Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-01 / 177. szám, csütörtök

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com PENGE Versturkáló A Zalabai Zsigmond szak- terminusát címében viselő antológia az aradi Irodalmi Jelen versrovata alapján ké­szült Mányoki Endre szer­kesztésében. A szerkesztőség felkérte szerzőit, vezessenek versnaplót, s ennek eredmé­nyeit osszák meg a nagykö­zönséggel . A fülszöveg szerint a vers ma „eltávolodott az élet lüktető, pulzáló minden­napjaitól”, s épp ezért szüksé­ges vagy termékeny a vissza­csatolás igényére való ráéb­resztés. Nos, ezt nem nagyon hiszem, már csak azért sem, mert a kötet anyagának jelen­tős része hagyományos érte­lemben szintén távol maradt a pulzáló mindennapoktól. Ugyanakkor Erdős Virág, Térey János, de még Tóth Krisztina legutóbbi munkái sem rettennek vissza a való­ságtól, a közélettől, ám ők (most) nem szerepelnek a kö­tetben. A költő számára alig­hanem minden valóságok legvalóságosabbika elsősor­ban továbbra is a nyelv rögva­lósága. Jó, valóságos versekben itt sincs hiány, még ha kevés is az igazán ütős versvalóság. Az antológia két csúcspontja számomra Szálinger Balázs A vég napján, világos mezején és Tandori Dezső Enyhíti a fáj (dal)? Gyorsítja a gyógy? (búcsú egy régi stílustól) című költeménye. Mindkettő elképesztő könnyedséggel ragadja meg a változást, s bámulatos az a dinamizmus, ahogy a belső, finom elmoz­dulásokból szövegorkán ke­rekedik. Külön világot teremt Lackfi János két remeklése is, s ugyanebbe a körbe sorol­nám Zalán Tibor költeménye­it, melyek a szorongatottság folyton dokumentált ag­resszióját a hagyomány és forma nem tudálékos és erő­szaktevő gesztusaival szólal­tatják meg. A kötet nélküliek közül Sós Dóra verseit ajánlanám. Kü­lönös hangsúlyt helyez az eredet, az ősnemzés kérdés­körére. Az antologizált ver­sekben erőteljesen jelenik meg a nemek közti átjárás, il­letve a sztereotip nemiség stabilitásának aláaknázása (Sérült negatívok), igaz, de­monstrációnak az állati vagy állatszerű szféra szinte szenv­telent leírt vüága szolgál: „nőnek születtem férfi mag­gal, / és ezzel az idióta sza­laggal vérzek. / az ujjaim rez­gőhártyák, / csak másokon át érzek”. A genezisek e furcsa, mégis természetesnek leírt vi­lága („fiút szültem férfi maggal”) az emberi létszférá­ra átkódolható „igazsága” vá­lik itt költészetté. A Varródo­boz című vers szimbolikus zártság-tere szintén figyelem­reméltó: az elvarratlan szá­lak, összegabalyodó fonalak tere egyszerre válik egy csa­lád- és személyiségtörténet bizarr helyszínévé. A Verstörténés, mint min- denantológia, olyan, akár egy bazár, egy intellektuális tur­káló: sosem tudod, mikor bukkan elő egy igazi kincs. Merthogy itt mindenki talál valamit, az bizonyos. (Verstörténés, Arad, Con- cordMedia Jelen, 2013.) Értékelés: ••••••OQQO Poe még mindig kapós New York. Háromszázezer dollárért cserélt gazdát Edgar Allan Poe egyik versének kézirata egy aukción. A New Bedford-i The Standard-Times című napilap beszámolója szerint a Poe kézjegyével ellátott papírlapot egy Mas­sachusetts állambeli gyűjtő vásárolta meg. A győztes féreg (The Conqueror Worm) című vers az 1830-as években születhetett, és egyike az író által publikált több mint száz költeménynek. A kézirat egy Rhode Island-i család tulaj­donában volt az 1920-as évek óta. Sokáig nem tudtak róla, elveszettnek vélték, de a nemrég felbukkant dokumentum leütési árát előzetesen így sem becsülték többre 20 ezer dollárnál. (MTI, juk) , ' , . _ ................ A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara a révkomáromi kihelyezett levelező tagozaton kertészmérnöki BSc képzést hirdet 2013. őszi félévétől. A jelentkezési lapok kitöltése augusztus 9-én 10 órai kezdettel lesz. Helye: Selye Egyetem Gazdaságtudományi Kar Komárno, Hradná 21, Minden érdeklődőt szeretettel várunk. További információ: telefon: +36/76/501-775/ e-mail: gorbe.agnes@oi.kefo.hu, honlap: http://kfk.kefo.hu Mától látható a hazai mozikban Woody Allen filmje, a Blue Jasmine, amellyel visszatér Amerikába Szegényekről és gazdagokról Európai körútja után, ahol angol, olasz, francia és spanyol történeteket dolgozott fel vegyes minőségű mozikká, Woody Allen legújabb filmjében, a Blue Jas­mine című melodrámá­ban ismét amerikai szto­rit mesél el. TALLÓSl BÉLA Nem kizárólag New York-i helyszíneken, s nem az ottani neurotikusok és entellektüel bohócok világában játszódik, hiszen San Francisco is szolgál­tat kulisszákat a történethez, de átsüt rajta, hogy a mester job­ban érzi az amerikai esszenciát, mint az európai színeket-ízeket. A Blue Jasmine nem olyan csapongó és kacskaringós, mint a mester barcelonai vagy olasz- országi filmje. Az utóbbi négy szálon fut, és rettentően szerte­ágazó. Valahogy a sok tarta­lommal is tartalmatlan. Olyan nem történik semmi mozi. Az: európai érából a 2005-ös angol Match Point a telitalálat, amely egy alulról induló fiatalember felemelkedésének történetét ecseteli döbbenetes bűnügyi elemmel. Az ugyancsak angol környezetben játszódó Kasz- szandra álma című opus is iz­galmas krimi, Ewan McGregor és Colin Farrell briliáns alakítá­sával. A Vicky Cristina Barcelo­na című filmből főleg az „őrjön­gő spanyolok”, Penélope Cruz és Javier Bardem csináltak pa­rázs mozit. A Blue Jasmine is erősen szí­nészi film: a Jasmine-t megfor­máló Cate Blanche« alakítása Oscart érdemel. De Sally Haw­kins is érzékletesen kelti életre Ginger figuráját. A 78 éves mes­ter ellenőrzöttebben irányítja színészeit és dramaturgiaüag jobban összefogja a sztorit, mint pl. a Rómának szeretettel című olasz vígjátékban. A Blue Jasmine továbblép a komédiá­Jasmine (Cate Blanchett) és Hal (Alec Baldwin) FILMKOCKA Blue Jasmine ■ Szlovák cím: Jasmínine slzy ■ Színes, amerikai dráma, 98 perc, 2013 ■ Rendező: Woody Allen ■ Forgatókönyvíró: Woody Allen ■ Operatőr: Javier Aguirresarobe ■ Szereplők: Cate Blanchett, Alec Baldwin, Sally Hawkins, Peter Sarsgaard, Michael Stuhlbarg, Alden Ehrenreich, Bobby Cannavale, Max Casella, Andrew Dice Clay A ^őzetesét tor“' megnézhetik az ujszo.com-on. záson, nem a vicceket mesélós, poénokra kiélezett anekdoták füzére, s nem is a mélyre ásó el­vont bölcselkedés útvesztőibe vezet. Letisztult, követhető, át­élhető jó dráma. A Blue Jasmine cím onnan ered, hogy az adoptált, mélyről jövő Jasmine sorsára meghatá­rozó volt a Blue Moon című dal. Ez szólt akkor, amikor diákként megismerkedett a vagyonos üz­letemberrel, Hallal (Alec Bald­win). Iskolai végzetsége még- sincs, mert miután Hal oldalán bekerült az elegáns és előkelő New York-i társasági életbe, csak a pénzköltés, a partizás és a rongyrázás etikettjét kellett elsajátítania. Az pedig a „luxus iránti érzékkel”, ami benne megvolt, nem esett nehezére. Ezért aztán otthagyta az igazi szakmát kínáló iskolát. Élete azonban mint a kártyavár om­lik össze, miután Hal kétes ügy­letei miatt mindent elveszíte­nek. Jasmine az utcára kerül. Egyetlen menedéke marad, Fél­testvére, Ginger, aki San Fran­cisco minden luxust nélkülöző átlaglakásában tengeti kétkezi munkával fenntartott életét. Ide érkezik meg New Yorkból Jasmine, mégpedig az első osz­tályon, mivel pénztelenül is a társasági élet királynőjeként képes csak viselkedni. Nem tudja, vagy nem akarja lejjebb adni - Jasmine ugyanis nem érzi át új helyzete realitását és súlyát, nem akarja elfogadni az igazságot. Háttér nélküli, meg­játszott nagyvilági léte ütközik meg Ginger józan, földközeli, praktikusságra építő világával. (Ajózant azért hangsúlyoztam, mert ezzel szemben Jasmine gyógyszer- és alkoholfüggő.) A két életstílus bemutatása - az előkelő New York-i helyszín váltakozik San Francisco dol­gos-munkás hétköznapjaival - erős, durva, kegyetlen drámai helyzeteket teremt a két nővér mindennapjaiban. Hihető és hiteles mindaz, amit a kapcso­latukból Woody Allen feltár. A komikus helyzetek sem tudják tompítani a kegyetlenség élét. Azt a metsző embertelenséget, ahogy a gazdagabb lekezeli a gyengébbet, s ahogy Jasmine kisiklott életével Ginger rende­zettebb életét is majdnem kisik­latja (nem először tenné). A két szociális réteg szembe­állításával Woody Allen ke­mény képet mutat arról az össze- vagy kibékíthetetlen el­lentétről, amely még a rokoni­családi szálakat is megtépázza. S az ellentét hátterében ez esetben Hal, a törvényeket ki­játszó, vagyonát csalások árán gyarapító vállalkozó áll. Figu­rája utalás a válságot válságra halmozó jelenkori realitásokra is. Ám Woody Allem itt első­sorban a két nő sorsa érdekli. A bizonytalan vállalkozások kö­vetkezményeinek lecsapódása emberi (itt női) sorsokra. A rendezvénynek hatodszor ad otthont Nagyharsány, Kisharsány, Palkonya és Beremend Az Ördögkatlan fesztivál első napjai A színpadon a Quimby (Fotó: MTI) LAJOS. P. JÁNOS Nagyharsány. Az Ördögkat­lanban fesztivál szervezői nem bízták a véletlenre, hogy a Pécs melletti rendezvény egyik első színházi előadása valóban él­ményt nyújtson a közönség­nek. Kapa, Pepe és Rémusz, alias Mucsi Zoltán, Scherer Pé­ter és Szikszai Rémusz az 1999-es bemutató óta már 300. alkalommal merült el Mrožek szövegében. Igaz, ez még kedd este volt, éppen a Quimby kon­certje előtt, az együttes ugyanis már hagyományosan hatodik éve adta a fesztivál nyitókon­certjét. Ezek azok a programok, amikről olvasóink már lemarad­tak, de akár még ma is megéri út­ra kelni, hiszen ezen az összművészeti fesztiválon min­denki talál magánakvalamit. Naponta 7-8 színházi elő­adás, több mint 20 - nem csak könnyűzenei - koncert, kiállítá­sok, irodalmi beszélgetések, performanszok, filmek, zenei és táncworkshopok, játszóházak és még egy csomó más esemény - ez a program, és nem könnyű a választás. És hogy a komolyzene kedvelőinek is kínáljak valamit: az idei új helyszínen, a bere- mendi Megbékélés kápolna előtt holnap este szabadtéren hallgathatják meg az érdeklő­dők Mozart Requiemjét. A fil­mes díszvendég Jirí Menzel, a közönség a mester legjobb alko­tásait nézheti, ha már megunta a zenét és a színházat. A fesztivál családbarát. So­kat tapasztalt és az Ördögkat­lan iránt kicsit elfogult fesztivá- lozóként ki merem jelenteni, hogy a tömeg és a meleg elle­nére sem volt semmi gondom 7 és 9 éves lányaimmal. És az sem volt feltűnő, amikor éjsza­ka 11 után egy vendégkis­lánnyal kiegészülve megérkez­tünk a Quimby-koncertre. Igaz, a kisebbik lányom hajnali egy után már elaludt a vállamon, de sajnálta, hogy nem hallotta azAjjajajt... Vagyis mulatság már volt, és mulatság lesz egészen szombat éjszakáig, amikor a Kiscsillag együttes koncertjével zárul az idei fesztivál. MP130487 Csehy Zoltán kritikai rovata

Next

/
Oldalképek
Tartalom