Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-03 / 179. szám, szombat

Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 3. A kérdés az: közérdek-e a politikus magánéletének boncolgatása? Politika a farzsebben Ján Richter munkaügyi miniszter az elmúlt na­pokban szokatlan ügy miatt került reflektor- fénybe: autóbalesete ide­jén a zsebében állítólag potencianövelő tablettát, óvszereket és több ezer euró készpénzt találtak. RAVASZ ÁBEL A sajtó ráharapott az ügyre: vajon az unokája keresztelő­jére készülődő Richtemek mi szüksége volt a babakocsi-vá­sárláshoz erre a szettre? Talán csalódást keltő mó­don meg sem próbálok vá­laszt keresni a fenti kérdésre, nem utolsósorban azért, mert egyáltalán nem érdekel Ján Richter szexuális élete, poten­ciálja, vagy az, hogy pénzért veszi-e az örömet. Számomra ez olyan magánéleti kérdés, amelynek nincs relevanciája azzal kapcsolatban, hogy a miniszter jól végzi-e a munká­ját. Ha egy miniszter történe­tesen jól lát el egy olyan fel­adatot, amelynek megoldásá­ra egy országban viszonylag kevesen lennének képesek, akkor felőlem azt tesz a ma­gánéletében, ami jólesik, a törvényes kereteken belül. A közvélemény azonban nem így működik. A politiku­sok magánélete mintegy al­kalmasságuk fokmérőjeként jelenik meg. Ennek bizonyos esetekben van értelme - mondjuk rendszeres alkoholi­zálás gyanúja esetén -, más­kor sokkal kevésbé. Vagy ott van a hűtlenségről gyakran hangoztatott sztereotípia: „ha a feleségét át tudja verni, ak­kor a szavazóit is”. Bár ez két­ségtelen, valójában aligha van olyan, egyébként a partneré­hez hűséges politikus, aki ne tudná átverni a szavazóit. Az alkudozás, a féligazságok, az informális kapcsolatok a posztkommunista Közép-Eu- rópában a működési mód ré­szét képezik, nem a kivételt. Nyilván jogom van nem sza­vazni bárkire, aki nem teljesíti ilyen-olyan morális elvárása­imat, de azért nem árt, ha in­kább arra koncentrálok, hogy elvégezte-e a munkáját. Más szóval a kérdés az: közérdek-e a politikus ma­gánéletének boncolgatása? A válasz nem triviális. Anthony Wiener amerikai kongresszusi képviselő például lemondani kényszerült, amikor kiderült, az interneten intim képeket küldözget fiatal lányoknak. Akkor azt mondtam, ez ma­gánügy. De idén, újabb vá­lasztási kampánya idején ki­derült, hogy a lemondása után sem hagyott fel ezzel a szokásával. Ez már nálam is a Szlovákia miért úgy működik, hogy ha a mi­nisztert előreveszik a sorban, az evidencia és meg sem lepődünk? közérdek kategóriája, hiszen kiderült, hogy lemondása, bűnbocsánatért esedezése csak színjáték volt. Ez már olyan csalás - már ha tényleg igazak a vádak -, ami nálam is diszkvalifikálja, mint politi­kust. A Richter-ügynek ráadásul van egy izgalmasabb aspektu­sa, amelyet az óvszerbotrány kissé háttérbe szorít. Mégpe­dig az, hogy a miniszter más betegeket a listán átugorva kapott kezelést egy speciali­zált kórházban. Ez viszont már olyan téma, amelyről ér­demes vitázni: „a miniszter is csak olyan, mint bárki más, miért kivételeznének vele?”, vagy „magas rangú kormány­zati tisztségviselő esetében közérdek a gyorsabb felé­pülése”. Aztán el lehetne beszélget­ni arról, Szlovákia ma miért úgy működik, hogy ha a mi­nisztert előreveszik a sorban, az olyan evidencia, amin meg sem lepődünk. Vagy kihasz­nálhatnák most a személy ex- ponálódását arra, hogy egy újabb pillantást vessünk a Smer foglalkoztatási teljesít­ményére, ami minden, csak nem sikeres. Csupa olyan téma, ami job­ban érdekel, mint Richter úr vélt vagy valós szexuális étvá­gya, de mégis sokkal keve­sebbet hallok ezekről. Kár. (Peter Gossányi rajza)- Olyan marha fontos ember, meg se merjük nézni, mi van a zsebében. Szokatlanul mozgalmas három napja volt a prágai Nemzeti Színház új igazgatójának Kinevezték, leváltották, kinevezték KOKES JÁNOS Szokatlanul mozgalmas há­rom napot tud maga mögött Jan Burian, a prágai cseh Nemzeti Színház igazgatója: szerdán elfoglalta új posztját az intézmény élén, csütörtö­kön menesztették, majd teg­nap újra visszahelyezték tiszt­ségébe. A szakma által nagyra tar­tott színigazgató ügye hatal­mas botrányt és tiltakozási hullámot váltott ki Csehor­szágban. Jan Burian első kinevezése mögött Alena Hanáková volt kulturális miniszter áll, aki egy szakmai konzüium döntése alapján helyezte Buriant a prágai Nemzeti élére. Jin Bal- vín, jelenlegi kulturális minisz­ter viszont másnap azért me­nesztette, mert szerinte ilyen fontos pozíciót kizárólag pá­lyázat útján lehet betölteni. Miután döntése hatalmas fel­háborodást okozott, Jirí Rus- nok miniszterelnök utasította, hogy az eltávolított színigaz­gatót helyezze vissza tisztsé­gébe, ami néhány órán belül meg is történt. „Valószínűleg a világban is kevés példa van ilyen mozgal­mas karrierre mindössze három nap alatt” - jegyezte meg az egyik cseh lap kommentátora. Burian leváltásának hírére egyebek között testületileg felmondott a cseh nemzeti operatársulatának vezetősége, felmondott Michal Dočekal, a színház drámai részlegének igazgatója, és egy tucatnyi szí­nész, köztük Miroslav Donútil, a cseh színházi és filmvilág je­lenleg első számú sztárja. A prágai sajtó szerint az új kulturális miniszter Jirí Fajtot, a prágai Nemzeti Galéria szin­tén nemrégiben kinevezett új igazgatóját is meneszteni akarta, de leszűrve a Burian leváltása által kiváltott tiltako­zások tapasztalatait, meggon­dolta magát. Számos politikus és a szín­házi szakma is a miniszter tá­vozását követeli. ,A kulturális közeg hozzáál­lását el kell fogadnom. Nem számítottam üyen viharos rea­gálásokra. Számomra az ügy tanulsága az, hogy az ember valóban holtig tanul. Távozá­somat nem mérlegelem” - nyi­latkozta a miniszter, aki egy olyan szakértői kormány tagja, amely még nem kapott bizal­mat a parlamenttől. KOMMENTAR A nagy titok VERES ISTVÁN Van egy borzasztó nagy rejtély ebben az idei nyárban. Alighanem a meleg teszi, meg a belőle következő „mannyána”, de a derék magyar poli­tikusainknak valahogy nem akaró zik verni az asztalt. Itt az iskolák finanszírozásáról szóló új törvény, amelyjelentősen átalakíthatja a hazai iskolarendszert. Nemcsak a magyart, hanem a szlovákot is. Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszternek a pénzügyminisztérium már tavaly megmondta, hogy csak ak­kor kap a költségvetésből többet, ha a rendszert is kipofozza kicsit. Ez a pénzügyesek nyelvén azt jelenti, hogy kevesebb osztály, iskola és tanár, és már meg is oldottuk a nagy büdös problémát. Ebből próbálnakmostČaplovičék valóságot csi­nálni. Behívogatják az igazgatókat és a polgármestereket, és közíik velük, hogyan kéne leépíteni. Az MKP és a Híd helyi szervezetein keresztül nyilván kapcso­latban van az érintett polgármesterekkel és igazgatókkal. Magyarokkal, de talán szlovákokkal is. És most itt jön a rej­tély. Vajon miért nem fogjákmagukat, hívják össze az érintett igazgatókat, meg az uborkaszezonban témák után kutató új­ságírókat és tévéseket? Miért nem tartanak egy (vagy kettő) sajtótájékoztatót arról, mekkora veszélyt jelentenek iskola- rendszerünkre a kormány tervei? Vagy ez az egész nem is ak­kora baj? De, persze hogy baj, az illetékes szakpolitikusok meg is írják bölcsen a véleményüket és elküldik a sajtónak, ta­lán a magyar lapok vagy portálok le is közlik. Aláírásokat gyűjtenek, vagy megüzenik az igazgatóknak, hogyne ijedje­nek mega minisztériumtól. Ez így mind rendjén is van. De va­lahogy mégis kevésnek tűnik az egész probléma nagyságához képest. És visszatérve a szlovák iskolákhoz: éppen ez az a té­ma, amellyel a Híd vagy az MKP a szlovák közvéleménynek is tudna valami fontosat mondani. Megtizedelik az iskolarend­szerünket, nem csak a miénket, a tiéteket is! Persze, iskolák mindig lesznek, ha nem sok kicsi, akkor kevés nagy. Meg az­tán, ha fogy a gyerek, talán logikus, hogy az iskola is kevesebb. Ezek olyan folyamatok, amelyekkel tetszik, nem tetszik, ki kell békülnünk (legalábbis amíg a minisztérium osztja a pénzt). De az ég szerelmére, mire vannak a pártok, a politiku­sok? Néha olyan bagatell témákban képesek a szájukat tépni, akkor most mire várnak? Persze a folyamat még csak embrio­nális fázisban van, de a Smer egymaga kormányoz, így nagy valószínűséggel a parlament azt fogja elfogadni, amit Čaplovičék kidolgoztak. Meg aztán attól, ha most kiállnak és elmondják, attól még elmondhatják majd ősszel, meg télen is, itt a lehetőség. A pityergés majd biztosan könnyebben fog menni, ha hirtelen megszűnik több száz iskola. FIGYELŐ Nem viheti drón a kiflit Nem szállíthatja házhoz drónokkal, azaz civil, pilóta nélküli repülő járművekkel a megrendelt termékeket az a sanghaji pékség, amely ezzel az újdonsággal kezdett kísér- letezni-számolbe az esetről a helyi média. Komoly megle­petést és némi zavart is keltett a városban július végén az egyik sanghaji pékség, amely egyedülálló kezdeményezés­sel próbálkozott, a légi ház­hoz szállítással. A bolt tulaj­donosa, egy helyi vállalkozó egy 1,1 méter hosszú, nagyjá­ból 10 kilós drónt tesztelt, amely a 24 milliós metropo­liszt kettészelő Huangpu-fo- lyó felett is átrepült útja so­rán. A különös látványosság­ról több képet is készítettek a járókelők, az azóta híressé vált kis drónt a város turisták által kedvelt pontjain, a Né­pek terén és a Gyöngy-to­ronynál is lencsevégre kap­ták. A gyorsaságra és áruja minőségének megőrzésére törekvő vállalkozó a Shang­hai Daily napüap értesülései szerint három drónt vásárolt. Az ötlet nem aratott osztatlan sikert a városban, a legfeljebb 100 méter magasan, viszony­lag nagy sebességgel repülő jármű sokakban félelmet kel­tett. Mi történik, ha valakinek a fejére esik a kiszállítandó pékáru vagy meghibásodása esetén maga a drón? - osztot­ta meg aggodalmát több járó­kelő is a napüappal. A történ­tekkel kapcsolatban kiderült: a drónok reptetésére egyelőre nem létezik külön szabályo­zás. A hatóságok egyelőre megtiltották a pékségnek a drónos házhoz szállítást arra hivatkozva, hogy a pilóta nél­küli repülő járművek üzleti célra való alkalmazásához hi­vatalos engedély kiváltása szükséges. (MTI) A pék áronja

Next

/
Oldalképek
Tartalom