Új Szó, 2013. október (66. évfolyam, 228-254. szám)

2013-10-07 / 233. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. OKTÓBER 7. Régió-hirdetés 3 / Szekeres Erzsébet még ma is alkot, emellett egy nyugdíjasotthonban tanít időseket rajzolni Szőtt és varrott munkákból nyílt kiállítás Diószegen A hímzett és szőtt képek, meseillusztrációk és bábfigurák október végéig tekinthetők meg (Képarchívum) Diószeg. Pénteken nyitot­ták meg Szekeres Erzsé­bet magyarországi iparművész kiállítását a diószegi Inovatech épü­letében. A kiállítás októ­ber végéig tart nyitva. BARTALOSÉVA Csaknem ötven művet - hímzett és szőtt képeket, me­seillusztrációkat és bábfigurá­kat - tekinthetnek meg a láto­gatók. Szekeres Erzsébet el­mondta, a kiállított anyagot negyven év munkájából válasz­tották ki. „A varrott meseanya­gok a nyolcvanas években ké­szültek, a szövött anyagok 1998-tól” - mondta a ma is ak­tív iparművész. A negyven év alatt számos témával foglalko­zott. „Van szakrális anyag, so­rozat az Árpád-házi szentekről és van a fehér anyag, amely fo­lyamatosan bővül - folytatta Szekeres Erzsébet. - Mindig van egy cél, amit a megvalósí­tás előtt tanulmányozni kell, tanulni és olvasni kell hozzá, sok anyagot kell begyűjteni, hogy az ember fejében megszü­lessen a kép és azt jól és okosan tudja bemutatni a közön­ségnek” - beszélt az új művek keletkezéséről. Szekeres Erzsébet 1938-ban született Budapesten, ma Gö­döllőn él. 1957-től csecsemő­gondozó volt a gödöllői kórház szülészeti osztályán, tíz évvel később mezőgazdasági mér­nökként diplomázott. A kézi­munkával az első Galgamenti Fesztivál rendezésekor került kapcsolatba, de hitvallásából kiderül, hogy édesanyja is ké­zimunkázott. Varrott mesesző­nyegeit a gyerekekkel szerzett tapasztalat ihlette. Szekeres Erzsébet mai is tart kézműves­foglalkozásokat. „Tizenkét évig alsó tagozatos gyerekeket taní­tottam kézműveskedni, mellet­te egy anyaotthonban tanítot­tam kézművesmunkát. Jelen­leg egy nyugdíjasotthonban hetente egyszer nyolcvan és száz év közötti bentiakókat ta­nítok rajzolni” - tette hozzá az iparművész. A megnyitó végén Szekeres Erzsébet műveivel il­lusztrált könyveket is vásárol­hatott a közönség. többje turisztikai, természet- védelmi, illetve kulturális együttműködésen alapul. ,A Fiatalok a régióért projekt hozadéka nem csak az, hogy határon átnyúló pályázatok ké­szítésére képeztünk fiatalokat. Olyan szervezetek kezdhették meg az együttműködést ez ál­tal, amelyek eddig talán nem is tudtak egymásról” - mondta Letenyei László. A projekt egyes fázisairól filmek készül­nek, a szakmai tapasztalat megszerzése ezzel azok számá­ra is elérhetővé válik, akik nem tudtak személyesen bekapcso­lódni a munkába. Somorján lezárult a határon átnyúló együttműködési program Fiatalok a régiókért SZABÓ CSILLA Somorja. Október 4-én tar­tották a Fiatalok a régióért pro­jekt zárókonferenciáját Somor­ján, a Fórum Kisebbségkutató Intézet épületében. Ismertet­ték a határon átnyúló együttműködés céljait, bemu­tatták a legjobb pályázatokat. Szerda Tamás projektmene­dzser ismertette a projekt célja­it. „Szerettük volna elérni, hogy legyenek a régiókban olyan fiatalok, akik szaktudá­sukkal segítik a nonprofit szer­vezeteket és az önkormányza­tokat a projekttervezésben” mondta Szerda Tamás. A meg­nyitó után a négy mentor: Tuba Lajos, a Fórum Régiófejlesztési Központ munkatársa, Letenyei László, a Budapesti Corvinus Egyetem Innovációs Központ­jának munkatársa, Wollent Ida, az Ipoly Unió egyesület és Bojszkó Balázs, a gödöllői Szent István Egyetem képvise­lője osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal. Mindannyian részt vettek már hasonló kez­deményezésben, és elégedet­ten nyüatkoztak az eredmé­nyekről. A projektbe végzős diákok, pályakezdők, munkanélküliek kapcsolódhattak be. A hatá­ron átnyúló program első fá­zisában a projektek elkészíté­séhez szükséges elméleti tu­dás átadása volt a cél, majd a gyakorlati előkészítés követ­kezett. A projektben 16 szer­vezet vett részt: első lépés­ként az adott szervezet igé­nyeivel, céljaival ismerkedtek meg a fiatalok, majd a pro­jektmenedzserek segítségével előkészítették a pályázati anyagokat. Ezeket a mento­rok értékelték, kijavították, a legjobbakat a nyilvános záró­konferencián bemutatták a közönségnek. A projektek leg­EZ ITT A KÉRDÉS Támogatja a nővérek kezdeményezését? Mészáros Veronika egyetemi hallgató, Galánta Támogatom az egészség- ügyi nővérek kezdeménye­zését. Édes­anyám is nő­vér és egy- egy szolgálata után látom rajta, hogy nagyon nehéz pályát választott, de szereti a munkáját. A nővérek ké­pezik az egészségügy vá­zát, befolyásolják az egész­ségügyi ellátás minőségét, hiányukat az orvosok is megsínylenék. Ez termé­szetesen a többi egészség- ügyi dolgozóra is érvényes. Ha a kormány csökkentené a kiadásait és nem pazarol­na jelentéktelen dolgokra, akkor más mindenre is jut­na pénz. * * Kendy Éva riporter, Nagykapos Én támogatom az egészség- ügyi nővérek akcióját, ugyanis a kö­veteléseiket t jogosnak tar­tom. Ezek az emberek jól képzettek, döntő többségük főiskolát végzett. Az egész­ségügyi intézményekben fe­lelősségteljes, megerőltető munkát végeznek, s az ezért járó bér finoman szólva sincs arányban a teljesítményük­kel. El lehet képzelni, milyen helyzetet teremthet hosszú távon az egészségügyben, hogy azok az ápolók vagy gondozók, akik háromhetes tanfolyam elvégzése után külföldön dolgoznak, a többszörösét keresik annak, mint amit az itthon maradók havonta hazavisznek. Nem tudom, hogy a kormányhiva­tal előtti sátorozás a legmeg­felelőbb formája-e a tiltako­zásnak, de abban biztos va­gyok, hogy a nővéreknek meg kell találniuk a módját, hogy a társadalom tagjainak figyelmét felhívják a prob­lémáikra, és elérjék kitűzött céljaikat. Varga Henrietta fod­rásznő, Dunaszerdahely Természete­sen támoga­tom az egész­ségügyi nővé­rek kezdemé­nyezését. Ma­napság már az egészségügyi nővéreknek alapos szaktudásra van szükségük, nagyon sok a feladatuk, és úgy gondolom, nálunk nem kapnak megfe­lelő fizetést. Az egészség- ügyi dolgozókra mindig szükség lesz. Szomorú, hogy ilyen formában kell az al­kalmazottaknak könyörög­niük béremelésért, de közös erővel talán sikerülhet ne­kik. Úgy vélem, sok más te­rületen is ezt kellene tenni az embereknek, de sajnos, napjainkban mindenki félti a munkahelyét, és nem mer hasonló lépéseket tenni. Nem tudom, sikerrel járnak- e, véleményem szerint sok, kormány által állított aka­dályba ütköznek. Orszá­gunkban furcsa mód soha semmire nincs pénz... Min­denesetre szorítok nekik, hogy teljesítsék a követelé­seiket. Remélem, türelmü­ket, szaktudásukat méltó­képpen megfizetik a jövő­ben, hogy ne kelljen külföl­dön munkát vállalniuk a mi egészségügyi nővéreinknek. (va, leczo, szcs) Próbálja ki milyen extrának lenni! Internettel mobiltelefonjában csillag lehet minden szituációban Aktiválja az 02 Fér-hez az internetcsomagot, és próbaképp az első három hónapra féláron adjuk Önnek RE 130636

Next

/
Oldalképek
Tartalom