Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-24 / 222. szám, kedd

8 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com A szerződés megkötésénél több biztosító is figyelembe veszi az árvíztérképeket, amelyek alapján felmérhetik a kockázatokat - akár el is utasíthatnak Rendszeresen újítsuk meg a biztosítás feltételeit A biztosítási szolgáltatá­sok közül a lakásbiztosítás fogalma mindenki előtt ismert. Aki évtizedek munkáját fekteti lakásvá­sárlásba, lakóingatlan épí­tésébe, az nagyon jól tud­ja, mit veszíthet egy eset­leges kár megtörténtekor. Egy jól megválasztott la­kásbiztosítás-konstrukció biztonságot ad az egész családnak, hiszen ezzel fedezettel számolhatunk, ha kár éri lakásunkat. ÖSSZEFOGLALÓ Nem elég tudni, hogy mit ta­kar a lakásbiztosítás fogalma, aki rendelkezik már biztosítási szerződéssel, érdemes évente újra áttekintenie, lehet, hogy megéri biztosítót, csomagot váltani. A lakásbiztosítás fo­galma alatt elsősorban a lakó­épület, lakás védelmét kell ér­teni, de a konstrukciók szinte mindegyike kiterjed, vagy kiter­jeszthető a lakóingatlanban tar­tott értéktárgyakra is. Az alap- biztosítások kiterjednek az elemi károk okozta kár­eseményekre, (pl. tűz-, víz-, vi­harkár). A biztosítók természe­tesen más és más szolgáltatási tartalommal kötnek szerződést, de minden társaságnál van mód egyedi konstrukció megkötésé­re. Ezzel a biztosítási fedezetet ki lehet terjeszteni melléképü­letekre, a lakóingatlanhoz tar­tozó más építményekre, értékes festményekre, sok esetben még készpénzre, akár ékszerekre is. Az Allianz szerint az elmúlt években folyamatosan nő a rossz időjárás okozta károk nagysága, például a 2010-es év kiugróan rossznak számított. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy egyre többen dön­tenek a régi biztosítási szerző­déseik módosítása mellett, ezek ugyanis nem nyújtanak megfe­lelő védelmet a viharkárok és árvizek esetére. A Fincentrum pénzügyi tanácsadó társaság szerint az elmúlt időszak árvizei például legalább 700 millió eu­rós kárt okoztak, miközben ilyen esetekre csak minden he­tedik károsult volt biztosítva. Nem minden ingatlanbiztosítás nyújt ugyanis azonos védelmet. Különösen nehéz árvíz és föld­csuszamlás ellen jó biztosítást kötni, mivel egyes régiókban e két természeti csapás meglehe­tősen gyakori, ezért nem be­szélhetünk véletlenszerű ese­ményről. Újítsuk meg a szerződést A Fincentrum, amely rend­szeresen összehasonlítja a ha­zai biztosítótársaságok kínála­tát, a vagyon- és ingatlanbizto­sítás esetében 25 olyan biztosí­tási kockázatot tart nyilván, amelyekre biztosítás köthető. „A megfelelő biztosító, és a megfelelő biztosítási termék kiválasztásához idő kell” - vall­ja Müan Repka, a Fincentrum igazgatója. Több olyan eset is volt, amikor a biztosító azért utasította vissza az ügyfelei kárigényét, mivel a biztosítá­suk nem fedezte a jégeső vagy az árvíz okozta károkat. Ezek az emberek a saját bőrükön ta­pasztalták, hogy nem mindig a legolcsóbb biztosítás a legjobb. Gyakran az idejétmúlt szerző­dések okoznak gondot, hiszen az ingatlanok ára fokozatosan emelkedik, így ha több éven keresztül nem változtatunk a biztosítási szerződésen, auto­matikusan alulbiztosítottá vál­hat az ingatlanunk. Hogy ezt elkerüljük, bizonyos idősza­konként személyesen igényel­hetjük a biztosítás növelését. Választhatjuk az úgynevezett indexálást is. Ez esetben a biz­tosító minden évben a statisz­tikai hivatal által közzétett pia­ci árak alapján növeli a biztosí­tás összegét. Alul és felül „Az ingatlanbiztosítás eseté­ben a legfontosabb, hogy olyan szakembernél kössünk szerző­dést, aki ért hozzá, így kár ese­tén nem fog kellemetlen meg­lepetés érni” - nyilatkozta ko­rábban Zuzana Hliváková, a Generali Biztosító kommuniká­ciós igazgatója. Szerinte a két legfontosabb fogalom, ami a károk igen nagy százalékánál jelen van, az alul- és felülbizto- sítottság. Az előbbi azzal ma­gyarázható, hogy a rossz üzlet­kötő csak az üzletre koncentrál, és a legkedvezőbb ajánlatot akarja adni, így rossz biztosítási értéket ad meg. Az ingatlan ér­téke nem egyezik meg a biztosí­tási összeggel, azaz kár esetén a kárszakértő megállapítja, hogy az ingatlan értékének például csak a 60%-a van biztosítva. Ez azt eredményezi, hogy az adott kárnak is csak a 60%-át fogja ki­fizetni a biztosító. Az alulbizto­sítások leginkább akkor alakul­hatnak ki, ha 3-4 évig nem fris­sítjük lakásbiztosításunkat - ehhez nem szükséges feltétlen korábbi szerződésünk felmon­dása, elegendő lehet meglévő szerződésünk módosítása. Az alulbiztosítás akkor jelenthet igazán problémát, ha időköz­ben korszerűsítettük vagy bőví­tettük otthonunkat és ezt nem jeleztük a biztosító felé, így la­kásunkra, a megnövekedett új- jáéppítési értéke ellenére a biz­tosító kár esetén csak a a szer­ződésben megjelölt értékhez vi­szonyítva térít. Az újrakötéssel az alulbiztosítás kiküszöbölése mellett számos új szolgáltatás­sal is bővíthetjük lakásbiztosí­tásunkat, amik már sok esetben az alapcsomag részét is képez­hetik, így plusz költséggel nem járnak, csupán több kárese­ményre terjednek ki. A felülbiztosítottság esetén ezzel szemben a rossz üzletkötő látja, hogy nincs konkurenciája, és mivel ő a kötött üzlet után kapja ajutalékát, az ingatlan ér­téket felülbecsüli. Mit jelent ez? Kár esetén a kárszakértő megál­lapítja, hogy a biztosítási összeg 140% az ingatlan értékéhez ké­pest Ez évek során hatalmas pluszkiadást jelent. Ettől füg­getlenül a kártérítést csak a va­lós ingatlanérték után kapjuk. Vagyis ha rosszul kötjük meg a szerződést, akkor ne csodál­kozzunk, hogy a megsérült ház értékének javát megtérítik, de például a tönkrement bútoro­kat, háztartási berendezéseket már nem. Ez egyébként tipikus Amikor a víz... hiba, hiszen más dolog az ingat­lan és megint más a háztartás, a lakberendezés biztosítása - a kettőt ne keverjük össze. A ház minden egyes felújításával nő az ingatlanunk értéke, egy-egy nagyobb felújítást követően így a biztosítónál is növelni kellene az ingatlanunkra kötött biztosí­tás összegét. Ha ezt elmulaszt­juk, könnyen megtörténhet, hogy házunk vagy lakásunk alulbiztosított lesz. A ház értéke nem csupán a felújítást követő­en nőhet, hiszen az ingatlanok piaci ára ettől függetlenül is fo­kozatosan emelkedik (leszá­mítva az utóbbi néhány évet), így ha több éven keresztül nem változtatnunk a biztosítási szerződésen, automatikusan alulbiztosítottá válhat az ingat­lanunk. Hogy ezt elkerüljük, pár évente személyesen igé­nyelhetjük a biztosítás növelé­sét. Ezt azért fontos hangsú­lyozni, mert előfordulhat, hogy az ügyfél az ingatlanbiztosítá­sát még a szocializmus idején kötötte meg, és a havi vagy éves biztosítási összeg végképp nem fedezi az azóta jóval drágábbá vált ingatlan értékét. Ne feledjük a bútorokat Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az emberek egyre gyak­rabban biztosítják be a házukat, hajlamosak megfeledkezni azonban a bútorokról és a ház egyéb felszereléséről. Az árvi­zek ugyanakkor gyakran épp ezekben végzik a legnagyobb károkat. „A z ingatlanbiztosítást kötők ne feledkezzenek meg a ház vagy lakás felszereléséről sem” - javasolja a Szlovák Biz­tosítók Szövetsége. Az emberek sokszor rosszul mérik fel a ve­szélyeket, amelyek a házukra leselkednek. Leegyszerűsítve: ha patak mellett