Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-07 / 233. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 7. www.ujszo.com FULVIDEK The Carbonfools CarbonSweet PUHA JÓZSEF Az elektronikus és az élő hangszeres zene kiváló fúzi­óját létrehozó, sok stílus­elemmel operáló The Car­bonfools túl korán vetette meg lábát a magyar zenei életben. A bélgás Bicskei Ti­tusszal (DJ Titusz) az élen 2001-ben mutatkozott be. A karizmatikus énekes, Fehér Balázs 2006-ban csatlako­zott a zenekarhoz. A The Carbonfools 2004-ben Mérgezett gulyást (Poisoned Goulash) kínált, 2008-ban a szívét (Carboon Heart), 2010-ben a lelkét (Carboonsoul) tárta elénk, de csak mostanában, az „édeskés dalaival” (Car­bonSweet) emelkedett a leg­sikeresebbek közé, legin­kább annak köszönhetően, hogy eljutottunk oda, nem hátrány, ha magyar együttes angol nyelvű szerzeménye­ket készít. A CarboonSweet már aranylemez, folyamato­san válnak slágerré a zene­számok: a Clublights, a Birthday és az Opened Doors után most a Donkey hódít. A CarbonSweet vicces és komoly mondanivalójú, gi­tárközpontú, karakteres, igényes dalokat vonultat fel. A Gorillaz stílusára emlékez­tető, bohókás Keep on Wai­tin’ című szerzemény után a zenekar eddigi legnagyobb slágere, a funkys, partis han­gulatú, Birthday csendül fel, amelybe hangulatfokozás­ként pezsgődugó pukkanása épül, tűzijáték és harangszó zárja. A Bag of Candyben az együttes újabb arcát mutatja meg. A turné viszontagságait megéneklő, elszállós Busdri- ver címűben Fekete István gitáros is énekel. A hattyúk tavából merítő Donkey a leg­viccesebb szövegű szám. A zongorás Opened Doorst és a Nine-Eights című instrumen­tális dalt a partis Like Kids követi. A befordulós, lassúbb Danger után az album első slágere, a Clublights hallha­tó, amely a híd szerepét tölti be, ez emlékeztet legjobban a 2010-es CD-re. A retrós Rude Boy bizonyítja, hogy Fehér Balázs hangja müyen sokat fejlődött. A szöveges résszel kezdődő, elektro- popba torkolló Nebulót kö­vetően a lassú, merengős, pszichedelikus Seeds zárja a nagylemezt. A CarboonSweet változa­tos csúcsalbum, a világon bárhol megállná a helyét. Értékelés:««« RÖVIDEN Emma - újraértelmezve London. Alexander McCall Smith skót krimiírót kérték fel Jane Austen (1775-1817) egyik legjelentősebb műve, az Emma című regény 21. századi újraértelmezésére. Az edin­burghi születésű McCall Smith szerint a csaknem 200 éve megjelent Emma az „angol regényirodalom egyik legprovo­katívabb és legérdekesebb darabja”. A 65 éves McCall Smith írta Az első női detektív iroda című, magyarul is megjelent krimit. Emma-átiratával várhatóan egy év múlva, ősszel is­merkedhetnek meg az irodalom kedvelői. (MTI) Elhunyt Carlo Lizzani rendező Milánó. Kilencvenegy éves korában meghalt Carlo Lizza­ni olasz filmrendező, forgatókönyvíró, a Mussolini végnapjai című film alkotója. Lizzani szombaton kiugrott házának harmadik emeletéről. A római születésű férfi filmkritikus­ként és színészként is közismert volt. „A haláláról szóló tra­gikus hír elszomorít, nemcsak azért, mert sok évtizeden ke­resztül mély barátság kötött minket össze, hanem azért, amit ő a film, a kultúra és hazánk demokratikus fejlődése számára jelentett” - hangoztatta közleményében Giorgo Napolitano olasz államfő. Massimo Bray kulturális miniszter rendkívüli személyiségnek nevezte a rendezőt, aki egész életét a mozinak szentelte. Lizzani nevéhez fő- ződik egyebek között az 1848-as európai forradalmak dicsőséges és tragikus kor­szakát felelevenítő Müánó öt napja című, 2004-ben ké­szült film. Ö volt a rendezője a Maria