Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-25 / 223. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2013. SZEPTEMBER 25. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Az államadósság már jövőre meghaladhatja a GDP 55 százalékát, 2015-re pedig az 57 százalékát is Durva adósságfékezés fenyeget Az eladósodás miatt szolgálati autóra se futja? Az adóssággátról szóló törvény miatt befagyasztják a politikusok bérét. (TASR-felv.) Pozsony. Nehéz évek várnak a Fico-kabinetre, az elkövetkező időszakban ugyanis tovább nő az ország adóssága, márpedig az adóssággátról szóló törvény szerint ebben az esetben a kormány kénytelen rálépni az adósságfékre. A gyakorlatban ez újabb megszorításokat jelenthet, ami nem tesz jót a kormánypárt így is csökkenő népszerűségének. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia adóssága már jövőre meghaladhatja a bruttó hazai össztermék (GDP) 55 százalékát, 2015-ben pedig az 57 százalékos határt fogja ostromolni - derül ki a Gazdasági Elemzők Klubjának (KEA) tagjai és független gazdasági elemzők körében végzett felmérésből. Kiegyenlített költségvetés Az adóssággátról szóló, még 2011-ben elfogadott jogszabály szerint, ha az államadósság meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékát, a pénzügyminiszternek hivatalosan meg kell magyaráznia a törvényhozóknak, miért nőtt az adósság. Ha 53% fölé kúszik, a kormánynak gazdasági csomagot kell kidolgoznia a hiány csökkentésére, ezzel párhuzamosan pedig befagyasztják a kormánytagok bérét. 55%-os szint esetében zárolni kell az állami költségvetésben a kiadásokat, 57%-nál pedig a kabinetnek automatikusan kiegyenlített költségvetést kell készítenie. Ha a hiány eléri a 60%-ot, a kormánynak bizalmi szavazást kell kezdeményeznie maga ellen. Ha az elemzők jóslata valóra válik, a kormánynak legkésőbb 2015-ben zárolnia kell az állami költségvetés kiadásainak három százalékát, 2016-ban pedig a kormánynak és az önkormányzatoknak is be kell fagyasztaniuk a kiadásokat, vagyis ezek nem nőhetnek az előző évihez képest. Ha 2015-ben az államadósság végül meghaladná a GDP 57 százalékát, a kormánynak és az önkormányzatoknak 2017-re kiegyenlített vagy többlettel záró költségvetést kell kidolgozniuk. Mekkora az esélye az említett intézkedéseknek? A gazdasági elemzők szerint 89 százalékos a valószínűsége annak, hogy az államadósság jövőre meghaladja az 55 százalékos szintet, és 48 százalékos biztonsággal állítható az, hogy 2015-re az adósság az 57 százalékot is meghaladja. Az elemzők többsége ezért arra számít, hogy a kormány az elkövetkező időszakban a kevésbé standard lépésektől sem riad majd vissza, csak hogy elkerülje az adósság további növekedését. ,A kormány úgy retteg a kiegyenlített költségvetéstől, mint az ördög a szenteltvíztől, így bizonyára mindent megtesz majd annak érdekében, hogy az adósságot az említett határokon belül tartsa” - vallja Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője, aki szerint ilyen intézkedésnek számíthat például a szuperosztalék bevezetése. Ezt nemrég Peter Kažimír pénzügyminiszter is felvetette, aki szerint az állami vállalatok számára szuperosztalék befizetését írnák elő, amiből 400 millió euró folyhatna be. Ennek köszönhetően az államadósságot sikerülne 55 százalék alatt tartani. Ezzel kapcsolatban azonban már a Költségvetési Tanács is elismerte, hogy a szuperosztalék befizetése nem szokványos megoldás, mivel ezzel az állam az általa birtokolt cégek értékét faragja le. Csökkenhet a Smer népszerűsége Az elemzők többsége szerint a kormány ennek ellenére mégis inkább az egyszeri, nagyobb bevételekkel kecsegtető, standardnak egyáltalán nem nevethető intézkedéseket választja majd, hiszen a fájdalmas, ám hosszabb távon eredményesebb intézkedések miatt tovább csökkenne a kormánypárt népszerűsége. A Focus közvélemény-kutató ügynökség legutóbbi felmérése szerint ráadásul már most is csaknem öt százalékponttal kevesebben szavaznának a Smerre, mint négy hónappal ezelőtt. A kormánypárt a Focus szerint jelenleg 36,2%-on áll, a májusi 40,8%-al szemben, így nem csoda, hogy ódzkodnak a népszerűtlen lépésektől. Martin Šuster, a.jegybank kutatási részlegének a vezetője szerint a kormánynak azonban mindenképpen lépnie kell, ellenkező esetben ugyanis elkerülhetetlen az adósság további növekedése. (mi, SITA) A magyar költségvetés 1050 milliárdos deficitje Hatszor írták át a büdzsét Minden egyes euróból 72 cent jut nyereményre Újra itt a Niké sorsjegyei ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tegnap elfogadta a magyar Országgyűlés az idei költségvetés hatodik módosítását. A változtatásra a pedagógusbér-emelés finanszírozása, az E.ON magyarországi gázüzletágának megvásárlása és a takarékszövetkezeti integrációval összefüggő tőkeemelés miatt volt szükség. Az idei büdzsé bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege pedig 16 376 milliárd forintra nő, így a tervezett hiány 1050 milliárd forintra változik (az eredeti hiány 880 milliárdról szólt, amit már augusztusban átlépett a kormány). Problémát okozhat, hogy a 880 milliárdos hiányhoz tartozott a 2,7 százalékos uniós elszámolású deficit, így azt is meg kell magyarázni, hogy a mostani többletköltés miért nem emeli a mutatót a bűvös, a Brüsszel számára nem tetsző 3 százalékfelé. (Privátb., MTI) Új SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Niké fogadási iroda több év kihagyás után tegnaptól újra kaparós sorsjegyek sorával váija a nyerni vágyókat. A társaság azzal magyarázza döntését, hogy a lakosság 38%-a vásárol sorsjegyeket, a piac éves forgalma eléri a 45 millió eurót. „Szeretnénk folytatni az 1991 és 1996 közötti sikersorozatunkat, amikor 92 millió sorsjegyet adtunk el és a nyertesek között 755 millió koronát osztottunk szét. A mostani, 1,2,5 és 10 eurós sorsjegyeink révén jövőre 10 millió euró nyeremény üti a szerencsések markát. Minden egyes euróból 72 centet fordítónk nyereményre, ezért magas a nyeremény valószínűsége” - mondta tegnap Otto Berger, a Niké vezér- igazgatója. A legnagyobb nyeremény 300 ezer euró, erre még nem volt példa a hazai kaparós sorsjegyek történetében, (só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Adóbevallás: az utolsó határidő Pozsony. Szeptember végéig 733 olyan adózónak kell benyújtania a jövedelemadó-bevallását, aki 6 hónapos halasztást kért. Idén április 2-a volt a jövedelemadóbevallás utolsó időpontja, akiknek azonban tavaly külföldről is voltak bevételeik, ezt három vagy akár hat hónappal kitolhatták. A 3 hónapos halasztást csaknem 21 ezren vették igénybe, további 3 hónapos halasztást pedig 733 adózónak - köztük 692 magánszemélynek - hagytak jóvá. Ez utóbbiaknak legkésőbb szeptember 30-ig kell eljuttatniuk bevallásukat az adóhivatalhoz. (TASR) Élelmiszerárak toplistája Pozsony. Az elmúlt időszakban leginkább a burgonya, az alma és a vaj drágult - derül ki a Postabank felméréséből. Éva Sadovská, a pénzintézet elemzője szerint a burgonya kilója az elmúlt hónapban csaknem 60 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban. Míg tavaly ezért átlagosan csak 45 centet kellett fizetni, idén már 71-et. Az alma ugyanekkor több mint 20, a vaj pedig 10 százalékkal drágult. Olcsóbban juthattak hozzá ezzel szemben a vásárlók a tojáshoz, a kávéhoz, a cukorhoz, a joghurthoz és a rizshez is. (TASR) Külföldi kézben a bankok Pozsony. A szlovákiai bankszektor csaknem teljes egészében külföldi kézben van, miközben a hazai részesedés az ágazatban folyamatosan zsugorodik. A jegybank legfrissebb elemzése szerint a Szlovákiában működő bankok alaptőkéjének mára csaknem a 93 százalékát birtokolják külföldi részvényesek. A 28 hitelintézet közül csak tíznek van ki- sebb-nagyobb szlovák részvényese is. (SITA) Kedveltebb a hazai termék Pozsony. A lakosság körében egyre népszerűbbek a hazai élelmiszerek: az idei első félévben ezek a teljes eladások 59 százalékát tették ki, ami 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derül ki a GfK Slovakia aktuális piaci körképéből. Az alapélelmiszerek esetében még ennél is jobb az arány, hiszen ezeknek a 75 százalékát teszik ki a szlovákiaitermékek. (SITA) Közös gazdasági képviseletek Budapest. Európai ügyekben egyeztettek a visegrádi országok gazdasági miniszterei tegnapi budapesti tanácskozásukon, de áttekintették a kis- és középvállalkozások együttműködési lehetőségeit is. A V4 országai szorgalmazzák, hogy ezek a vállalkozások akár harmadik országok piacain is együttesen tudjanak megjelenni. Ennek érdekében megállapodtak abban, hogy olyan közös gazdasági képviseleteket nyitnak harmadik országokban, amelyek a V4 országok kollektív képviseletét lesznek hivatottak ellátni. A következő egy hónapban vizsgálják meg, hogy mely országban vagy régióban nyíljon ilyen képviselet. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK 1 VALUTA ÁRFOLYAM | VALUTA HRE3SZÜH Angol font 0,8443 CT Lengyel zloty 4,2269 n Cseh korona 25,933 Magyar forint 299,89 Horvát kuna 7,6175 [ Román lej 4,4735 Japán jen 132,92 KM Svájci frank 1,2295 □ Kanadai dollár 1,3857 CT USA-dollár 1,3473 D VÉTEL - ELADÁS 1 BANK IEB9I CSEH KORONA i FORINT Sberbank 1,39-1,31 26,60-25,05 312,35-285,45 OTP Bank 1,41-1,29 27,08-24,80 312,10-285,79 Postabank 1,40-1,30 26,87-25,05Szí. Takarékpénztár 1,40-1,30 26,66-25,18 312,30-285,41 Tatra banka 1,39-1,31 26,72-25,16 310,65-287,05 Príma bankaÁltalános Hitelbank 1,39-1,30 26,75-25,19 313,92-287,02 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet a Vasárnap legújabb számában! Keresse az újságárusoknál! VASÁRNAP-fözetek 2013/12. Vasárnapi
