Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-27 / 225. szám, péntek
Magyar Közösség Pártja www.mkp.sk Túlterheltek önkormányzataink Alig fél éwel ezelőtt drámai hangú felhívást tett közzé az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (CLRAE), mert úgy látja: „Napjainkban - elsősorban a pénzügyi, gazdasági és szociális válság függvényében - annak vagyunk tanúi, hogy veszélybe került az önkormányzatok politikai, igazgatási és pénzügyi függetlensége. A nemzeti kormányok - a költségvetés konszolidálásának a szándékával - a teljes közigazgatásra vonatkozó pénzügyi fegyelmet írnak elő és csökkentik a kiadásokat. És bár nem minden, a helyi és regionális önkormányzatokat érintő reform indoka a gazdasági válság, egyes nemzeti kormányok a központosítás útjára léptek, illetve olyan decentralizációs folyamatokat indítottak el, amelyeken belül a közigazgatás feladatainak ellátásához szükséges pénzforrásokat nem biztosítja a központi hatalom”. A felhívás pedig arról szól, hogy Válaszúton az önkormányzatok címmel 2013. november 26-án Strasbourgban nemzetközi konferenciát szervez a CLRAE, amelyre minden ET-tagország önkormányzati választott politikusát várják a jelenség elemzésére és a kiútkeresésre. Nem tudom, Szlovákiából hányán készülnek a rendezvényre, csak remélem, hogy sokan. Mert bár az idézett megállapítások nyilvánvalóan összeurópai problémára utalnak, olyanok, mintha Szlovákiáról készült jelentésből emelték volna ki őket. Emlékezzünk: a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása tavalyi májusi közgyűlésén követelte ki a kormánytól, végezze el az önkormányzatokra átruházott államigazgatási feladatok összesítését és vizsgálja meg, milyen pénzügyi forrásokat kaptak a korábban illetékes minisztériumoktól azok ellátására településeink - mert sok helyütt már a közvilágítást is ki kellett kapcsolni ahhoz, hogy a pluszfeladatokat el tudják látni. Azóta nem történt semmi, illetve mégis: a kormány átlagosan 10 százalékos megtakarítást vár el az önkormányzatoktól a költségvetési hiány „kordában tartása” érdekében, holott a pénzügyminisztérium által megadott költségvetési keretszámokat - az adóhányad kifizetését - nem teljesíti a személyi jövedelemadóból származó bevételek csökkenése miatt. Illetve még az történt, hogy a kormány olyan hulladékgazdálkodási törvényt készít elő, amely egyetlen cent különforrás nélkül az ön- kormányzatok nyakába varrná az illegális hulladéklerakatok felszámolásának költségeit és a környezetvédelmi megelőző intézkedések végrehajtását. Na meg az történt, hogy a szociális reformmal minden anyagi támogatás nélkül az önkormányzatoknak kellene kitalálniuk valamilyen feladatokat, hogy ledolgozhassák a minimális szociális segélyt a rászorulók, miközben minden egyéb szociális szolgáltatás társfinanszírozása is az önkormányzatoké lenne. Hab a tortán, hogy eközben a kormányzat a kisebb települések megszüntetéséről - összevonásáról - és a jelenlegi megyei önkormányzatok számának a háromra csökkenéséről regél - hozzátéve, hogy azok is a központi hatalom felügyeletével gazdálkodhatnak majd. Szóval: nem tudom, hányán vesznek részt a CLRAE nemzetközi konferenciáján Szlovákiából, azt sem, hogy a Fico- kormányra milyen hatással lenne egy nemzetközi dörgedelmes állásfoglalás. Pedig várható, hiszen az Európai Unió konzultatív szerve, a Régiók Bizottsága ugyancsak az idén fogalmazta meg az egyes kormányok válságkezelési gyakorlatát elemezve, hogy „bírálja ennek kapcsán az egyes tagállamokban zajló legutóbbi kezdeményezéseket, ahol a hatáskörök átadása nem jár megfelelő pénzügyi forrásokkal, illetve pénzügyi bevételek beszedésére vonatkozó hatáskörrel, ami a regionális és helyi önkormányzás hatékonyságának hiányához vezet, amit pedig aztán a központosítási intézkedések melletti érvként használnak fel”. Őry Péter, az MKP közigazgatási alelnöke Szeptember 14-én volt öt éve, hogy csődbe ment a Lehman Brothers befektetési bankház. Ez volt a globális világ- gazdasági válság gyújtópontja. A majdnem kerek évforduló kapcsán sokan sokféle véleményt fogalmaztak meg a válságról. Hadd tegyek hozzá egy röpke áttekintést az okokról, a következményekről és a kilátásokról. A válság okait elemezve ritkán hangzik el a legsúlyosabb ok, amely a mohóság és az erkölcstelenség mellett a világot a pénzügyi, majd gazdasági válságba taszította. Ez pedig a következő: 1929-ben robbant ki a múlt század legsúlyosabb gazdasági válsága. Az Egyesült Államokban Roosevelt elnök kezdeményezésére 1933-ban a Kongresszus elfogadta a Glass-Steagall Act (GSA) törvényt, amely alapjaiban reformálta meg a pénzügyi piacokat. Áthághatatlan falat emelt a kereskedelmi és a befektetési bankok közé. Nem lehetett többé idegen, egymással nem összefüggő pénzpiaci termékeket, derivátumokat piacra helyezni. E szigorú rendelkezést szüntette meg 1999-ben a Gramm-Leach-Bliley Act törvénnyel a Kongresszus. Ez az Amit nem árt tudni a válságról eredője minden későbbi bajnak, mert újra lehetővé vált az egymással nem ösz- szefüggő pénzpiaci (köztük toxikus) termékek összecsomagolása. És 2008-ban felrobbant a pénzpiaci bomba. Az első fázis a pénzügyi válság volt. Sorra dőltek be a bankok, pénzügyi szolgáltatók, lakástakarékossági intézmények. A Szlovákiával határos országok nemzeti valutái mélyrepülésbe kezdtek, ettől mentette meg Szlovákiát az euró 2009. január 1-jei bevezetése. Nálunk szerencsére nem voltak devizahitel-károsultak, nem adósodtak el mértéktelenül a családok, a szomszédos országokkal összehasonlítva jóval ritkábban árverezték el a családok feje fölül házukat vagy a lakásukat. Az euró azonban a válság második fázisban a bajok fő okozójává vált. Megdrágult általa az ország, megszűnt az évekig tartó, számunkra kedvező kisha- tárforgalom. 2010-től a határ mentén élő polgártársaink immár a határ túloldalára jártak vásárolni. Megroppan az ipar, teljesítménye 2011-ben uniós összehasonlításban nálunk lassult a leginkább. Hogy mentsék a menthetőt, a kormányok állami költségvetésből segítették az ipart, a bankokat és a pénzügyi intézményeket. Meg is lett az eredménye: a válság adósság- válságba torkollott. Itt tartunk ma, az eurózóna országainak többsége komoly adósságválsággal küzd. Első ránézésre Szlovákia az egyik kivétel, az államadósság a nemzeti össztermék 55 százalékára rúg. Viszonylag alacsony érték ez, ám ha górcső alá vesszük a növekedés ütemét, akkor az a legmagasabbak közé tartozik az euróövezetben, ez pedig rendkívül nyugtalanító. A kormány tétlensége és tehetetlensége csak fokozza a jövőbe oltott félelmeket. Ami a kitekintést illeti, sajnos semmi jóra sem számíthatunk, korántsem látjuk az alagút végén a fényt. A gazdasági növekedés idei-óráig tartó kedvező tendenciáit rögvest felváltja a dinamizmus lefékeződése. Nagyon hullámzó, bizonytalan időszakban a tervezés, a prognózisok felállítása sem egyszerű feladat. Ráadásul a szakma, a közgazdaságtan is komoly válságban van, a kihívásokra nem találja meg a megfelelő választ. Mintha egy mélyebb paradigmaváltás előtt állnánk. Mindenesetre a közgazdász szak- tekintélyek egyike-másika azt állítja, semmiféle válsággal nem küzdünk, normális gazdasági folyamatok zajlanak. Csupán a 2004-2008 közötti időszak folyamata volt rendkívüli, a hatalmas gazdasági növekedés sokáig lesz egyedülálló, egyhamar nem fog megismétlődni. A jót könnyű volt megszokni, állítják. Visz- sza kell térnünk a megszokott kerékvágásba, elvárásainkat kell visszafogni, csillapítani. Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke A Gazda Polgári Társulás, amely Farkas Iván, az MKP alelnöke kezdeményezésére idén július 2-án alakult meg Szímőn a felvidéki magyar gazdák érdekképviseleteként, augusztus 18-19-én több Kárpát-medencei gazdaszervezettel egyetemben a budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon mutatkozott be. A társulást a Vidékfejlesztési Minisztérium kiállító területén Varga Péter elnök, valamint Zatykó Kamill, Mészáros Győző és Gyarmati Tihamér képviselték. A bemutatkozás elsődleges célja a kapcsolatfelvétel volt a hasonló Kárpát-medencei gazdaszervezettekkel, illetve az agrá- rium és az élelmiszeripar többi szereplőjével. A Gazda Polgári Társulás az eseményen csatlakozott a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumához, amely a kiállítás alkalmából rendkívüli ülést tartott. A tanácskozásra augusztus 20-án került sor, a csatlakozási nyilatkozatot ott írta alá Varga Péter elnök. A Felvidéket így a Regio Comorra Polgári Társulással együtt - amely a fórum alapító tagjai közt szerepelt - immár két szervezet képviseli a jövőben. A fórum elősegíti a Kárpát-medence agrárgazdaságában és vidékfejlesztésében érintett szervezeteinek kapcsolattartását. Álláspontokat fogalmaz meg a Kárpát-medencét érintő agrár-, vidékfejlesztési és üzleti kapcsolatfejlesztési, a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi kérdéskörökben. A fórum egyben képviseli tagjainak közös érdekeit az Európa Unió szervezeteinél, és állást foglal, javaslatokat tesz az uniós és nemzeti támogatások ügyében. f www.facebook.com/mkp.smk