Jósé, az utolsó ki­rályné, a Szegény szerelme­sek krónikája című filmek­nek. A mozi olyan nagysága­ival dolgozott együtt, mint Michelangelo Antonioni, Ennio Morricone, Franco Fraticelli, Dino De Laurentiis és Giuseppe de Santis. (MTI) (TASR/ A P-fe I vétel) Madách-emlékkiállítás nyílt a megújult alsósztregovai Madách-kastélyban Az álmokat valóra lehet váltani A kiállítás első látogatói (A szerző felvétele) Alsósztregova. Nem na­gyon van arra példa, hogy alig fél évvel egy műemlék épület - jelen esetben az alsósztrego­vai Madách-kastély- tel­jes felújítása után annak termeiben állandó kiállí­tás nyíljon. SZÁSZl ZOLTÁN Már magában ez akkora fegyvertény a Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma csapa­tától és a Madách-emlékkiállí­tás készítőitől, amire méltán büszkék lehetnek. „Ó hol vagyok, hol vannak álmaim?” Madách Tragédiájának sorai ihlették a kiállítás kurátorait. A szlovák-magyar vegyes szakér­tői gárda - Praznovszky Mihály vezetésével, Kovács Anna és Štefan Holčík muzeológussal, valamint Juhász Tibor és Kocka István látványtervezővel - egy nagyon izgalmas, a történeti hűséghez a legapróbb részlete­kig ragaszkodó, jól áttekinthe­tő, rengeteg fontos, érdekes in­formációt tartalmazó állandó tárlatot készített. Ami külön iz­galmas, aki ide belép - a tárlat az oroszlánbarlangnál indul és a nagy szalonban zárul -, úgy érzi magát, mintha egy időuta­zással bő másfél századot visszaröppent volna az időben, s tulajdonképpen Madách Imre vendége lenne. A házigazda pedig mintha csak egy perce ment volna ki a szobából, va­lamit elintézni a birtok körül. A bejárattól jobbra íróasztal, raj­ta gyertya, kalamáris, toll, egy árkus papír, a Tragédia már kész kötetben, mintha csak most írt volna pár sort Ádám valamelyik monológjából. Bal­ra egy biliárdasztal, amelyen mintha csak az előbb hagyták volna félbe a partit, a szomszéd uraság éppen így rakta le a dá­kót, szemben korabeli kanapé, az ágy előtt kopott perzsasző­nyeg, amelyről úgy tűnik, rendeltetésszerűen használják most is. S ahogy halad a látoga­tó újabb és újabb termeken, szalonokon át, megelevenedik a 19. század nemesi létének mi­liője, a nógrádi kisnemesek szórakozásának helye, a bigott úriasszony, Madách édesanyja és a kicsapongó feleség, Fráter Erzsébet szalonja. Kontrasztok, jelzések pontos arányban ada­golva. Bár a művészettörténész és muzeológus, Štefan Holčík sok­szor kemény vitákat folytatott a látványtervezőkkel - bizonyos muzeológiai elvek kölcsönös tiszteletben tartásának érdeké­ben -, a végeredmény egy na­gyon izgalmas, teljes történelmi hűségre törekvő, parádés tárlat. S ez még csak az eleje. A Madách-év eseményei 2014-ben Jarábik Gabriella, a Szlová­kiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatónője szerint jövő ja­nuárban a kastély további termeiben nyitják meg Az em­ber tragédiáját bemutató kiál­lítást, amelyen igazi csemegék várják a nézőt. A darab kritikáinak, szín­háztörténeti emlékeinek be­mutatása mellett megnyílik majd a Madách Kutatóköz­pont, létrehozzák a Madách életét és munkásságát, a hatá­rokon átnyúló közös örökséget bemutató szlovák-magyar kö­zös honlapot, s ezzel a mint­egy másfél millió eurós költ­séggel megújult alsósztregovai Madách-kastély az ország egyik legszebb múzeumi in­tézményévé fejlődhet. Gesztusok múltnak és jövőnek A Madách-kastélyban most megnyílt kiállítás két olyan személy emléke előtt is tiszte­legni kíván, akik nélkül nem lenne ma ez az irodalmi em­lékhely az, ami: szellemi köz­pont, kutatói bázis és kiváló emlékmúzeum. Az egyik sze­mély Balassa Géza: az ő kez­deményezésének eredménye volt 1964-ben az első Madách- kiállítás megnyitása. A másik Kerényi Ferenc irodalomtör­ténész, aki sajnálatosan korán hagyta itt kollégáit és barátait. Nélküle a Madách-kastély mai arculata nem lenne az, ami. S az is bebizonyosodott, hogy amikor bő tíz évvel ez­előtt végre a Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma fel­ügyelete alá került az al­sósztregovai Madách-kastély, alaptalanok és feleslegesek voltak a helyi aggályok, feles­leges volt a rosszhiszeműség, amikor azt sugallták: nem lesz ebből semmi, ezt is elveszik a régiótól. Felesleges volt a rosszhiszeműség, mert egy kis csapat munkájával bizony ko­moly múzeum alakult ki Al- sósztregován! A magyar nyelv- terület egyik legizgalmasab­ban kialakított irodalmi em­lékhelye! A természetfilmesek ma kritikusabbak, mint tíz-tizenöt éwel ezelőtt Jubilál az Ekotopfilm fesztivál ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Idén negyvenedik alkalommal rendezik meg az Ekotopfilmet, a fenntartható fejlődés és az ökológia filmfesz­tiválját, amelyre 26 országból mintegy háromszáz film érke­zett. Az előzsűri által kiválasz­tott kilencven alkotást a napok­ban értékeli a nemzetközi zsűri. Ez a seregszemle elsősorban a természetfilmes szakmának kí­nál megmérettetési lehetősé­get, de külön kategóriákban in­dulnak a tudományos ismeret- teijesztő filmek, oktatófilmek, dokumentumfilmek, publicisz­tikai és oknyomozó alkotások is. A fesztivál különlegessége, hogy a szűk szakma mellett a nagyközönség is ingyenesen te­kintheti meg a filmeket a Park Inn Danube Szálloda különter­mében, illetve az idén százéves Mladosť moziban. Több olyan filmnek lesz itt a bemutatója, amelyek a következő hetekben, hónapokban a National Geo­grafie, a Discovery vagy az Ani­mal Planet kínálatába kerülnek. A Hviezdoslav tér egy része a fesztivál idejére, mától október Nem csupán technikai szempontból fejlődött sokat ez a műfaj, az al­kotók látásmódja is más, mint régebben. ll-ig „zöldbe borul”, a termé­szetvédelemmel, ökológiával kapcsolatos kiállításoknak ad helyet. ,A mostani mezőnyt össze sem lehet hasonlítani a tíz-ti­zenöt évvel ezelőttivel. Vala­mennyi kategóriába színvona­las, profi filmek kerültek. Nem csupán technikai szempontból fejlődött sokat ez a műfaj, az al­kotók látásmódja is más, mint régebben. Sokkal kritikusab­bak, gyakran mutatnak meg ke­gyetlen történeteket, főleg a harmadik világból, ahol a 21. században sem lett könnyebb az emberek élete. A fogyasztói tár­sadalmat, a mértéktelenséget és a meggondolatlan energia­pazarlást is sokan bírálják filmjeikben” - mondta lapunk­nak Bruce Bucklin amerikai filmesztéta, a nemzetközi zsűri elnöke, aki tizenötödik éve fi­gyeli az Ekotopfilm fejlődését. Az október 10-i eredmény- hirdetést követően a díjazott filmeket „turnéra viszik”, októ­berben és novemberben Zsol­nán és Kassán is Iáhatók lesznek a legjobb alkotások, (juk) Márai versei először angolul London/Budapest. Márai Sándor első angol nyelvű verseskötetét The Withe­ring World címmel szer­dán mutatják be a Londo­ni Magyar Kulturális Köz­pontban. A kötet verseit John M. Ridland és Peter V. Czipott fordította. Az Alma Books független brit könyvkiadó szerezte meg a fordítási jogokat a legin­kább regényíróként ismert Márai Sándor verseinek angol nyelvű publikálásá­ra. Márainak számos pró­zai munkája jelent meg angolul az elmúlt években és aratott nagy sikert Nagy-Britanniában. Az új kötet mérföldkő a szerző irodalmi munkásságának teljesebb bemutatására külföldön. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom