Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-05 / 206. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 5. Kultúra 9 A Kulturpark az Európa Kulturális Fővárosa Kassa 2013 legnagyobb szabású projektje Megnyitották a Kultúrparkot Átadták Kassa, Európa idei kulturális fővárosa legna­gyobb befektetésének szánutó Kultúrparkot. A városközpontban található laktanyát és katonai rak­tárépületeket több mint 2 6 millió euróért többfunkci­ós kulturális központtá alakították át. KOCSIS EDINA A projekt európai uniós társ­finanszírozással jött létre. „Egy évnyi erőfeszítés után sikerült véghezvinni a nyolc beruházási projektből az utolsót is. Én sze­mély szerint nagyon várom a kulturális és egyéb rendezvé­nyeket ezekben a gyönyörű terekben” - közölte Richard Raši Richard Raši, Kassa főpolgár­mestere, aki Marek Maďárié kul­turális miniszterrel együtt vágta át a szalagot. Az új kulturális és művészeti negyed rengeteg programnak ad majd helyet. A Kulturpark területén egy­szerre akár nyolc zenés és iro­dalmi rendezvényt is szervez­hetnek a külső térben álló, fából készült színpadokon. Öt külön­böző művésztelep működhet egyidejűleg a workshop-pavilo- nokban, három kiállítást ren­dezhetnek egyidejűleg a galéri­ákban, két koncert, konferencia vagy színházi előadás kezdőd­het egyszerre a többfunkciós, egyenként háromszáz férőhe­lyes csarnokokban. A Steel Park tárlata a legfiatalabb látogató­kat célozza meg. A különleges projekt célja interaktív módon népszerűsíteni a fiatalok köré­ben a tudományokat és a műszaki ismereteket. A szóra­koztató műszaki központ meg­álmodói a gyerekeknek mutat­ják be kreatív módon az acél tör­ténetét. A projekt Kassa város, a U.S. Steel, a Šafárik Egyetem, a Szlovák Tudományos Akadémia és a Kassai Műszaki Egyetem közreműködéséveljött létre. A Steel Parkjelenleg még csak próbaüzemben működik, az ér­deklődők szeptember végétől lá­togathatják. Ján Sudzina, a Kas­sa 2013 munkacsoport vezetője szerint a Kulturpark az Európa Kulturális Fővárosa projekt szí­ve, és megfelelő alapot teremt a város számára a további célok kitűzéséhez. A magyar állam hazai magyar tudósok és közéleti személyiségek munkáját is elismerte Hazai kitüntetettek Dobosi Róbert, Pálinkás Tibor, Hulkó Gábor és Albert Sándor (Somogyi Tibor felvétele) JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Magyarország po­zsonyi nagykövetségén tegnap adták át az elismeréseket az ál­lamalapítás ünnepe alkalmából azoknak, „akik sokat tettek a magyar nemzet felemelkedésé­ért és a határon átnyúló együttműködésért”. Négy díjazott személyesen vette át a kitüntetést Balog Csa­ba nagykövettől, a külföldön tar­tózkodó Kovács László orvos- professzor pedig később kapja meg a Magyar Érdemrend tiszti­keresztjét a hazai magyar tudo­mányosság érdekében végzett munkájáért. Kovács László anyaországi magyarként épített karriert Pozsonyban, ahová há­zasságkötése révén került. Szak­területei a nefrológia és a klini­kai genetika. Dobosi Róbert a naszvadi ma­gyar közösség érdekében évti­zedeken át kifejtett társadalmi és közéleti tevékenységéért, va­lamint a helyi magyar kulturális és közélet szervezéséért Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehetett át. Vállalkozóként támogatójaa helyi alapiskolának, sportkulb- nak, a helyi Csemadoknak, va­lamint mindkét hazai magyar színháznak. Pálinkás Tibor régészt a Kö- zépső-Ipoly mentén évtizedek óta végzett bronzkori és közép­kori ásatásai, néprajzi gyűjtő, le- leletmentó és tudományos kuta­tómunkája elismeréseként tün­tették ki Magyar Arany