sem a rendőrség, sem a helyi lakosság nem képes semmit tenni, akkor üdv a harmincas évek Szicíliájában. A causa nostra (ezúttal latinul) felülírja a rés publicát. így biztos nem lesz élhető e vidék.- Most dumcsizzunk egy kicsit a megyei választásokról, jó? (Peter Gossónyi rajza) A túlhajszolt nővérek és a jó betegellátás nem egyeztethető össze Kiszolgáltatott helyzet PÉTERFl SZONYA Még nem tudni, hogyan fejeződik be az ápolónők és szülésznők magasabb bérért, jobb munkafeltételekért folytatott küzdelme. Nem lehet tudni, hogyan folytatják tiltakozó megmozdulásaikat, azt meg végképp nem, egységesekmaradnak-e. Ugyanis a kormány, tisztességesnek alig nevezhető módon, épp az egységes kiállásukat akarja megtorpedózni azzal, hogy csupán a minisztérium, illetve a megyék hatáskörébe tartozó kórházakban dolgozó nővérek fizetését emelné. Vagyis mintegy ezer ápolónőét. A maradék háromezer a munkáltatójától (kis- és nonprofit kórházak, magánrendelők) követeljen jobb fizetést. A kormány feltehetően azzal számol, hogy a koncként odavetett néhány euró kikezdi a nővérek egységét, főleg azok inoghatnak meg, akiknek átlagbére nem éri el az 500 eurót sem. Hiába vagdalkozik az egészségügyi miniszter azzal, hogy az ápolónők átlagbére megközelíti a 900 eurót, a kormányhivatalnál tiltakozók között egy sem akadt, akinek a keresete elérte volna ezt az összeget. Pedig többen egyetemi kórházban dolgoznak, főiskolai végzettséggel rendelkeznek. A kormány érvélése, hogy nem emelheti az összes nővér bérét, azért is sántít, mert amikor az orvosok fizetéséről volt szó, nem tett különbséget az állami és a magánorvosok között. Apropó, magánorvosok. Ők is hallatták a hangjukat. Azt hangsúlyozzák, rendelőjük bevételéből képtelenek magasabb bért adni alkalmazottaiknak, mert az egészségbiztosítóktól kapott pénzből erre nem futja. Eszükbe sem jut megemlíteni azokat a bevételeket, amelyeket a betegek készpénzben hagynak a rendelőkben (igazolások, infúzió, egyéb szolgáltatások). Azon pedig végképp nem lehet csodálkozni, hogy a minisztérium mélyen hallgat a nővérek munkafeltételeinek javításáról. Mivel indokolná, hogy az uniós országokban ezer betegre 8,7, nálunk viszont csak 5,5 nővér jut? Netán azzal, hogy több ápolónő több kiadással járna? Egyet nem lenne szabad elfelejteni: a túlhajszolt nővérek és a jó beteg- ellátás összeegyeztethetetlen. KOMMENTÁR Bűvésztrükkök S1DÓ ZOLTÁN Peter Kažimír pénzügyminiszter valódi varázsló. Bűvészkalapjából elképesztő dolgokat varázsolt elő: a 2014-es állami költségvetést úgy állította össze, hogy egyszerre csökkentette a társasági adót, emelte a közalkalmazottak és a pedagógusok bérét, s az ideihez képest érezhetően mérsékelte az államháztartási hiányt. Talán a pénzügyi tárca egy eddig eltitkolt szlovák olajmezőre lelt, amiből finanszírozni tudja az egymásnak ellentmondó célkitűzéseket? Bár a Fico-kormány is szeret ábrándozni, azonban ennél földhözragadtabb forrásokból állná a többletkiadásokat és finanszírozná a kisebb hiányt - egyszerűen új adónemet vezet be, illetve a kőkemény ágazati adókat nem vezeti ki a rendszerből, végezetül az állami érdekeltségű társaságokból az utolsó centet is kipréseli. Ne legyünk ellendrukkerek, hiszen voltaképp a mi pénzünkről van szó. Ha bukik a merész terv, meglódul az államadósság. Inkább nézzükmeg sorjában, milyen pilléreken nyugszik a formabontónak ígérkező jövő évi költségvetés. A kormány abból indul ki, hogy az idei, stagnálás