Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-07 / 208. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 7. Szalon 21 Ismerkedés apróban, vakrandi száz évvel ezelőtt: Gárdonyi Géza Ida regénye című művéről „Az élet csupa alkalmazkodás” Gárdonyi Gézával kapcsolatban számos sztereotípia él bennünk. Ő volt az „egri remete”, a mizantróp, aki azzal, hogy saját gyártmányú titkosírással írt naplói a halála után bő negyven évig megfejt- (het) etlenek maradtak, a kíváncsi utókor orra alá is sok borsot tört. Ő a 2005-ben meghirdetett Nagy Könyv felmérés végső győztesének, az Egri csillagoknak a szerzője. Elsősorban ez és a további történelmi regényei, színművei emelték be őt az irodalmi köztudatba, és tartják ott ma is. B. MÁNYA ÁGNES Az évfordulók (Gárdonyi 150 évvel ezelőtt született) egyebek között azért jók, mert az alkotók agyonelemzett művein kívül olyanokra is felhívják a figyelmet, amelyek szintén megérdemelnék, hogy olvassák őket, foglalkozzanak velük. Az Ida regénye Gárdonyi egyik ritkábban emlegetett műve. Még mindig aktuális, és az is lesz, amíg csak szerelem van a világon, amíg szingli nők és egyedülálló férfiak keresik egymást. Gárdonyi egyik utolsó műve a Pesti Hírlap 1920/21-es évfolyamaiban, folytatásokban jelent meg, könyv alakban csak az író halála után két évvel, 1924-ben. (1974-ben tévéfilm készült belőle, Venczel Verával és Oszter Sándorral a főszerepben.) Kedves, édes-bús, valóban regénybe illő történet két tiszta ember, Ó Ida és Balogh Csaba módfelett szokatlan megismerkedéséről és lassú egymásra találásáról. A regény jóval a „meglátni és megszeretni” és a „te vagy a végzetem” típusú hollywoodi sztorik előtt született. Talán ezért - azok ismeretében - így, utólag nézve, nem is tűnik olyan eredetinek a történet. Ismerkedés apróban, vakrandi - száz évvel ezelőtt. A félárva Ida anyja korai halála óta zárdában nevelkedik. Ez a zárda is olyan, mint amilyen „lenni szokott” (mint Kaffka Margité vagy Szabó Magda matulája): szigorú napirend és szabályok között élnek a nővérek és tanítványaik. Ida leérettségizik, és alig várja, hogy hazamenjen. Hidegzuhanyként éri a hír, hogy apja, a gazdag borkereskedő még egy évig ott kívánja tartani. Mikor Ida kiáll egyik tanítványa mellett, őt is kicsapják, azonnali hatállyal, nincs visszaút. A szülői házat és a hozzá tartozó üzletet alig ismeri meg, a helyiségeket (kettőben is egész alakos, mezítelen nőt ábrázoló festményreprodukció van, pfuj!) átrendezték, anyja egykori szobájában egy idegen kisasszony holmija van. Ida rájön, hogy az apja gardedámkeresés címén nálánáljóval fiatalabb nőcskékkel mulatozik, legújabb választottja, akit feleségül készül venni, még Idánál is fiatalabb. A megalázó helyzetből egyetlen lehetősége a kitörésre, hogy teljesíti apja akaratát, és férjhez megy. Gárdonyi Idáén kívül még két nő életútját vázolja föl „a háború előtt való időből” (ez a regény alcíme), mindkettőé tipikus századfordulós nősors. Ida találkozik egy névrokonával; a másik Idáról kiderül, hogy tanítónő, mégsem talál tisztességes állást (rendre kénytelen elmenekülni a munkaadó férfiak zaklatása elől). Nem majd fokozatosan feslett nővé válik. Előbb egy színész veszi „atyai” pártfogásába, Ida hazaérkezésekor meg már az elegánsabb Nóra néven Ó Pétert boldogítja, és eléri, hogy az feleségül is vegye. A történet másik főszereplője, Balogh Csaba rögtön a regény legelején megvédi az egész újságíró-társadalom becsületét (ezúttal az újságíró Gárdonyi kiszólását olvashatjuk), amikor a kávéházban le- gazemberezi valaki a firkászo- kat. Egy gyanús hirdetés késztet méltatlankodásra egy pohos urat, erre figyel föl az újságíró Csaba. Az apróhirdetés nem kamu (Ó Péter keres akar rongy lenni, a világ rongya. Éles társadalombírálatát az egykori néptanító Gárdonyi így nyilatkoztatja ki a tanítónő által: „Csak annyit tudjak szerezni, hogy felmehessek a miniszterhez és eléje csaphassam a diplomámat: minek adták, ha nincs iskolájuk, amelyet rám bízzanak! ” A második típus Ella: apja egykor Ó Péter szolgálatában állt, a kopott ruhás kislány feslő rózsambimbóvá, így férjet a lányának, mesés hozomány ígérve mellé), és Balogh Csaba hosszú vívódás után jelentkezik rá. A fiatalembernek ugyanis sürgősen pénzre van szüksége, hogy megmentse a nővérére maradt ősi birtokot, amelyet annak szerelemből választott, csapodár férje elzálogosított. Szerelem - hát éppen ez az! Csaba a természet ellen valónak tartja, hogy hirdetés útján, kilóra kapjon feleséget, de hiába próbálkozik mással, nem tudja előteremteni a hatalmas összeget. És itt, ezen a ponton ér össze a két történet. Feszty Árpádné Jókai Róza szerint a nős, majd válása után további gyengéd kapcsolatokat ápoló Gárdonyi érett férfiként is rendkívül félszeg volt a nőkkel. Ez a Gárdonyi - az író - viszont képes behatolni a női lélek bugyraiba, képes meggyőzően visszaadni a 19 éves, zárdában nevelkedett szűzlány tiszta lelkében kavargó kérdéseket, érzéseket, vágyakat, mindezt néhány oldalon napló formájában is (ez utóbbi rész remek stílusgyakorlat: iskolás-emelkedett). Talán csak egyik-másik móriczi párbeszédben van annyi feszültség és drámaiság, mint az Ó Péter és Csaba közötti dialógusban, amelyben a lányát kiházasítani kívánó atya közli, hogy a rengeteg kérő közül épp ő, Csaba lett a befutó. A házasulandó felek be sem mutattatnak, csak egymás mellett találják magukat, a frigy létrejön. Az atya játékszabályai szerint muszáj együtt lakniuk. Ida és Csaba Münchenbe utazik, hogy az újdonsült félj folytathassa a festést, az újságírói pálya ugyanis csak kényszerű kitérő volt számára. Tóth Gyula szerint, aki az 1968-as, a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent kiadás utószavát írta, a könyvben a „...súlyosan beteg, megfáradt író ifjúságának emlékeit búcsúztatja, és hőseivel még egyszer végigjárja boldogságkereső útjának néhány állomását”. A később egri magányába visszavonuló Gárdonyi világot látott ember volt, rajongott a festészetért, maga is szívesen festett. A regény fiatal házaspárját körülvevő müncheni víg művésztársaság, a város festői környékére tett kirándulások, Csaba belső vívódásai az író személyes tapasztalatai nélkül aligha sikeredtek volna ilyen elevenre. Csaba alakulófélben lévő „festői hitvallása” a korának művészete iránt érdeklődő és fogékony Gárdonyi állásfoglalását tükrözi: az ifjú festő azon különbözik össze legjobb barátjával, hogy míg az antik témákat dolgoz fel, ő magyar tájat kíván festeni magyar ecsettel (külföldön, teszem hozzá csendesen, mert ott „olcsóbb az élet”). Talán ez az egyetlen olyan regénye, amelyben Gárdonyi bepillantást enged a képzőművészetért rajongó énjébe. Bár a regény előszava komo- rabb gondolatokat vetít előre, a történet befejezése idilli: a félreértések tisztázódnak (Maga így nősül? És maga így megy férjhez? - hangzott el a szemrehányás még rögtön az elején.), a fiatalok egymásra találnak. Kispéter András szerint „Gárdonyi...a tisztaságot, a szépséget, az igazságot, a természetességet akarja megörökíteni, megőrizni, szembeállítani a háború által földre zúdított pokollal...” Sikerültneki. Budapesten, az Ötvenhatosok terén tegnap megnyílt a 13. ARC közérzeti kiállítás. Az idei pályázat az aktuális közhangulat okait kutatta. „Mi történt velünk?" - ezzel szólították meg a szervezők az alkotókat. Geszti Péter, az ARC egyik alapítója a megnyitón azt mondta: az egy év kihagyással, tizenharmadik alkalommal megrendezett kiállítás azt jelzi, az esemény képes túlélni az idő harapását, és fontos dolgokat képvisel Magyarországon. Több mint 1400 pályaműből válogatta ki a zsűri azt a 125-öt, amely idei keresztmetszetét adja a magyarországi közvéleménynek. Az ARC pályázat idei első helyezettje Frenyó Teodóra lett Rossz nevelés című alkotásával (az alsó képen). A plakátok szeptember 22-éig tekinthetők meg. (Fotók: MTI) LEHALLGATNI ARANY? Vitaest a Snowden-ügyről és a Wikileaks-botrányról. Állambiztonság, titkosszolgálatok, CIA, NSA, Facebook, Gmail, Yahoo, megfigyelés, ellenőrzés, emberi jogok... Pro és kontra. KOMÁROMI SZALON Az est házigazdája: Unger Anna politológus (ELTE, Politikai Tudományok Tanszék) Az est vendége: Seres László Pulitzer-emlékdíjas publicista, a Kapitalizmus blog szerkesztője (hvg.hu) Bodoky Tamás Pulitzer-emlékdíjas újságíró (atlatszo.hu) Időpont: 2013. szeptember 11., szerda, 18:00 Helyszín: RÉV - Magyar Kultúra Háza (Tiszti Pavilon), Komárom A belépés díjtalan! Médiapartner: új szó facebook.eom/komaromiszalon ^ SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
