Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-03 / 179. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 3. Szalon 21 Rákász Gergely orgonahangversenyei egyre több fiatalt vonzanak - olyanokat, akik valóságshow helyett értékekre vágynak Klasszikusok interaktív köntösben Rákász Gergely orgonista neve ismerősen csenghet, hiszen a művész többször koncertezett tájainkon is. Igényes játéka és izgalmas zenetörténeti kommentárjai érthetővé teszik a komolyzenét, legyen szó Bachról, Vivaldiról vagy Verdiről. Beszélgetésünk során az is nyilvánvalóvá vált: nem véletlenül mondják róla, hogy ő a klasszikus zene Indiana Jonesa. SÁRA! EVELYN Aki ismer téged, tudja, hogy nagy utazó vagy. Egy ideig éled az életedet Magyarországon, majd a nyakadba veszed a világot. Mondhatjuk, hogy az utazás meghatározza az életedet? Életem egyik nagyon fontos utazására még az előző évezredben került sor. Az egyik hazai koncertem után egy amerikai orgonista felkért, hogy turnézzak az Egyesült Államokban. Ebből született egy több éves munka- és baráti kapcsolat, de 2005-ben hazajöttem. Seattle-ben két munka között elgondolkodtam, hogy mit tettem le annak a nemzetnek az asztalára, melynek barátokat, szerelmeket, szeretetet és egy csodálatos anyanyelvet köszönhetek. Felemelő érzés, ha egy amerikai nagyvárosban 2000-3000 embernek játszhatok, de abban a városban az én koncertem már a háromszázadik komolyzenei rendezvény. Magyarországon egy-egy koncert alkalmával 200-300 ember mozdul meg, én mégis úgy érzem, hogy otthon nagyobb értéket teremtek. Merre jártál a legutóbb és mit találtál? Milyen élmények értek? Megjártam a harmadik világot, főleg Kambodzsa volt rám nagy hatással. Rádöbbentem, hogy mennyire kevés valódi problémával szembesülünk a modern világban, illetve hogy milyen kevéssé ápoljuk az emberségünket. Sokan több ezer eurót kifizetnek azért, hogy elmenjenek Firenzébe és megnézzék a Dávid-szobrot, miközben vajmi kevesen kattintanak az interneten, hogy meghallgassák Verdit. Ingyen! Fontos nekem, hogy a koncertjeimen olyan művészetet tegyek közkinccsé, amely a Colosseumhoz, a Dávid-szoborhoz vagy Mona Lisa mosolyához hasonlítható. A klasszikus értékek ugyanis időtlenek. Nyilatkoztad, hogy a harmadik világbeli látogatásod nagy hatással volt rád emberileg, sokkal nyugodtabb lettél. Mennyire változtatott ez az utazás az orgonaművészen? Éveken át szerettem volna egyre jobb játékos lenni. Ahogy telt az idő, persze sikerült, de nem olyan mértékben, mint most, az utazást követően. Sok mindent elengedtem, helyére került, hogy mi a fontos és mi nem az. Most már nem akarok jó játékos lenni, mégis azzá válók. Régebben rengeteget kellett dolgoznom azért, hogy a hangok a megfelelő helyre kerüljenek, az a g hang ott a negyedik ütemben jól szólaljon meg. Ez nagyon tudatos munka volt. Azonban rájöttem, hogy ha az ember nem akar görcsösen valamit, akkor az sokkal egyszerűbben megvalósul. Ehhez azonban kellett a türelem, a béke és az elengedés. Az utazás során megfogalmazódott benned netán egy új koncert ötlete is? Nagyon új és innovatív koncerttel 2014-ben jelentkezem. Megtalálták Aquincum keleti falát Budapest. Több mint 120 évnyi kutatás után megtalálták a régészek Aquincum római kori polgárváros keleti falát a Budapest, Északi Vasúti Duna-híd- Esztergom vasútvonal korszerűsítésekor. A szakemberek gazdag leletanyagot is találtak, egyebek mellett előkerült a földből az erdők istenének egy egészen különleges, épségben maradt apró szobra is. A területen a vasúti forgalom miatt korábban nem volt lehetőség módszeres feltárásra, így nagy várakozás előzte meg az idén áprilisban megindult régészeti munkálatokat. A kutatások eddigi legfontosabb állomása a római kori város keleti szélén most készülő vasúti hidak pilléralapjainak feltárása volt. Az egyik kiásott pillér helyén sikerült pontosan azonosítani a település keleti szélét, itt került elő a határt jelző nagyméretű vizesárok, az egykori városfal már az ókorban lebontott maradványa, valamint a város határával párhuzamosan futó kövezett út is. Egy másik pillér alapozási gödrében egy kutat és egy nagyméretű szemétgödröt találtak, amelyben hatalmas meny- nyiségű, 2000 éves városi szemét, egyebek mellett konyhai és asztali edények, ételmaradékok (állatcsontok), érmek, táblás játékok zsetonjai és a közeli fazekasműhely rontott edényeinek töredékei kerültek elő. A most feltárt leletek az Aquincumi Múzeum jövő évi kiállításain már láthatók lesznek. (MTI) köszönhetően megelevenedik az adott kor, melyben a zeneszerző alkotott: ki volt akkor a király, milyen találmányok születtek, milyen volt a gazdasági helyzet, hogyan élték az emberek a hétköznapjaikat... Fény derül arra is, mi történt a zeneszerzőkkel, milyen volt az érzelemviláguk. A hallgatók rádöbbennek, hogy egy hete ők is ilyen lelkiállapotban voltak, csak nem tudták úgy kifejezni, így a komolyzene máris könnyebben átélhető. Ez az interaktivitás pedig egyre fiatalabb korosztályt vonz a hangversenytermekbe. Míg korábban főleg 35 év fölöttiek jártak a koncertjeimre, most sokasodnak a huszonévesek. Elegük lett a valóságshow-kból, a tévéből áradó ostobaságból. Elkezdtek igazi értékekre vágyni. Szóljon Bachról, Vivaldiról vagy Verdiről - Rákász Gergely koncertjein megelevenedik az adott kor, a zene pedig átélhetőbbé válik (Pálinkás Éva felvétele) Most sok az előre leszerződött hangversenyem, hiszen idén van a 200-as Verdi- és Wagner- évforduló. Ezért a koncertszervezők azt kérték, hogy játsszak Verdit és Wagnert a jól megszokott zenetörténeti kommentárokkal együtt. A koncert elindul Vivaldi színpadától és eljut a filmvászonig. Hiszen sok ember fejében nem tudatosult, hogy a két zeneszerző milyen zenei forradalmat vitt véghez, illetve, hogy manapság a mozifilmekben is komolyzenét hallhatunk. Zenetörténeti kommentárjaid a védjegyednek számítanak. Ezek segítségével „e- mészthetőbbé”, befogadha- tóbbá válik a komolyzene a mai kor emberének? Nehéz manapság reneszánsz embernek lenni. Miközben kiváló szívsebészek, asztalosok, elméleti fizikusok vagy tanárok vagyunk, nehezen értjük meg a komolyzene mondanivalóját. A zenetörténeti kommentároknak, az interaktivitásnak köszönhetően a koncert hallgatóságának lesz egy „aha-élmé- nye”. A kommentároknak - mint egyfajta időutazásnak Másképp állsz színpadra, ha távoli országokban, itthon vagy az anyaországon kívül játszol? Számomra Kassán, Losoncon vagy Észak-Komáromban játszani pont olyan, mint elmenni Sopronba vagy Jászberénybe. Amíg az interaktivitás magyarul zajlik, elememben vagyok. Idegen nyelven persze nem olyan elementáris erejű. Több évig éltem Amerikában, de az ember külföldön műidig idegen marad, bármennyire elsajátította is az adott nyelvet. Vegyünk egy példát: randevúra hívsz külföldön egy lányt, és egyszer csak azt mondanád neki az adott szituációban, hogy ez pont olyan, mint amiről Arany János itt meg itt írt. De mielőtt kimondanád, már tudod, hogy nincs miről beszélned. Biztos könnyebb annak, akinek gyenge gyökerei vannak. Az enyémek nagyon erősek, és ezek nemcsak családi, hanem kulturális gyökerek is. Hamvas Béla, Márai Sándor, Kodály Zoltán, Bartók Béla - nehezen ereszti el az embert. EX LIBRIS Tejből vagyunk? CSEHYZOLTÁN A lengyel Literatúra na swiecie című világirodalmi folyóirat közel 400 oldalas magyar költészeti száma után (2012/11-12) a rangos szlovén Literatúra legfrisebb (263-264.) száma is a kortárs magyar lírára figyel. Szegő János előszava után tíz fiatal magyar költő versei olvashatók Győrffy Ákostól, OrcsikRo- landon, Lanczkor Gáboron át egészen Krusovszky Dénesig. A lap főszerkesztője, Primož Čučnik (1971) maga is jelentős költő, akinek magyar nyelvű kötete Versek nem fogadott hívásokra címmel jelent meg 2010-ben. A magyar irodalom kiváló ismerője és propagálója különös Inai nyelvet teremtett. Verseiben egyszerre van jelen valamiféle ösztönös életerő és a lét megragadására irányuló pontosság. Szövegeinek tulajdonképpen érzelmi partitúrája van: hangzásviláguk, zenei mintázatuk sokat hasznosít abból a tudásból, melyet a kortárs és a klasszikus zenei vonulat kísérletezőbb ágai képviselnek. Az ábrázolás logikáját a csönd alkalmazott poétikája legalább annyira szabályozza, mint a megszólalás tónusa vagy olykor széttartó szólamvezetése. Ennek a felfokozott zeneiségnek köszönhetően még az olyan, látszatra hétköznapi gondolátok, mint például a „mindent fű borít” vagy a „vágd zsebre a visszajárót” is előnyös dramaturgiai pozícióVerseiben egyszerre van jelen valamiféle ösztönös életerő és a lét megragadására irányuló pontosság. ba kerülhetnek. Čučnik világának keresetlen egyszerűsége mögött a szövegbe transzformálódó létezés teljes bonyolultsága és mélysége feltárulhat. „Mi ketten tejből vágjunk, Femando” - kezdődik az egyik vers. És ez a tej nem pusztán a tápláló anyatej kapcsán felmerülő nosztalgikus biztonságérzet biológiai szükségszerűségét jelzi, hanem a tárggyá lett létet magát is, azt a folyadék-létet, mely kénytelen folyamatosan idomulni az épp adott edény, csésze, bögre alakjához. Ez az-idomulás a versszöveg sorsa is a strófák öblös tereiben. Ennél egyértelműbb meta- poétikus megnyilvánulások is vannak a kötetben: ,A szó kín és adomány. Segítség és vereség./Az egy és a fölösleg.” Az Ismerkedés című vers az írást egy másik létezés lehetséges tereként láttatja, ahol a „nyelv szempillái” csábítanak, és a „történelem harapófogója” kínozza meg a helyét kereső férfit. A kötet egyik legszebb darabja az Óda a 4‘33“-re című, Cage híres művéhez írt kommentárvers, mely a lét zenéjébe való belehallgatásra buzdít, és a mű alatt és a mű helyett létrehozott szövegzenét alakít ki maga is. ,A vonók levegőben úsznak” - írja a költő: a létezés kihangosítható és lehalkítható, a hang a puszta látványban is megszólal, az emberi világban nem létezik csönd. Az esszévers Čučnik egyik kedvence: Az amerikai verstan története című műve ezt jól példázza. Ez a különleges katalógus bizarr társadalomtörténetté válik. A kötet egyéni hangú verseit Orcsik Roland és Lanczkor Gábor kiváló, szép magyarításaiban olvashatjuk. SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com