közeli alig 1 százalék után jövőre a gazdasági növekedés túllépi a 2 százalékot, valamelyest mérséklődik a munkanélküliség, a lakossági fogyasztás szintén érezhetően nő, a bérfejlesztés élénkíti a kereskedelmet, mindez összességében magasabb adóbevételeket eredményez. Mindez nem légvár, azonban a nagyobb lendület attól függ, hogy az eurózóna mennyire talál magára. A jövő évi koncepció legmeglepőbb eleme, az egy százalékponttal kisebb társasági adó közel 40 millió eurót hagy a vállalatoknál, ami mindenképpen barátságos lépés a vállalkozói szféra irányába. Azonban a visegrádi régióban a csökkentés után is nálunk a legmagasabb az adókulcs, azaz érdemi változást ez nem eredményez. Új elem az ún. licencdíj, egyfajta iparűzési adó bevezetése, ami az összes, tehát a veszteséges cégeket is érinti. A hozzávetőlegesen évi 1000 euró befizeté- sébőlllOmillió euró feletti bevételre tehet szert az államkassza. Martin Filko, a Pénzpolitikai Intézetvezetője szerint nálunk a jogi személyek közel 60 százaléka nem fizet be adót, ami sokszor a kreatív könyvelés, a trükközés következménye, ráadásul az adómorál terén is az uniós lista végén kullogunk. A nyereséges cégek természetesen leírhatják adóbevallásukban ezt a pluszterhet. Mivel új megoldásról van szó, nagyon nehéz kiszámolni, hogy ténylegesen mennyi folyhat be belőle. És most fokozzuk a pénzügyi tárca tűzerejét: minden ígéret ellenére nem vezetik ki az energetikai és távközlési cégeket sújtó ágazati adókat, éppen ellenkezőleg, további három évvel meghosszabbítják érvényességüket. Az állami társaságokból pedig extra osztalékadó címen minden pénzt kisajtolnak- nyilvánvaló, hogy ezek csak egyszeri, tartósan nem fenntartható megoldások. A költségvetés Achilles-sarka az államigazgatási szféra karcsúsításának koncepciója. A hivatalok összevonásából, a szaktárcák jobb gazdálkodásából több mint 300 millió eurót szeretnének megtakarítani. Az államapparátus ellenállása közismert, a hivatalok máris megkezdték az aknamunkát, arról nem is szólva, hogy az állam legkevésbé önmagán képes takarékoskodni. És hoppá, a büdzsé koncepciójában ott szerénykedik egy szám, ami szerint jövőre a közalkalmazottak száma 4600-zal nőhet! Vagyis úgy karcsúsítanak, hogy az állományt felhizlalják... Arra pedig ne is vesztegessünk időt, hogyjövőre javítani akarják az adóbehajtás hatékonyságát. Ezt a mondatot bármelyik korábbi költségvetés-tervezetben olvashattuk. Összegezve, minden a gazdasági növekedés ütemén, az adóhatékonyság növelésén, az államigazgatás olcsóbbá tételének mértékén áll vagy bukik. Ha a felsorolt három pillér közül akár csak az egyik is inogni kezd, bukik a költségvetés. Ha pedig bukik, akkor Szlovákia bukott diákká válik az unióban - mivel most először Brüsszel tüzetesen áttekinti a Kažimír-féle koncepciót és annak kivitelezését. Jövő év végén kiderül, átmentünk-e a vizsgán. FIGYELŐ Kifosztott diplomaták A kazah elnök látogatását előkészítő diplomatákat raboltak ki fegyveresek Dél-Af- rikában - a történteket az orosz Ria Novosztyi ismertette. A kazah küldöttség Johannesburgból tartott az 55 kilométerre fekvő közigazgatási fővárosba, Pretoriába, amikor autójuk útját fegyveresek állták el. A dél-afrikai rendőrség intenzív nyomozásba kezdett. A diplomaták nem sérültek meg, a támadás után hazautaztak. Egyelőre nem tudni, hogy a történtek miképpen befolyásolják Nur- szultan Nazarbajev kazah államfő decemberre tervezett dél-afrikai útját. (MTI)
