Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-06 / 207. szám, péntek
8 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 6. www.ujszo.com Kertek, parkok, ligeterdők színes madara Zenélő kert SOROZAT Reggelente rigófüttyre, madárcsicsergésre ébredni, csivite- lést, csirregést hallgatni az esti órákban - a kert zenéje semmi máshoz nem hasonlítható élményt nyújt a családnak. A kóborló zöldike Ez a 15 cm-es kismadár (Carduelis chloris) gyakori a kertekben, parkokban, kisebb vegyes lombos és tűlevelű erdőkben, ligeterdőkben, temetőkben. Nevét a színéről kapta, hiszen a hím tollazata csaknem teljes egészében olívazöld. Farcsíkja zöldessárga, szárnyán és farkán élénksárga foltok láthatók. A tojó valamivel tompább színezetű, számyfolt- ja fakósárga. Röpte hullámzó. Hívó hangja ,jikk, gyikk”, éneke elnyújtott „gyürrürürii, gürrürü” csicsergés. Fa tetejéről vagy röptében énekel. Szívesen fészkel tűlevelű fákon, bokrokon. Április végén, május elején már teljes az első fészekalj. A második költés július végéig, esetleg augusztus elejéig is elhúzódhat. Fűből, finom gyökerekből, mohából épített fészkét pihével, apró toliakkal béleli, amelyet meglehetősen változó magasságba (2-6 m) helyez el. Előnyben részesíti a fenyőféléket, illetve a gömbkoronájú parkfákat. A tengeliccel ellentétben nem a lombkorona szélén, hanem annak sűrű, zárt belsejében építi fészkét. A fészekalj 5, ritkábban 6 tojásból áll. A tojó egymást követő napokon rakja le tojásait, és csak a teljes fészekaljon kezd kotlani. A hím eteti a tojót, közben a közelben énekel, s néha nászrepül. Ez a védett madárka főleg gyommagvakat eszik, de szívesen fogyasztja az olajban gazdag terméseket és a rovarokat is. Nem tipikus vonuló, telente más fajokkal vegyes csapatai figyelhetők meg, melyek északabbról, pl. Lengyelországból érkeznek hozzánk. Az itt költő madarak nagy része a hideg elől a Balkán-félszigetre húzódik, Olaszországig csak igen kevés egyed jut el. (Mme- koka) A fészekalja általában öt fiókából áll (Fotó: képarchívum) Látványos egynyári virágunk a Kleopátra tűje Az őszi kert dísze FELDOLGOZÁS A Kleopátra tűje (Cleome spinosa) az egyik legimpozánsabb egynyári növényünk illatos fehér, rózsaszín vagy lilás árnyalatú virágaival. Ezt a Dél-Amerikában őshonos dísznövényt magassága és különleges szépsége miatt virágágyások főnövényeként vagy szoliterként szokták alkalmazni. Nagy virágai pompás színfoltot nyújtanak, különösen, ha nagyobb tömegben ültetjük őket. A bokrosán fejlődő 90 cm-es, vagy annál is magasabb növényen fürtökben helyezkednek el a megannyi hosszú porzóval ellátott virágok, amelyek kétségtelenül egzotikus látványt nyújtanak. Számtalan hosszú kinyúló porzója miatt angol nyelvterületeken pókvirágnak is nevezik. Virágzása júliusban kezdődik, és akár a fagyokig is eltarthat. (Fotó: képarchívum) Nevelése egyszerű: ha egyszer elszórtuk a magjait, évről-évre számíthatunk megjelenésére. Fontos, hogy magjait egyszerűen csak a felületre szórjuk, mivel világosban csíráznak, (gazigazito) Hogy a fagyokig meggyökeresedjenek, a fenyőféléket és a lomblevelű örökzöldeket most kell elültetni Az új fák és cserjék ültetése Az ősz küszöbén járunk, s az első őszi hónapban legalább annyi a tennivaló a kertben, mint tavasz- szal, az ültetés, vetés idején volt. ÖSSZEÁLLÍTÁS A zöldségeskertben ez a betakarítás ideje, most érik a gyümölcsök nagy része, és a legtöbb szőlőt is ilyenkor szüretelik. A portánkon körülnézve most kell eldönteni azt is, hogy szeretnénk-e új fákat, cserjéket telepíteni kertünkbe. A fenyőféléket és az egyéb, lomblevelű örökzöldeket is a legjobb szeptemberben ültetni, így a fagyokig kellőképpen meggyökeresednek. A növények ültetésénél általános érvényű szabály, hogy az ültetőgödör térfogatban mindig kétszer akkora legyen, mint az ültetendő növény földlabdája. A gödör aljára kerüljön szerves trá gya: marhatrágya, cofuna vagy biohumusz. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy a növény gyökerét a trágyától kb. 10 cm-es földréteg válassza el. Ezután helyezzük el a növényt, jól iszapoljuk be, töltsük fel a gödröt jó minőségű termő földdel. Gyümölcsfáknál díszfáknál fontos a karózás, hogy a szél ne mozgathassa a növényeket, s így biztosított legyen a gyökeresedés. Az ültetés utolsó fázisa, hogy friss földet a növény körül megtapossuk, kis tányérkát alakítunk ki, és alaposan beöntözünk. A konténeres növényeket ugyanolyan mélyen tegyük a gödörbe, mint amilyen mélyen a konténerben voltak. Fontos, hogy minden gyökeret föld takarjon. Gyümölcsfáknál az oltás helye a föld felett maradjon. A földlabdás növényeket úgy emelik ki a talajból, hogy átvágják gyökereiket, s a földdel együtt jutazsákba varrják. Itt ültetésnél elég csak kibontani a zsák száját, nem kell azt levenni. így nem esik szét a földlabda, s könnyebb a munka is. Ültetni egészen a fagyokig lehet, de a gyökérképződés miatt jobb, ha legkésőbb októberben elültetünk mindent, amit szeretnénk. Ha fenyőkéreggel takarjuk még ültetéskor ezeket a helyeket, megelőzhetjük a gyommagvak kikelését. Kb. 5cm vastagon, egyenletesen terítsük szét a kérget. Véd a kiszáradástól is, s bomlásával savanyítja a talajt, ami örökzöldek esetében kifejezetten előnyös. Zsákolt fenyőkérget faiskolák forgalmaznak. Ősszel nem szükséges metszeni a fákat, csak a sérült részeket kell eltávolítani, és fasebkezelővel bekenni. Ez védi a fertőzésektől a sebeket, és gyorsítja azok záródását. (Gazlap, ötvenentúl) A téli tárolásra kerülő burgonyát érett állapotban szedjük, amikor a héja már nem foszlós A krumplivájás általában szeptemberre esik ÖSSZEÁLLÍTÁS A burgonyatermesztés legnagyobb és sok figyelmet igénylő része a betakarítás és a tárolás. A burgonya akkor tekinthető érettnek, ha levélzete és szára elszárad és ha a megdörzsölt gumóról a héj nem válik le. Vannak olyan fajták is, amelyeknek csak a levelei száradnak el, a szár még zöld marad. A burgonya betakarítási ideje a fajták tenyészidejétől és bizonyos mértékig az ültetési időtől is függ. A vidékünkön termesztett burgonyafajták augusztus eleje és október közepe között, nagyobbrészt szeptemberben érnek be. Ám az idei időjárás mintegy két héttel előbbre hozhatta ezt a teendőt is. Az idősebbek közül sokan azt vallják, hogy a burgonyának jót tesz, ha a szár elszáradása után egy darabig még a földben marad a gumó, mivel így a héja jobban megerősödik. Mindez valóban igaz, ám azzal is számolni kell, hogy ha a vártnál hamarabb köszönt be az esős időszak, akkor nem csupán a burgonyabetakarítás amúgy sem könnyű folyamata válik még nehezebbé, hanem fennáll annak is a A burgonya eltarthatósága az érés állapotától és a sérülések mértékétől is függ, ezért fontos a betakarítási idő helyes megválasztása (Fotó: képarchívum) veszélye, hogy a termés egy része elrothad. A burgonya akkor alkalmas betakarításra, amikor a szára könnyen kihúzható a földből, a gumók könnyen leválnak róla. Ilyenkor a gumók héja már nem foszlós, hanem párás, enyhe dörzsölésre se válik el a gumó húsától. Háztáji gazdaságban a felszedés kapával vagy ásóval történik. Ügyelni kell arra, hogy a szerszámmal ne sértsük meg a gumókat. Az óvatlanul okozott sebek két-három nap alatt bepárásodnak, de addig nem szabad a gumókat a végleges tárolóhelyen elhelyezni. Mind a korai, mind a késői felszedés hiba! A korán felszedett gumók könnyen romlanak és nagymértékben apadnak: a későn felszedett gumók igen sérülékenyek lesznek. (Kiszohh, zöld.ségek) Az ültetőgödör térfogata mindig kétszer akkora legyen, mint az ültetendő növény földlabdása
