Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-03 / 179. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 3. Szalon 21 Rákász Gergely orgonahangversenyei egyre több fiatalt vonzanak - olyanokat, akik valóságshow helyett értékekre vágynak Klasszikusok interaktív köntösben Rákász Gergely orgonis­ta neve ismerősen csenghet, hiszen a művész többször kon­certezett tájainkon is. Igényes játéka és izgal­mas zenetörténeti kom­mentárjai érthetővé te­szik a komolyzenét, le­gyen szó Bachról, Vival­diról vagy Verdiről. Be­szélgetésünk során az is nyilvánvalóvá vált: nem véletlenül mondják róla, hogy ő a klasszikus zene Indiana Jonesa. SÁRA! EVELYN Aki ismer téged, tudja, hogy nagy utazó vagy. Egy ideig éled az életedet Ma­gyarországon, majd a nya­kadba veszed a világot. Mondhatjuk, hogy az utazás meghatározza az életedet? Életem egyik nagyon fontos utazására még az előző évez­redben került sor. Az egyik ha­zai koncertem után egy ameri­kai orgonista felkért, hogy tur­nézzak az Egyesült Államok­ban. Ebből született egy több éves munka- és baráti kapcso­lat, de 2005-ben hazajöttem. Seattle-ben két munka között elgondolkodtam, hogy mit tet­tem le annak a nemzetnek az asztalára, melynek barátokat, szerelmeket, szeretetet és egy csodálatos anyanyelvet kö­szönhetek. Felemelő érzés, ha egy amerikai nagyvárosban 2000-3000 embernek játszha­tok, de abban a városban az én koncertem már a háromszáza­dik komolyzenei rendezvény. Magyarországon egy-egy kon­cert alkalmával 200-300 ember mozdul meg, én mégis úgy ér­zem, hogy otthon nagyobb ér­téket teremtek. Merre jártál a legutóbb és mit találtál? Milyen élmények értek? Megjártam a harmadik vilá­got, főleg Kambodzsa volt rám nagy hatással. Rádöbbentem, hogy mennyire kevés valódi problémával szembesülünk a modern világban, illetve hogy milyen kevéssé ápoljuk az em­berségünket. Sokan több ezer eurót kifizetnek azért, hogy el­menjenek Firenzébe és meg­nézzék a Dávid-szobrot, miköz­ben vajmi kevesen kattintanak az interneten, hogy meghall­gassák Verdit. Ingyen! Fontos nekem, hogy a koncertjeimen olyan művészetet tegyek köz­kinccsé, amely a Colosseum­hoz, a Dávid-szoborhoz vagy Mona Lisa mosolyához hason­lítható. A klasszikus értékek ugyanis időtlenek. Nyilatkoztad, hogy a har­madik világbeli látogatásod nagy hatással volt rád emberi­leg, sokkal nyugodtabb lettél. Mennyire változtatott ez az utazás az orgonaművészen? Éveken át szerettem volna egyre jobb játékos lenni. Ahogy telt az idő, persze sikerült, de nem olyan mértékben, mint most, az utazást követően. Sok mindent elengedtem, helyére került, hogy mi a fontos és mi nem az. Most már nem akarok jó játékos lenni, mégis azzá vá­lók. Régebben rengeteget kel­lett dolgoznom azért, hogy a hangok a megfelelő helyre ke­rüljenek, az a g hang ott a ne­gyedik ütemben jól szólaljon meg. Ez nagyon tudatos munka volt. Azonban rájöttem, hogy ha az ember nem akar görcsö­sen valamit, akkor az sokkal egyszerűbben megvalósul. Eh­hez azonban kellett a türelem, a béke és az elengedés. Az utazás során megfo­galmazódott benned netán egy új koncert ötlete is? Nagyon új és innovatív kon­certtel 2014-ben jelentkezem. Megtalálták Aquincum keleti falát Budapest. Több mint 120 évnyi kutatás után megta­lálták a régészek Aquin­cum római kori polgárvá­ros keleti falát a Budapest, Északi Vasúti Duna-híd- Esztergom vasútvonal korszerűsítésekor. A szak­emberek gazdag lelet­anyagot is találtak, egye­bek mellett előkerült a földből az erdők istenének egy egészen különleges, épségben maradt apró szobra is. A területen a vasúti forga­lom miatt korábban nem volt lehetőség módszeres feltárásra, így nagy vára­kozás előzte meg az idén áprilisban megindult régé­szeti munkálatokat. A ku­tatások eddigi legfonto­sabb állomása a római kori város keleti szélén most készülő vasúti hidak pil­léralapjainak feltárása volt. Az egyik kiásott pillér helyén sikerült pontosan azonosítani a település ke­leti szélét, itt került elő a határt jelző nagyméretű vizesárok, az egykori vá­rosfal már az ókorban le­bontott maradványa, va­lamint a város határával párhuzamosan futó köve­zett út is. Egy másik pillér alapozási gödrében egy kutat és egy nagyméretű szemétgödröt találtak, amelyben hatalmas meny- nyiségű, 2000 éves városi szemét, egyebek mellett konyhai és asztali edé­nyek, ételmaradékok (ál­latcsontok), érmek, táblás játékok zsetonjai és a köze­li fazekasműhely rontott edényeinek töredékei ke­rültek elő. A most feltárt leletek az Aquincumi Múzeum jövő évi kiállításain már látha­tók lesznek. (MTI) köszönhetően megelevenedik az adott kor, melyben a zene­szerző alkotott: ki volt akkor a király, milyen találmányok szü­lettek, milyen volt a gazdasági helyzet, hogyan élték az embe­rek a hétköznapjaikat... Fény derül arra is, mi történt a zene­szerzőkkel, milyen volt az érze­lemviláguk. A hallgatók rádöb­bennek, hogy egy hete ők is ilyen lelkiállapotban voltak, csak nem tudták úgy kifejezni, így a komolyzene máris könnyebben átélhető. Ez az in­teraktivitás pedig egyre fiata­labb korosztályt vonz a hang­versenytermekbe. Míg koráb­ban főleg 35 év fölöttiek jártak a koncertjeimre, most sokasod­nak a huszonévesek. Elegük lett a valóságshow-kból, a tévéből áradó ostobaságból. Elkezdtek igazi értékekre vágyni. Szóljon Bachról, Vivaldiról vagy Verdiről - Rákász Gergely koncert­jein megelevenedik az adott kor, a zene pedig átélhetőbbé válik (Pálinkás Éva felvétele) Most sok az előre leszerződött hangversenyem, hiszen idén van a 200-as Verdi- és Wagner- évforduló. Ezért a koncertszer­vezők azt kérték, hogy játsszak Verdit és Wagnert a jól megszo­kott zenetörténeti kommentá­rokkal együtt. A koncert elindul Vivaldi színpadától és eljut a filmvászonig. Hiszen sok ember fejében nem tudatosult, hogy a két zeneszerző milyen zenei forradalmat vitt véghez, illetve, hogy manapság a mozifilmek­ben is komolyzenét hallhatunk. Zenetörténeti kommentár­jaid a védjegyednek számíta­nak. Ezek segítségével „e- mészthetőbbé”, befogadha- tóbbá válik a komolyzene a mai kor emberének? Nehéz manapság reneszánsz embernek lenni. Miközben ki­váló szívsebészek, asztalosok, elméleti fizikusok vagy tanárok vagyunk, nehezen értjük meg a komolyzene mondanivalóját. A zenetörténeti kommentárok­nak, az interaktivitásnak kö­szönhetően a koncert hallgató­ságának lesz egy „aha-élmé- nye”. A kommentároknak - mint egyfajta időutazásnak ­Másképp állsz színpadra, ha távoli országokban, itthon vagy az anyaországon kívül játszol? Számomra Kassán, Losoncon vagy Észak-Komáromban ját­szani pont olyan, mint elmenni Sopronba vagy Jászberénybe. Amíg az interaktivitás magya­rul zajlik, elememben vagyok. Idegen nyelven persze nem olyan elementáris erejű. Több évig éltem Amerikában, de az ember külföldön műidig idegen marad, bármennyire elsajátí­totta is az adott nyelvet. Ve­gyünk egy példát: randevúra