Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-24 / 222. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 24. Kultúra 17 Ma negyven éve halt meg Pablo Neruda Nobel-díjas költő, aki vágyott a világ megismerésére A botcsinálta diplomata A költő és diplomata Neruda-mellszobrok egy chilei piacon (Képarchívum’ Egyetlen latin-amerikai költőnek sem jelent meg annyi műve magyarul, mint neki, sőt az írók közül is csak García Márquez és Vargas Llosa versenyezhet Chile 1971-es irodalmi Nobel-díjasával. JUHÁSZ KATALIN Ma negyven éve, 1973. szeptember 24-én hunyt el Pablo Neruda költő. Még az irodalomkedvelők körében is kevesen tudják, hogy eredeti neve Neftali Ricardo Reyes Basoalto. 1904. július 12-én született, már tizenöt évesen díjat nyert egy versével. Édesapját nem igazán érdekelték fia irományai, igyekezett őt lebeszélni a költészetről. Ezért is kezdte használni a XIX. századi cseh költő, Jan Neruda iránti tiszteletből a Neruda írói álnevet. Első kötete 1923-ban jelent meg, szimbolista hatást mutató verseket tartalmazott. Második kötetét egy boldogtalan szerelmi kapcsolat ihlette (Húsz szerelmes vers és egy kétségbeesett ének), ennek verseit megkapó képi világ és nyelvi fantázia jellemzi. 1927-ben külügyi szolgálatba állt, Burmában, Ceylonon, majd Indonéziában dolgozott. Ázsiai évei alatt kezdte írni Ittlétünk a Földön című versciklusát, amelyben a pusztulás és a káosz miatt érzett fájdalmát írta le. 1933-ban Buenos Aires-i konzul lett, itt kötött barátságot az akkor már ismert spanyol költővel, Frederico García Lor- cával, aki sokat segített neki, amikor 1934-ben Barcelonába, majd a madridi követségre helyezték. A spanyol polgárháború 1936-os kitörése után Neruda külföldön gyűjtött pénzt a köz- társaságiaknak, és a Spanyolország a szívemben című kötetével is támogatta küzdelmüket. A második világháború idején Párizsban, majd Mexikóban volt konzul. Hazatérése után a chilei kommunisták jelöltjeként került a szenátusba, de a jobboldali Videla-junta hatalomra jutása után emigrációba kényszerült, egy ideig a Szovjetunióban is élt. A legtöbb elemző szerint Neruda meglehetősen botcsinálta diplomata volt, minden állomáshelyén elsősorban művészként kezelték. 1952-ben hazatérhetett Chilébe, és bekapcsolódott a Chilei Népfront, majd a Népi Egység munkájába. 1954-ben született egyik meghatározó műve, az Elemi ódák, amelyben enciklopédikus igénnyel verselt meg mindent maga körül, embert és természetet, kis és nagy dolgokat. 1970-ben Párizsba nevezték ki nagykövetnek. 1971-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat „a latinamerikai költészetben betöltött kiemelkedő szerepéért”. Az 1973. szeptember 11-i puccs idején házát katonák vették körül, akik csak halála előtt két nappal engedték meg, hogy a súlyos beteg költőt kórházba vigyék. A költő földi maradványait idén kihantolták, hogy megállapítsák, igazak-e azok a feltevések, hogy nem rákbetegségben hunyt el, hanem a puccs után méreginjekcióval ölték meg baloldali kötődései miatt. A jelenleg is zajló vizsgálat során a holttestén áttételes rákbetegségjeleit tapasztalták, de a mérgezést sem zárták ki. Pablo Neruda rendkívül sokszínű életművében a huszadik századi irodalom szinte valamennyi költői stílusa megjelenik. Gyakran hangozatta, hogy számára a költészet a totális tapasztalat, az állandó változás és az önmagával vívott folyamatos küzdelem. Szerinte a vers mindenre alkalmas, nincs olyan dolog vagy jelenség, amit nem lehetne versben kifejezni. Sikerült áttörnie és átjárhatóvá tennie a vers és a próza, a líra és az epika közötti merev határokat. Nerudát nem érdekelték az elvont irodalmi viták, kitért a versmagyarázások elől. Soha nem vált dogmatikussá. Fő művét, a Teljes Éneket (Canto General) dantei becsvággyal írta, az Isteni színjáték példája lebegett a szeme előtt. Gyermekkora óta vágyott a nagyvilág megismerésére. Élete során sok országba eljutott, de a legmeghatározóbb benyomást a polgárháborús Spanyolországban töltött évek tapasztalatai gyakoroltak rá. Látásmódja egyetemes volt, de a legköznapibb és a legegyszerűbb dolgokban is felismerte az univerzálist. A fiatal kori világfájdalmas hangulatoktól az izmusok játékos kísérletein át az epikus arányú, gondosan szerkesztett látomá- sos líráig sok mindent kipróbált, miközben szinte végig naplót is vezetett. Naplójában hosszan politizál, megkapó naivitással ír a világbékéről és az idillről, amelyre egész életében vágyott. Metsző őszinteséggel tárja fel életének és pályájának buktatóit, fordulatait, nagy szerepet tulajdonítva a sorsnak. Szinte halála pillanatáig terjedő önéletírása nemcsak egy nagy művészpálya látlelete, hanem egy hosszú és izgalmas korszak lenyomata is. Európai Filmdíjak - Catherine Deneuve, aki száznál is több filmben szerepelt, életműdíjat kap A francia film kortalan nagyasszonya MTl-HÍR Berlin. Életműdíjat kap az Európai Filmakadémiától (EFA) Catherine Deneuve francia színésznő a szervezet decemberi gáláján. Lenyűgöző karrierje során Catherine Deneuve valamennyi jelentős fesztiválon, Berlinben, Cannes-ban és Velencében is kapott díjat - áll az Európai Filmakadémia közleményében. A francia színésznő első César-díját és David di Donatello-díját Marion Steiner szerepéért kapta Francois Truffaut Az utolsó metró című filmjében. Catherine Deneuve olyan filmekkel szerzett hírnevet magának, mint a Jacques Demy által rendezett Cherbourg-i esernyők, valamint a Roman Polanski által jegyzett Iszonyat. , Akár titokzatos szépséget, akár burzsoá háziasszonyt, akár biszexuális vámpírt alakított, a színésznő, újra és újra felejthetetlen pillanatokkal gazdagította a film világát” - méltatta a filmcsillagot az EFA. A szervezet emlékeztetett arra, hogy Deneuve az Indokína című filmben nyújtott alakításáért újabb César-díjat nyert, és a legjobb női főszereplőnek járó Os- cart is átvehette. Catherine Deneuve száznál is több filmben szerepelt, köztük Lars von Trier Táncos a sötétben, Francois Ozon Született feleség és 8 nő című filmjében, ez utóbbiért Berlinből az Ezüst Medve-díjat, valamint az Európai Filmdíjat is hazavihette. A francia színésznő a 26. Európai Filmdíjak ceremóniájának díszvendége lesz december 7-én Berlinben. RÖVIDEN Színpadra viszik a filmklasszikusokat London. A West Enden mutatkoznak be az 1987-es Végzetes vonzerő és az 1951-es Idegenek a vonaton című film- klasszikusok színpadi változatai. A Végzetes vonzerő feldolgozását Trevor Nunn rendezi. A darabot ugyanaz a James Dearden jegyzi, aki annak idején az Oscar-díjra jelölt alkotás forgatókönyvét is írta. Az Idegenek a vonaton című thriller új adaptációja ugyanúgy Patrícia Highsmith regényén alapszik, mint Alfred Hitchcock filmje. (MTI) Alföldi felkapott festő lett Budapest. Jót tettek Alföldi Róbertnek az utóbbi hónapok botrányai. Jelenleg akár másfél millió forintot is kérhetnek egy festményéért. Alföldi régóta festeget, állítólag van érzéke a képzőművészethez. Ezt bizonyítja, hogy New Yorkban és Párizsban is volt már kiállítása. A színházrajogók eddig is szívesen vásárolták képeit. A Bors által megszólaltatott szakértő szerint ezek nem borsos árak, Alföldi mindig is kelendő és népszerű művész volt, festményeit gyorsan el lehet adni. A Nemzeti Színház volt igazgatója egyébként megrendelésre is szívesen fest, így aki feldobná otthonát új képekkel, ne habozzon őt felkeresni. Az se szomorkodjon, akinek nincs egymillió forintja, hiszen már száz-kétszázezerért is hozzá lehet jutni egy eredeti Alföldi-képhez. (MTI) Ez a festmény is eladó (Képarchívum) (Képarchívum Nagyezsda Tolokonnyikova Sanyargatják a foglyokat a női börtönben A Pussy Riot tagja kitálalt MTl-HÍR /Moszkva. Életveszélyes fenyegetések miatt éhségsztrájkba kezdett Nagyezsda Tolokonnyikova, a Pussy Riot orosz punkegyüttes egyik tagja. A Mordvin Köztársaságban lévő javító-nevelő táborban kétéves büntetését töltő fiatal nő azt állította az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottsághoz eljuttatott levelében, hogy a tábor parancsnok-helyettese azzal fenyegette meg, hogy megöli. Tolokonnyikova azt is leírta: attól kezdve, hogy a férfi életveszélyesen megfenyegette, a táborban őrzött elítéltek közül sokan értésére adták, hogy fizikai leszámolásra jogosította fel őket a börtön parancsnoksága. A fiatal nőt tavaly nyáron a moszkvai Megváltó Krisztusszékesegyházban 2012 februárjában bemutatott Putyin-elle- nes „punk-imában” való részvétele miatt ítélték el. A Pussy Riot tagja azt is kifogásolta, hogy a kötelező varrodai munka napi 16-17 órás, a normát pedig állandóan emelik. Ha valald nem teljesíti az előírt mennyiséget, büntetést kap. Megtilthatják, hogy a mellékhelyiségre menjen, vagy az otthonról kapott ételt elfogyassza. Tolokonnyikova panaszlevélben beszámolt arról is, milyen rossz a börtönben az élelmezés, a higiéniai körülmények jellemzéseként pedig azt írta: „azokat úgy alakították ki, hogy az ember jogfosztott koszos állatnak érezze magát. 800 elítéltnek egy öt személyre méretezett fürdőszobában kell tisztálkodnia”. A vezetékrendszer gyakran eldugul, ezért előfordul, hogy két-három hétig nem fürödhetnek az elítéltek. Minderre senki sem mer panaszkodni a tábor parancsnokságának, amely a szintén elítéltekből kinevezett brigádvezetőkön keresztül tartja rettegésben a fogvatartottakat. Catherine Deneuve (Képarchívum)