laknak, akkor az árvíz, ha egy meredek domb mellett, akkor földcsuszamlás ellen kellene biztosítaniuk az ingatlanukat. Árvíztérkép A szerződés megkötésénél több biztosító is figyelembe ve­szi az árvíztérképeket, amelyek alapján felmérhetik a kockáza­tokat. Az ezekből a régiókból származó ügyfelek a biztosítók számára kockázatosabbnak számítanak majd, vagyis szá­mukra drágulhat a biztosítás, egyes esetekben pedig akár vissza is utasíthatják őket. Az Allianz például a közelmúltig nem használt árvíztérképet, a ČSOB viszont nem biztosítja be azokban a régiókban levő háza­kat, amelyeket az elmúlt tíz év­ben árvíz ért. A Generali hasz­nálja a biztosítási tarifák kiszá­mításánál a legaprólékosabb árvíztérképet, amelyet üzleti ti­toknak tart, s adatait nem teszi közzé. Az árvízveszélyes régi­ókból származó ügyfelek a biz­tosító számára kockázatosabb­nak számítanak, vagyis szá­mukra jelentősen drágul a biz­tosítás, egyes esetekben pedig akár vissza is utasíthatják. Az Union nem biztosítja az árvíz- veszélyes helyeken található házakat, a rendszeres árvizeket figyeli, viszont nem akadály, ha az utolsó árvíz tíz évvel ezelőtt volt. A Postabank biztosítójá­ban csak olyan ingatlanra köt­hetnek biztosítást, amely 10 méternél távolabb van a folyó medrétől. Akkor is szerződés nélkül távoznak majd a biztosí­tóból, ha házukat az elmúlt öt évben legalább egyszer elöntöt­te víz. A biztosító mindezt azzal indokolja, hogy ha a ház kiönté­sére rendszeresen sor kerül, ak­kor nem beszélhetünk véletlen eseményről. Egyébként legkésőbb de­cember 22-ig el kell készülnie az ország árvíztérképének, ezt a végső dátumot határozta meg az Európai Unió (EU) egyik rendelete - mondta Ľuboš Krno, a Szlovák Vízgazdálkodási Vál­lalat (SVP) szóvivője. A projek­ten már több éve dolgoznak, s néhány folyó, például a Garam, a Hemád és a Duna egyes sza­kaszainak feltérképezését már befejezték. Az árvízi veszély- és kockázati térkép összesített vál­tozata viszont csak év végére készül el. A statisztikai adatok segítségével az árvíz kockázata is kiszámítható, ám százszáza­lékos pontossággal soha nem lehet megjósolni egy áradást, annak erejét. „A múltban több­ször előfordult, hogy egy konk­rét áradásnál nem is feltételez­ték, hogy olyan méreteket ölt- hetne, s olyan kárt okozhatna, mint amilyet okozott” - állítja a szakértő. Ezért aztán az árvíz­térkép befejezése után is az egyetlen megelőzés vagy véde­kezés a vagyon biztosítása lesz. Maga az árvíztérkép egyébként nemcsak nyomtatott, hanem digitális formában is elérhető lesz, ennek köszönhetően a községek például a területren­dezési terv módosításánál megnézhetik, hogy mely terüle­tek számítanak árvíz szempont­jából kockázatosnak, s melyek biztonságosak, tehát hol érde­mes építkezni. A térképen piros pontokkal fogják jelölni azokat a területeket, ahol az elmúlt tíz évben legalább egyszer elren­deltek harmadfokú árvízké­szültséget. Ha megtörténik a baj, akkor ne feledkezzünk meg a biztosí­tással kapcsolatos legfontosabb alapelvekről. Furcsán hangzik, de a leggyakoribb hiba az ügyfe­lek részéről, hogy elfelejtik a kár bejelentését, vagy erre csak megkésve kerítenek sort. A kárt először telefonon kell jelenteni, majd pedig ajánlatos fotódo­kumentációt készíteni az ingat­lanról. Manapság a biztosítók megelégszenek azzal is, ha ezt a mobiltelefonunkon lévő fény­képezőgéppel tesszük meg. Ér­demes összeírni azt is, hogy mi­lyen károk keletkeztek. Egyes biztosítók viszont a helyszínre küldik a saját alkalmazottjukat, aki mindezt elvégzi, (ff, só, ú) ... és amikor a tűz az úr (Jón Krošlók felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom