Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-04 / 205. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN A Szegedi Kortárs Balett Kassán Kassa. Szeptember 6-án, pénteken lép fel Kassán, Európa kulturális fővárosában az idén 25 éves Szegedi Kortárs Balett. Az ingyenes előadás helyszíne a Fő utcai Alsó Kapu melletti szabadtéri színpad, rossz idő esetén a Kassai Állami Színház. A Kossuth-díjas Juronics Tamás társulata nem ismeretlen Kassán, először 2004-ben vendégszerepeitek a városban a Carmina Buranával. Ezúttal a Közép-európai Színházak Fesztiválja keretében lépnek színpadra két produkcióval: a Testek filozófiájával, illetve a Beethoven IX. szimfóniájára készült koreográgiával. „Cserébe”, ugyancsak szeptember 6-án, a Kassai Állami Filharmonikus Zenekar egy kortárs szlovák kompozíciót, illetve Antonín Dvoiŕák Legendák című művét adja elő Szegeden, (juk) Új webrádió fiataloknak Budapest. Új, napi 24 órában zenét sugárzó, internetes rádió indul Radio Pro néven, melynek producere Csillag János lesz. Az elsősorban fiatalokat megcélzó webrádió a non stop zenefolyamon kívül zenei-kulturális tartalmat is kínál, így programajánlókat, zenei híreket, interjúkat. „Olyan webrádi- ót szeretnénk, amit elég egyszer bekapcsolni, hogy a hallgatókat magával ragadja a zene sodrása” - mondta Csillag János, a rádió producere, aki korábban főszerkesztőként irányította a Petőfi rádió zenei rádióvá alakítását, (index, juk) Niki Lauda balesete a vásznon London. Niki Laudát is sokkolta az a jelenet, amelyben Ron Howard, a Hajsza a győzelemért című film rendezője a Forma-l-es pilóta szörnyű balesetét idézte fel. Az egykori világbajnok erről a produkció hétfői londoni premierjén mesélt. Lauda elmondta: fogalma sem volt róla, hogyan zajlott le a baleset, amely miatt súlyos égési sérüléseket szenvedett az arcán, egészen addig, amíg meg nem nézte Howard filmjét, amely a James Hunttal való óriási küzdelmét idézte fel az 1976-os Forma-l-es világbajnokságon. Hozzátette: Howard filmje annyira valósághű lett, hogy őt is megrázták a kórházban játszódó jelenetek. „Érzelmi és fizikai párbaj volt, amelyben megpróbálták beteljesíteni győzelem utáni sóvárgásukat. Mindezt még intenzívebbé tette, hogy a Forma-1- ben zajlott, egy olyan világban, amely veszélyes, látványos, filmszerű” - monda a küzedlemről Ron Howard. (MTI) Dúdor-tárlat a Brämer-kúriában Pozsony. Holnap 17 órakor nyitják meg a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában a Dúdor István című kiállítást. Á festőművész alkotásaiból rendezett tárlatot Farkas Veronika művészettörténész nyitja meg. Akiállítás október 31-ig tekinthető meg. (tb) Mucsy Szilvia fotókiállítása Pozsony. Ma 17.30-kor nyitják meg a Fotográfia Közép- Európai Házában Mucsy Szilvia magyarországi fotóművész Üres színtér című kiállítását. A pozsonyi tárlaton szeptember 29-ig látható fotósorozat olyan városi tájképeket, „üres színtereket” mutat be, amelyek funkció nélkül az ürességet és a várakozást fejezik ki. (tb) Argentin film készül a pápa életéről Ferenc pápa belső világa MTl-HÍR London. Filmet forgat Ferenc pápáról egy argentin rendező. A produkció Buenos Aires- i ifjúságától pápává választásáig öleli fel a római katolikus egy-' házfő életét. A Ház a tónál rendezője, Alejandro Agresti História de un eura (Egy pap története) címmel készíti a Ferenc pápáról szóló filmet. A pápát egy argentin színész, Rodrigo de la Séma játssza, akit az Egy motoros naplója című filmben ismerhetted: meg a világ. A Che Guevara ifjúságát felidéző produkcióban a főhős barátját alakítoda. Agresti elmondta, hogy nem csupán a pápa életének fontosabb fordulópontjait felvázoló krónikát akar készíteni. „Jobban érdekel, hogy belemerüljek ennek a rendkívüli személyiségnek a belső világába, bemutassam, hogyan döntőd elhivatottsága követéséről, és hogyan vetede össze hitét az értelemmel 14 évig jezsuitaként tanulva, mielőd felszentelték volna” - fogalmazod a rendező. Az első latin-amerikai pápa a formalitásokkal kevesebbet foglalkozó, közvedenebb stílusú vezetője led az egyháznak. Továbbra is a San Lorenzo futballcsapat szurkolója, az egyház papjait arra inti, hogy szerényebb autókkaljáijanak. „Ferenc pápa megpróbál változtatni a dolgokon. Forradalmárként lehet rá tekinteni, és a nem katolikusokat is érdekli, amit tesz” - hangsúlyozta Pablo Bossi, a film egyik producere. A forgatás Argentínában, Olaszországban és Németországban zajlik majd. A bemutató időpontját mégnem tűztékki. Puntigán József könyve Csontváty Kosztka Tivadarról, a gácsi patikusról, aki a napút festője lett Fényfürdő egy filmhez puntigán JÓZSEF csontváry és mm Megfestette Selmecbánya látképét is. Sok zölddel, színes búzamezővel. A Tátrában a Nagy Tarpatakot. Meredek sziklafalakkal, virágzó réttel. Hatalmas tájak, fény és árnyék szuggesz- tív összhatása, monumentális víziók - egy korszak egyedi stílusa. SZABÓ G. LÁSZLÓ Csontváry Kosztka Tivadar a XX. századi festészet egyik legizgalmasabb, legbonyolultabb, legmegfejthetedenebb alakja. Mennyien tudják róla vajon, hogy harmincas éveit Nógrád megye járásközpontjában, Gá- csod (Halié) töltötte? Bizonyára nagyon kevesen. Azt már jóval többen, hogy gyógyszerész volt, méghozzá elég különc gyógyszerész, aki földöntúli hangokat is hallod. Egyszer például azt, hogy nagy festő íesz, nagyobb, mint Raffael. Gácsod 1884 decemberétől patikusként dolgozod. írásait a helyi lapok közölték. Puntigán József ennél sokkal többet akart tudni. Mint nemrég megjelent könyve, a Csontváry és Nógrád előszavában írja: „Kassán végzed egyetemi tanulmányaim és a kötelező katonai szolgálat letöltése után, 1984-ben kerültem kapcsolatba a losonci lokálpatriótákkal, akik fokozatosan meg- ismertedék velem a város és a tágabb régió számomra ismeretlen titkait. Akkortájt került a kezembe Németh Lajos Csont- váry-albuma is, amelynek képei már első pillanatban magukkal ragadtak. Ebből és helyi társasági beszélgetéseinkből kiderült, hogy Csontváry életének jelentős részét a közeli Gá- cson töltődé, és gyakran megfordult Losoncon is.” Ennyi kelled neki ahhoz, hogy elinduljon egy úda, amely e mesterdetektívhez méltó jelentésig, vagyis könyve megírásáig vezede. Illetve még egy apróság: a Művészet című folyóirat egyik száma még közelebb vide Csontváry Nógrádban eltöltőd éveihez. Ezután kezdődöd el hosszú kutatásainak sora - előbb a helyi levéltárban, aztán túl a város határain. Minden tiszteletet megérdemlő, sziszifuszi munkájának, kitadásá- nak, elszántságának köszönhetően jelentős dokumentumkö- tedel gazdagodod a Csontváry- irodalom. Kosztka Tivadar, ahogy a szerző állítja: „Emlékirataiban nagyon szűkszavúan emlékezik meg gácsi és nógrádi tartózkodásáról. Jószerével csak 1884-es érkezésének és 1894-es távozásának időpontját említi azzal, hogy addigra sikerült olyan feltételeket teremtenie, amelyek anyagi függetlenséget biztosítónak a számára.” Személyi sorsok, életutak feltérképezése az egyik legnehezebb feladat, veti közbe Puntigán. „Minden bizonnyal könnyebb lenne a helyzet, ha megmaradtak volna azok a gácsi padláson rekedt iratok, vázlatok, a gyógyszertár működésére vonatkozó jegyzőkönyvek és dokumentumok (nem szólva a festményekről), amelyeket a patika épületének későbbi tulajdonosa kidobod, illetve egyszerűen elégeted a ház udvarán.” A kutatómunkát tehát sok minden nehezítene, ám aki olyan odaadással, kíváncsisággal és szakmai alázadal viszonyul a témához, mint e könyv írója, az tudja: minél nagyobb falat kell ledöntenie, annál nagyobb erővel és elánnal megy előbbre az útján. Ahogy haladunk oldalról oldalra a könyvben, Gács és Losonc korabeli társadalmi életének tükrében egyre tisztábban mutatkozik meg Csontváry arcképe. Amikor 1894 márciusában Münchenbe megy Hollósy Simon festőiskolá- jába, hogy „természet után” rajzoljon, gácsi gyógyszedárát testvérére, Kosztka Lászlóra bízta. A patika épületének egy későbbi tulajdonosa, Ruzsinszky Béla visszaemlékezése szerint Kosztka Tivadar, aki 1900-tól használta a Csontváry nevet, „Sokat volt távol, mindig Afrikában volt. Általában négy-öt évre adta bérbe a gyógyszedárát, ha pedig felmondták a bérleményt, akkor hazajöd.” A gácsi patika padlásának titkait külön fejezetben foglalja össze a szerző, de végigvezet bennünket a festő nógrádi éveinek nevezetes helyszínein is, sőt bemutatja legis- medebb kodársait, köztük a neves szlovák írónőt, Božena Slančíková-Timravát, aki nagy valószínűséggel többször is találkozód Csontváryval. Gazdag válogatást ad a könyv a festő sajtócikkeiből és a vele kapcsolatos írásokból. Képmellékletével, köztük Kosztka Tivadar apróhirdetéseivel pedig még közelebb viszi az olvasót A magányos cédrus festőjéhez. Külön érdekessége a kötetnek az a két festmény, amely a gyógyszedár padlásáról került elő. Az egyik a gácsi kastélypark szépségét tátja elénk, a másik teniszező társaságot mutat, hattyúkat etető hölgyekközelében. Hálásak lehetünk Puntigán Józsefnek. Az a kétszáz oldal, amelyet Kosztka Tivadar társaságában töltünk, csodás fényfürdő, igazi napút Huszárik Zoltán legendás Csontváry-filmjé- hez. De örömmel fogadnám azt a híd is, hogy már árusítják Pécsett, a Csontváry Múzeumban. A veteran Ferdinandy Györgyöt és a fiatal Csender Leventét a mai magyar valóság érdekli Két „emigráns” író JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Ferdinandy György és Csender Levente - mindkedejük legújabb kötetét a Magyar Napló adta ki. Vajon mi köti még össze ezenkívül ezt az életkorban és éledödénetben is látszólag egymástól távol álló két magyar írót? Valószínűleg az, hogy mindkeden a mai magyar valóság kendőzetlen kimondására vállalkoznak, s ez nem biztos, hogy összefér a mai kurzusirodalom alapelveivel. A nyolcvanhoz közeljáró Ferdinandy György huszonévesen talán a könnyebbik utat válasz- toda. 1956-ban emigrál. A párhetesre tervezett kiruccanásból több mint harminc év lesz. Híres francia író lehetne, de inkább libatenyésztési kézikönyveket tanulmányoz Puedo Rico szigetén, hogy anyanyelvét megőrizze. Még a volt rezsim utolsó éveiben hazatér, s azóta nincs év, hogy ne jelenne meg kötete. Az irodalmi közvélemény, mint becsületes emigráns írót, jobboldalinak könyveli el, s még a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia is tagjai közé kéreti. Köszöni, nem kér belőle. Ásson mélyebbre - biztada annak idején egyik francia kritikusa. Válaszul csak ennyit id: A dolgok kimondása az egyetlen édelmes feladat. Több évtized, sok-sok helyszín. Budapest, Gödöllő, Franciaország, Puedo Rico, Miami és újabban ősei földje, Gömörország. Csender Levente alig túl a harmincon, boldog családapa. Tizenévesen ő is emigrált, méghozzá Erdélyből. Első köteteiben erdélyi gyermekkori élményeit meséli. Mára már budapestivé vedled, csak a szerencsétlen sorsú, elbaltázod életű „hősök” nem változtak. Legyen az a kőbányai panelrengetegben élő fiatal párocska, akik egyre reménytelenebből várják a „kölcsönbe” ved húsz esztendőt; a. „sokgyerekét” egyedül nevelő, folyamatosan az ön- gyilkosságba menekülő családanya; az előzetesben éjszakázó srác, aki a jogos fizetését letagadó górét üti le. De betekinthetünk egy régi romániai koncepciós perbe is, vagy csak szeretnénk betekinteni, hisz lassan már minden túlélő halod. Mindenki „dekressziós”. A nyugatra félpénzéd kijáró murokszedő, a tévedésből leégeted hajú ötvenes asszony, talán csak a Hend- rixre hajazó, barátja gitárját és nőjét lenyúló tinédzser várja iz- gatodan a nyugat-európai kiruccanást. S hazudhatunk egymásnak, hazudhatunk a másiknak, hiába minden, egyszer tényleg el kell mondani... Csender Levente és Ferdinandy György Miamiban (Képarchívum