Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)
2013-10-14 / 239. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 14. www.ujszo.com A macskákba nem kell csipet ültetni Ismét változni fognak az állatcsipelés szabályai ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Úgy tűnik, nem fogják megbüntetni azokat, akik elfelejtettek csipet ültetni kutyájukba, macskájukba és vadászgörényükbe. A Smer ugyanis úgy döntött, öt évvel kitolja a kötelező csipelés időpontját, ráadásul a macskákat kivonnák a törvény hatálya alól. A fenyegető büntetések miatt szeptember végén állattulajdonosok ezrei vitték el házi kedvencüket állatorvoshoz, hogy az speciális azonosító csipet ültessen be bőrük alá. A parlament földművelésügyi és környezetvédelmi bizottsága szerint nem egy vállalkozó kedvű állatorvos kihasználta ezt a helyzetet, s 30-40 eurót is elkért a beültetésért, holott maga a csip csupán 3-4 euróba került. A testület ezért azt javasolja, hogy a kutyákba és vadászgörényekbe csak 2018 végéig kelljen csipet ültetni, ez a kötelezettség ráadásul többé nem vonatkozna a macskákra. A módosítás egyik előterjesztője, Marián Záhumenský (Smer) állítja, az időpont kitolásával megnyugodnak a kedélyek, az embereknek lesz idejük olyan állatorvost találni, aki nem kér eltúlzott összeget a csip beültetéséért. Azt, hogy a kötelezettség jelenleg a macskákra is vonatkozik, értelmetlennek tartja, szerinte egyetlen európai országban sincs ilyen előírás, ezért akar ezen is változtatni. ,A macskák jelentős részét lakásban tartják, s ha utcán vagy udvaron vannak, akkor is rendszerint csak a ház körül mozognak, nem járnak be olyan nagy távo- kat, mint például a kóbor kutyák. Ezért is indokolatlan, hogy minden macskában csip legyen” - mondta Záhumenský, (dem, SITA) RÖVIDEN Fico ismét találkozik Orbánnal Budapest. A magyar fővárosban tárgyalnak ma a visegrádi országok kormányfői. Jirí Rusnok cseh, Donald Tusk lengyel, Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök főleg biztonságpolitikai kérdésekről és a keleti partnerségről folytat eszmecserét. A találkozót eredetileg augusztusra tervezték, de a cseh kormányválság miatt elhalasztották. Az előzetes program alapján gyors találkozó vár a visegrádi kormányfőkre. (TASR) Hosszú ülésszak indul Pozsony. Kilencvennégy programpont szerepel a holnap kezdődő új parlamenti ülésszak programján. Szó lesz például a Híd indítványáról, amellyel az előjegyzett orvosi kivizsgálások rendszerén szigorítanának úgy, hogy a fizetős előjegyzés nélkül orvoshoz látogatók is gyorsabban jussanak be a kivizsgálásra. Eldől a sorsa Robert Kaliňák belügyminiszter új választási törvényének is - nagy valószínűséggel a képviselők többsége áldását adja rá. Szintén ezen az ülésen tárgyalnak második olvasatban a szociális törvények csomagjáról, első olvasatban kerül a honatyák elé a szeméttörvény. A sok ellenzéki javaslat és a közelgő megyei választások miatt lehet, hogy ismét sokhetes ülésezés vár a képviselőkre. (TASR) Rendkívül bőkezű a szociális rendszer a születéskor járó egyszeri támogatás esetében Hosszú az anyasági, de kicsi a támogatás összege Pozsony. Szlovákiában a legalacsonyabb a terhességi-gyermekágyi, vagyis az anyasági támogatás arányos összege, viszont folyósításának hosszában élenjárunk. ÚJ SZÓ-HÍR Míg nálunk a támogatás összege a napi bruttó átlagkereset 65%-a, Csehországban már 70%, Magyarországon pedig az előző éves átlagkereset 70%-a. A legmagasabb összeget Lengyelországban és Szlovéniában kapják a kismamák, ott az előző éves átlagkereset 100%-át fizetik nekik az anyasági idején. A támogatást viszont Bulgáriában és nálunk kapják a leghosszabb ideig: a bolgár kismamáknak több mint egy évig, 410 napig jár a támogatás, Szlovákiában pedig 238 nap (34 hét) az átlagos hossza. A szlovákiai szabályozás jelentősen meghaladja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Európai Unió minimális követelményeit, amely szerint az anyasági nem lehet rövidebb 98 napnál, és ebből legalább 42 napnak a szülés utáni időszakra kell esnie. Az Accace pénzügyi tanácsadó társaság tanulmánya szerint várható, hogy a jövőben a minimális követelmény 126-140 napra emelkedik. Rendkívül bőkezű azonban a szlovákiai támogatási rendszer a születéskor járó egyszeri támogatás esetében: a gyermekenkénti 829 euró Ukrajna után a második legnagyobb támogatás a térségben. Az sem szokványos, hogy minden gyermek után ugyanakkora támogatást fizessen az állam, igaz, a tanulmány csak a harmadik gyerekig vizsgálta a támogatási rendszereket. A Anyasági támogatások a térségben az anyasági hossza (nap) születési támogatás* Bulgária 410 128 Csehország 196 520 Magyarország 186 215 Horvátország 222 306 Lengyelország 140 242 Románia 126Szlovákia 238 829 Szlovénia 105 281 Ukrajna 126 929 * első gyermek után, euróbán Forrás: Accace cseh állam például csak az első gyermek születésekor fizet támogatást, és akkor is csak 520 eurót. Magyarországon ugyan minden gyermek után jár támogatás, de csak gyermekenként 215 euró. Bulgáriában viszont minden gyermek születése után más összeg jár, az első esetében 128 eurót, a másodiknál 307, a harmadiknál pedig 102 eurót kap a kismama, (lpj) A KDH és a Híd támogatja, várnak az SDKÚ-ra; az MKP lehet, hogy saját jelöltet indít Pavol Hrušovský hivatalosan is elnökjelölt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Véget ért a több mint egy éve tartó KDH-s el- nökjelöltségi szappanopera. A kereszténydemokraták szombaton hivatalosan is Pavol Hrušovskýt jelölték az államfői posztra. A Híd szintén Hrušovskýt támogatja. Erről a párt már nyár elején döntött, szombaton Bugár Béla pártelnök a KDH Tanácsának ülésén is részt vett. A Népi Platform két tagja továbbra is vár a harmadik „platformista” párt, az SDKÚ döntésére. Frešóék egyelőre kivárnak. Hozzájuk hasonlóan az MKP is később dönt a kérdésben. A Pavol Hrušovský (Képarchívum) párt a november 9-én esedékes megyei választások után nevezi meg államfőjelöltjét, mondta Berényi József pártelnök a TA3 televízió tegnapi vitaműsorában. Lehet, hogy Hrušovský mögé állnak, de saját jelölt indítását is fontolgatják, tette hozzá. Berényi az SNS elnökével, Andrej Dankóval vitázott. Danko azt szeretné, ha Robert Fico miniszterelnök lenne az államfő, mert szerinte akkor az SNS visszaszerezhetné azokat a szavazókat, akiket a Smer elvett tőlük. „Van egy politikai fohászom, hogy Robert Fico legyen a köztársasági elnök” - mondta, hozzátéve, hogy akkor másként alakulnának a politikai erőviszonyok. Danko szerint ugyanis magának a Smernek és az országnak sem jó, hogy a kormánypárt ekkora erővel rendelkezik. A Smer egyelőre nem árulta el, kit jelöl köztársasági elnöknek. A bejelentés december elején várható, elemzők szerint valószínűleg Robert Fico kormányfőt indítja a párt. A .választások első fordulójára legkésőbb 2014. április 14-én kerülhet sor. Az alkotmányból ugyanis az következik, hogy az új köztársasági elnököt legkésőbb hatvan nappal az éppen hivatalban lévő államfő megbízatásának lejárta előtt kell megválasztani. Ivan Gašparovič mandátuma június 15-ig szól. így biztos, hogy az elnök- és az EP-válasz- tás nem egy időpontban lesz: utóbbira május 24-én kerül sor. (vps, TASR) Hozzávetőlegesen 100 ezer vállalkozást érint majd negatívan; elemzők szerint inkább az adóellenőrzések hatékonyságán kellene javítani A minimáladó bevezetése miatt több lehet a munkanélküli ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány egy százalékponttal csökkenti a társasági adó nagyságát, ám ezzel párhuzamosan januártól bevezeti a minimáladót. A legnagyobb forgalommal rendelkező társaságok esetében ez 5 ezer euró lehetne, míg a kisebbek ennél jóval alacsonyabb, akár 800 eurós adóval is számolhatnak. Az adó pontos mértékét az elkövetkező három hétben szeretné kidolgozni a pénzügyi tárca, előtte még egyeztetnek a munkáltatók érdekvédelmi szervezeteivel. A társaságok ezt az adónemet leghamarabb 2015 tavaszán fizetnék be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtják be az adóbevallásukat. Az előzetes számítások szerűit az átlagosan ezer eurós minimáladó 121 millió eurós bevételt jelent majd az államnak. Tíz cégből hatot érint A minimáladó bevezetése a 180 ezer szlovákiai társaság közül nagyjából 100 ezer számára jelenthet nehézséget. Jelenleg ugyanis a társaságok mintegy 60 százaléka veszteséges, így ezek a 800 eurós, legalacsonyabb minimáladót lennének kénytelenek befizetni. A nyereséges társaságok azonban a befizetett minimáladót leírhatnák a társasági adójukból, vagyis ez az új befizetési kötelezettség a valóságban számukra csak adminisztratív gondot jelent. A pénzügy az olyan nyereséges társaságokra is gondolt, amelyeknek a profitja az említett 800 eurónál alacsonyabb, ők az említett összeget a rákövetkező években is leírhatnák. Nem kell majd minimáladót fizetniük a kezdő vállalkozóknak vállalkozásuk első évében, és egy év halasztást kaphatnak majd azon társaságok is, amelyek időlegesen - például egy nagyobb beruházás miatt - könyveltek el veszteséget. ,Á társasági adó csökkentése ugyan több cégen is segít, a mi- nimáladó bevezetését azonban kimondottan károsnak tekintem. A kormány ezzel minden céget egy zsákba dob, csak azzal a céllal, hogy minél több pénzt sajtoljon ki belőlük” - véli Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője, aki szerint sokkal több pénzt hozhatnának az államkasszába a hatékonyabb adóellenőrzések. Hasonló véleményen vannak a kisebb társaságok is, amelyek közül többet is a vállalkozása feladására kényszeríthet az új adónem. Romániában befuccsolt Ez utóbbiak aggályait igazolják a nemzetközi tapasztalatok is. Romániában például 2009-ben vezették be a minimáladót, nagysága évi 2200 lej (akkori árfolyamon 500 euró) volt az 52 ezer lejig teijedő bevétellel rendelkező cégek számára, és 43 ezer lej (kb. 10 ezer euró) a 129 millió lejt meghaladó bevétellel rendelkező cégek számára. A várt bevételek helyett azonban ez az adófajta veszteséget termelt a román államkasszának. Az adó bevezetését követő hónapokban 112 ezer cég szűnt meg, vagy függesztette fel tevékenységét az országban. Közülük ugyan mindössze 26 ezer vállalkozás volt aktív, ám ezek bezárása 56 ezer munkanélkülit eredményezett. így a bukaresti vezetés által remélt 350 millió lejes (valamivel több mint 81 millió euró) bevétel helyett a bezárt vállalkozások alkalmazottainak munkanélküli segélyére 100 millió eurót kellett ldfizetnie az államnak, így nem csoda, hogy azóta ki is vezették ezt az adónemet. Nem árt megemlíteni Ausztriát sem, amelyet Kažimír példaképként említett a szlovák minimáladó bevezetésénél. Ennek mértékét az osztrákok - a gazdasági válság miatt - épp idén csökkentették. Júliustól a társasági minimáladó évi 1750 euró helyett már csak 500 euró, ami azonban a következő időszakok társaságiadó-köte- lezettségével szemben időbeli korlát nélkül elszámolható, (mi, TASR) Előnyei és hátrányai is vannák a hazai rendszernek (Képarchívum