hívsz külföldön egy lányt, és egyszer csak azt mondanád ne­ki az adott szituációban, hogy ez pont olyan, mint amiről Arany János itt meg itt írt. De mielőtt kimondanád, már tu­dod, hogy nincs miről beszél­ned. Biztos könnyebb annak, akinek gyenge gyökerei van­nak. Az enyémek nagyon erő­sek, és ezek nemcsak családi, hanem kulturális gyökerek is. Hamvas Béla, Márai Sándor, Kodály Zoltán, Bartók Béla - nehezen ereszti el az embert. EX LIBRIS Tejből vagyunk? CSEHYZOLTÁN A lengyel Literatúra na swiecie című világirodalmi fo­lyóirat közel 400 oldalas ma­gyar költészeti száma után (2012/11-12) a rangos szlo­vén Literatúra legfrisebb (263-264.) száma is a kortárs magyar lírára figyel. Szegő Já­nos előszava után tíz fiatal magyar költő versei olvasha­tók Győrffy Ákostól, OrcsikRo- landon, Lanczkor Gáboron át egészen Krusovszky Dénesig. A lap főszerkesztője, Primož Čučnik (1971) maga is jelen­tős költő, akinek magyar nyel­vű kötete Versek nem fogadott hívásokra címmel jelent meg 2010-ben. A magyar irodalom kiváló ismerője és propagálója külö­nös Inai nyelvet teremtett. Verseiben egyszerre van jelen valamiféle ösztönös életerő és a lét megragadására irányuló pontosság. Szövegeinek tulaj­donképpen érzelmi partitúrá­ja van: hangzásviláguk, zenei mintázatuk sokat hasznosít abból a tudásból, melyet a kor­társ és a klasszikus zenei vonu­lat kísérletezőbb ágai képvi­selnek. Az ábrázolás logikáját a csönd alkalmazott poétikája legalább annyira szabályozza, mint a megszólalás tónusa vagy olykor széttartó szólam­vezetése. Ennek a felfokozott zeneiségnek köszönhetően még az olyan, látszatra hét­köznapi gondolátok, mint pél­dául a „mindent fű borít” vagy a „vágd zsebre a visszajárót” is előnyös dramaturgiai pozíció­Verseiben egyszerre van jelen valamiféle ösztönös életerő és a lét megragadására irányuló pontosság. ba kerülhetnek. Čučnik világá­nak keresetlen egyszerűsége mögött a szövegbe transzfor­málódó létezés teljes bonyo­lultsága és mélysége feltárul­hat. „Mi ketten tejből vágjunk, Femando” - kezdődik az egyik vers. És ez a tej nem pusztán a tápláló anyatej kapcsán felme­rülő nosztalgikus biztonságér­zet biológiai szükségszerű­ségét jelzi, hanem a tárggyá lett létet magát is, azt a folya­dék-létet, mely kénytelen fo­lyamatosan idomulni az épp adott edény, csésze, bögre alakjához. Ez az-idomulás a versszöveg sorsa is a strófák öblös tereiben. Ennél egyértelműbb meta- poétikus megnyilvánulások is vannak a kötetben: ,A szó kín és adomány. Segítség és vereség./Az egy és a fölösleg.” Az Ismerkedés című vers az írást egy másik létezés lehetsé­ges tereként láttatja, ahol a „nyelv szempillái” csábítanak, és a „történelem harapófogója” kínozza meg a helyét kereső férfit. A kötet egyik legszebb darabja az Óda a 4‘33“-re című, Cage híres művéhez írt kom­mentárvers, mely a lét zenéjé­be való belehallgatásra buzdít, és a mű alatt és a mű helyett létrehozott szövegzenét alakít ki maga is. ,A vonók levegőben úsznak” - írja a költő: a létezés kihangosítható és lehalkítható, a hang a puszta látványban is megszólal, az emberi világban nem létezik csönd. Az esszé­vers Čučnik egyik kedvence: Az amerikai verstan története című műve ezt jól példázza. Ez a különleges katalógus bizarr társadalomtörténetté válik. A kötet egyéni hangú verseit Orcsik Roland és Lanczkor Gá­bor kiváló, szép magyarításai­ban olvashatjuk. SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom