Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-30 / 201. szám, péntek
6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com PENGE Versépítészet Korpa Tamás első kötete igazi intellektuális kihívás: messze nem a manapság divatos ösztönpoézis megnyilvánulása. „Dokumentarista, mint egy könyvtáros” - írja A hosszú napszak című versében a költő, s ez a szenvtelen- ség, melyet önmagára irányát, jól működik az általa teremtett szöveguniverzumban is. Korpa bravúrosan ránt egybe különféle regisztereket, világokat olvaszt össze, váratlan terminusokat, szaknyelvi kifejezéseket hoz játékba, miközben folytonosan reflektál arra is, amit csinál („és elbírja a főbűnt a szó lágy, arrogáns pereme, / a technikás sorvég”). A Korpavers térképződmény, nem vizuális értelemben, hanem a nyelv plasztikusságát illetően: olyan ívek, nyílások, záráslehetőségek bukkannak fel a szövegek tervrajzain, melyekkel ritkán találkozni. Szövegarchitektúra ez a javából, máskor, kevéssé békés időkben viszont a vers nem egyéb, mint az „inváziók klasszikus vidéke”, illetve katonai térkép a túléléshez. Korpa Tamás világa helyenként erőteljesen ironikus: szereti kívülről nézni azt a verset, melyet megtervez, és szereti elmaszatolni a tervrajzot, s a takarásba beleképzelni a megtervezhetetlent, vagy egyszerűen terheléspróbának alávetni egy-egy pillért. Öröm olvasni még azt is, ahogy a rögvalóság azonosítható mozzanatai elmozdulnak és átcsúsznak a képzelet architektúráiba, ahogy olykor épület helyett egy-egy impozáns romra futja. Az Egy híd térfogata című kötet címéhez méltón a nyelv terheléspróbáját is felvállalja, a tárgyi világ valósága élettel telítődik („de mire emlékszik így egy fűrésztelep?”), a körülmények abszurditása megsemmisítheti magát az evidenciát („a templomkertben a halálhírem elbizony- talanít”). A szövegek provokációja és vonzásigénye különleges térkonfigurációkat eredményez, a klasszikus költői képek analízise is ilyen viszonyrendszerekben zajlik le. Itt tényleg „bemozdul a kép, elindul a képezet”. (Korpa Tamás: Egy híd térfogatáról, Budapest, Fiatal írók Szövetsége, 2013.) Értékelés: 9######000 egy híd TERFOGAľÁRÓl A mexikói Alfonso Cuarón rendező Gravitáció című filmjével szerda este megnyílt a 70. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál. Elsőként a megnyitón levetített film főszereplői, Sandra Bullock (képünkön) és George Clooney vonultak végig a mustra vörös szőnyegén a rajongók és a kamerák előtt. (TASR/AP-felvétel) Agnieszka Holland, a világhírű lengyel rendezőnő nem engedi, hogy Hollywood diktáljon neki Az igazságért a világ végére is (Peter Prochózka felvétele Előbb a lengyel élvonalba küzdötte fel magát, Zanussi és Wajda asszisztenseként a gyakorlatban is megtanulta a szakmát. Első filmjével, a Vidéki színészekkel díjat nyert Cannes-ban. így lett egy csapásra európai hírű filmrendező. Amióta amerikai stúdiók állnak mögötte, Agnieszka Holland világviszonylatban is kirakatban van. SZABÓ G. LÁSZLÓ Európa, Európa című filmjével a legjobb forgatókönyv kategóriában jelölték Oscarra. A Keserű aratás és A város alatt a legjobb idegen nyelvű filmként versenyezett az aranyszoborért. Bár az Amerikai Filmakadémia díját még nem vihette haza, az Égő bokorral, amely az HBO magyar csatornáján Olt- hatatlan címmel fut, Jan Pa- lachnak, a 68-69-es csehszlovákiai események tragikus körülmények között elhunyt ifjú hősének állít emléket. A háromrészes, csaknem négyórás tévédráma a hatvanöt éves, varsói születésű filmes első cseh munkája, amelyre azért is mondott igent, mert rendezői diplomáját Prágában szerezte meg. Tizennyolc éves volt, amikor elkezdte tanulmányait a legendás FAMU-n, részese volt a Prágai Tavasznak, 1970-ben csaknem két hónapra börtönbe zárták, és szabadulása után költözött vissza Lengyelországba. A kilencvenes évek első felét Franciaországban töltötte, majd Los Angelesbe költözött, ahol amerikai felkéréseknek tett eleget. A 60-as évek csehszlovákiai történései alkotói tevékenységét is nagyban befolyásolták. „Mindaz, amit akkor Prágában megéltem, magánemberpénzzel nem lehet megvenni... ként, nőként és állampolgárként egyformán hatott rám - nyilatkozta Karlovy Vary idei fesztiválján. - Fiatal voltam, ezek súlyos tapasztalatok voltak. Rengeteg megtört, kiábrándult, megszomorított embert láttam. Megértettem, mit jelent a kommunista terror, hogyan lehet feladni a reményt, mivel lehet térdre kényszeríteni embereket, akik azt hitték magukról, hogy megtörhetetlenek. Csehországhoz nagyon erős szálak kötnek. Behatóan ismerem a cseh kultúrát, a cseh filmművészetet, a cseh mentalitást, rengeteg barátom él Prágában. Lengyelországgal más kapcsolatban vagyok. Meglehetősen ambivalens viszonyban. Sok mindent szeretek, tisztelek, értékelek a lengyelekben, de sok minden zavar is bennük.” Született igazságharcosként és az érzelmek bátor feltárójaként Agnieszka Holland, bár a játékfilmes zsűri elnökeként vett részt az idei Karlovy Vary-i mustrán, úgy gondolja: „A film nem futballmeccs és nem is maratoni futás, ahol gólokban és percekben mérik az eredményt. Filmet készíteni bonyolultabb folyamat. Stáb kell hozzá, forgatókönyv, színészek, tehetség, eredetiség, kreativitás, megszállottság és nem utolsósorban pénz, pénz és pénz. A technikai bravúrok engem nem kötnek le, a tartalom, a mondanivaló, az érzelmek összessége sokkal jobban érdekel. Az Avatar nem az én utam. Hozzám sokkal közelebb áll egy technikailag nem igazán hibátlan, belső erejében, őszinteségében viszont annál lenyű- gözőbb alkotás. Szász János filmjét, A nagy füzetet például nagyon szeretem. Boldog vagyok, hogy győzni tudott Karlo- vyVaryban.” A Jan Palach mellett kiálló Égő bokor (Olthatatlanul) épp ezért marad fontos számára. Hiteles filmet akart forgatni, az akkori események mélyére merülni, a kulisszák mögött mindent megmutatni. „Tudtam, hogy ez az én filmem, hogy ezt nem hagyhatom ki, személyes mondanivalóm van vele. Igen, nekem ehhez a történethez nagyon erős közöm van, és a forgatócsoport tagjai is ugyanezt érezték. Ebben a munkában mindenki úgy vett részt, azzal a tudattal, hogy ez a film minden snittjével rólunk, róluk szól, s bár a történtek óta eltelt több mint negyven év, a téma sajnos semmit sem veszített aktualitásából. Csehországban a korrupció, nálunk, Lengyelországban a nacionalizmus szerepel naponta terítéken, onnan pedig már csak egy lépésre van mindaz, amiről az Égő bokor szól.” Hogy A titkok kertje, a Washington Square, A harmadik csoda, a Szívszakító, A gyűlölt másság után mikor forgat legközelebb amerikai filmet? Agnieszka Holland nem sietteti az időt. „Nagyon sok ajánlatot kapok, forgatókönyvek tucatját kézbesíti a posta, de mostanában még egy sem volt köztük, amelyet érdemesnek találnék a megfilmesítésre. Amíg nem érzem azt, hogy hinni tudok a történetben, nem látom értelmét, hogy belevágjak egy kimerítő munkafolyamatba. A hollywoodi gépezet gyorsan bedarálja az embert - ha hagyja. A kísértésnek kevesen állnak ellen. Engem pénzzel nem lehet megvenni, egy igaz, felkavaró emberi történetért viszont a világ végére is hajlandó vagyok elmenni. Inkább akkor dolgozom az amerikai televíziónak. Ott egyébként nagyobb alkotói szabadságot élvezek. Hollywood diktál és követel. Ha ellenkezel, mehetsz! Nem a kreativitásod kell neki, hanem a szakmai tudásod. Azt viszont busásan megfizeti.” Októberben az Ernst Múzeum épületében megnyílhat a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Kortárs kiállítóhelyként fog működni MTl-HÍR Budapest. Októberben megnyílhat a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. Az új kortárs vizuális intézmény és szakmai rendezvényközpont létrehozását Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára jelentette be, aki elmondta: megalakult a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Nonprofit Kft. A százszázalékos állami tulajdonú szervezet indulásához és működéséhez 155 millió forintos támogatást ad a kormány, a jövő évi működésre pedig 198 milliót kap az intézmény. A Nagymező utcai Ernst Múzeum épületében kialakítandó, a világhírű, magyar származású fotóriporterről, Robert Cápáról (1913-1954) elnevezett központ vezetésére Körösi Orsolyát, a Magyar Fotográfusok Házának jelenlegi vezetőjét kérték fel. A központ öt fő feladatot fog teljesíteni. Kiállító- helyként és rendezvényközpontként működik, így a kortárs szakmai közösségi központ funkcióját is betölti. Megalapítja a Magyar Fotográfiai Nagydíjat, amelyet először az idén adnak át. Feladata a világhírű magyar fotóriporterek munkásságának kutatása, kiállítóhelyként népszerűsítése, közte kiemelt feladatként a Capa-fotó- hagyaték gondozása, együttműködve a Magyar Nemzeti Múzeummal. SULINAPTAR 2013/2014 ♦ órarend A^né^lepontösaojJ es^iényeiregy KelyS! Ez a lap jár Neked!