Érdem­kereszttel. A kutató jelenleg az ipolysági Őrhegyen egy négy­ezer éves bronzkori áldozóhely feltárásátvégzi. Albert Sándor a Magyar Ér­demrend középkeresztjét vehet­te át a hazai magyarság érdeké­ben évtizedeken át kifejtett pe­dagógusi, kutatói, tudományos, publikációs, iskolateremtői te­vékenységéért, széles körű és hatékony társadalmi és közéleti ténykedéséért, továbbá a felvi- déld magyar fiatalok középisko­lai és egyetemi képzésében kifej­tett elévülhetetlen érdemei, példamutató emberi magatartá­sa, sikeres életútja elismerése­ként. Albert Sándor, a komáro­mi Selye János Egyetem volt rek­tora jelenleg a Szolnoki Főiskola tudományos főmunkatársa. Hulkó Gábor sokrétű tudo­mányos, politikai és társadalmi szerepvállalásáért, a felvidéki magyar tudományosság kialakí­tásának érdekében végzett munkásságának elismerése­ként a Magyar Érdemrend tisz­tikeresztjét kapta. A kitüntetett a Szlovákiai Magyar Értelmisé­gi Fórum létrehozója, két vá­lasztási időszakban az MKP szí­neiben Dunaszerdahely alpol­gármestere. PENGE Mától korán esteledik Éves, rendszeres kritikai rovatom zárlataként egy nagyszerű verskötetet sze­retnék a kitartó olvasók fi­gyelmébe ajánlani. Takács Zsuzsa költészetének régóta kulcsproblémája az idő. Ver­seinek jelentékeny része kí­sérletezik a szimultán érzé­kelhető idősíkokkal: mintha a jelen minden mozzanatá­ban benne lenne az összes addig érzékelt idő lehetősé­ge, s mintha a jelen minden percében működésbe lépne még egy másik idő is, me­lyet egyszer már abszolvál­tunk. Legújabb kötete to­vábbviszi ezt a szemlélet- módot, s rávetíti a nyelvre. A kötet első ciklusa az Em­lékezésgyakorlatok címet viseli: az idődimenziók labi­litása eleve adott, és vi­szonylag problémátlan, el kell fogadni azt, ami adatik, amennyi még megérezhető, ám beszélni róla sokkal ne­hezebb. Nem pusztán azért, mert nem találni szavakat, hanem azért is, mert a sza­vak egymásutánja önger­jesztővé válhat és túllép a történésen vagy az emlék- foszlány autentikusságán. És ilyenkor lép be a költői szemérem: Takács Zsuzsa nem hagy ■ elburjánzani semmit, szigorú és kímélet­len, nem csábul és nem csá­bít. Döbbenetes erejű, nagy versek sorakoznak itt: Báli szezon, M. emlékére, A ven­dég monológja. Szikeéles- ségű vágatok a múlt meg- szövegesülésének testén vagy holttetemén. A második ciklus a Meste­rek címet viseli: aki viszont szokványos hommage-ver- seket vár, téved. Takács Zsuzsát talál itt is: „a tépő­fog ejtette sebből a látszat vére csorog”. „Itt, azaz sehol” - indul neki újra a vers Kálnokyra emlékezve, majd a nyelvet jelképező há­zigazda alakja egyre egye­temesebbé válva a transz­cendenciát célozza meg: „Láttam, hogy fehér cér­nakesztyűt visel, / és tud­tam, a költészet stigmái miatt”. A gyász előérzete című ciklus a létszoronga- tottság maximumát célozza meg: a másik szenvedése láttán átélt, eleven léttelen- séget: „A gépek lélegzenek és alszanak / helyetted”. Ebbe a döbbenetbe robban bele az érzékiség váratlan csodája: „Te vagy / a leg­szebb a kórteremben! / Iz­mos karod, / arányos mell­kasod előttünk megmu­tatkozik”. És így haladunk a magyar h'ra egyik legszebb szerelmes versének végkifej­lete felé. Takács Zsuzsa verskötete líratörténeti esemény. (Takács Zsuzsa, Tiltott nyelv, Budapest, Magvető, 2013.) Értékelés: HttMMM Kiss József búcsúztatása Szeptember 10-én (kedden) punk főszerkesztője, a rend- 13.15-kor a pozsonyi krema- szerváltást követően 1995-ig tóriumban vesznek végső bú- pedig az Új Szó szerkesztője csút Kiss József újságírótól, volt. Kiss József szeptember levéltárostól és történésztől, 3-án hunyt el, hatvankilenc aki 1986 és 1990 között la- éves korában, (k) Szeptember 6. és 12. között várják az igényes mozgóképek kedvelőit Pöstyénbe, a fiatalos lendületű Cinematik nemzetközi filmfesztiválra Jim Jarmusch vámpírtörténete először jelenik meg hazai vásznon TALLÓSl BÉLA Pöstyén. Holnap kezdődik a Cinematik nemzetközi filmfesz­tivál, amely dinamikusan kíván reagálni a progresszív filmes kezdeményezésekre, és főleg a fiatalokat szeretné megszólíta­ni. Ez a fesztivál azzal is eltér a hagyományos filmmustráktól, hogy fő versenyszekcióját fiatal európai filmkritikusok állítják össze. Ily módon már egyfajta kritikai ízlést is kínál a verseny­szekció, amelyben idén kilenc európai alkotás méretik meg a 2012-es és 2013-as termésből. E versenyben a legfiatalabb al­kotó Ramon Zürcher, aki Das merkwürdige Kätzchen című első filmjével az idei Berlinalé- ról elvitte a legígéretesebb te­hetség díját. Filmje érdekessé­ge, hogy egy családlátogatás hétköznapiságát lefegyverző erővel képes bemutatni. A kritikusok által összeállított versenyszekció színvonalát ta­lán Thomas Vinterberg A vadá­szat című filmjével tudjuk legin­kább érzékeltetni, mivelhogy ezt a filmet már a hazai filmklu­bok is vetítették, ezért sokan is­merhetik. A vadászat arról ad megdöbbentő képet, hogy mit képes maga után vonni egy ár­tatlan, féltékenység szülte gyermeki hazugság. Szinte do­kumentarista pontosságú látle­let ez a film arról, hogy miként eszi be magát a gyűlölet egy kö- zösségtagjainakalelkébe. A Cinematik leginkább várt filmje az Only Lovers Left Ali­ve, Jim Jarmusch vámpírfilmje, amely az idei cannes-i mustra versenyében szerepelt. E moz­gókép megszületése az Alko- nyat-sorozat szerelmespárjá­nak közönségre tett hatásában gyökerezik. Jarmusch filmje ugyanis a vámpír Ádám (Tom Hiddleston) és az emberi lény, Éva (Tilda Swinton) különös kapcsolatáról, a köztük lévő el­szakíthatatlan kötelékről, száz­ötven éves házasságukról, vámpíréletmódjukról s arról szól, hogyan mozdítja ki őket megszokott életformájukból Éva zabolátlan húga. Pöstyénben láthatja először a hazai közönség Michel Gondry Tajtékos napok című francia filmdrámáját, amelyben Audrey Tautou és Romáin Duris alkot­nak nagy párost. A film azért ér­dekes, mivel Michel Gondry Bo­ris Vian szürrealista könyvét ül­teti át a film nyelvére. A mű egy olyan vüágba vezet, ahol fahéjas cukor illatú rózsaszín bárány­felhőkön is lehet utazni, vagy olyan kocsikon, amelyeknek nincs kereke, hanem rezgő lába­kon haladnak előre. Itt szeret egymásba Chloé és Colin, akik­nek csodákkal teli boldogságos napjaikat Chloé hirtelen megbe­tegedése zavaija meg. A nőnek lótuszvirág nő a mellkasában. A Cinematik idén a kortárs bolgár filmtermés legjavából válogat, Alain Resnais előtt tiszteleg nagyjáték- és rövid­filmjeiből válogatott összeállí­tással, a Cinematik Homage szekcióban a szlovák film idei jubileumairól emlékezik meg (levetítik egyebek között az Üz­let a korzón, Az ezeréves méh és az Egy régi világ képei című legendás opusokat), külön filmblokkot szentel Ben Wheat- ley rendezőnek (bemutatják pl. Vérturisták című abszurd vígjá­tékát vagy a Halállista című krimijét). Végül a szemle a leg­újabb hazai filmtermés bemu­tatásának is fórumot teremt. Michel Gondry Tajtékos napok című filmje Boris Vian szürrealis­ta könyvét ülteti át a film nyelvére (Fotó: Cinematik) A multifunkciós pavilonok egyike (A szerző felvétele Csehy Zoltán kritikai rovata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom