Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-24 / 197. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 24. www.ujszo.com A Pussy Riot tagjaira nem vonatkozna a törvény Amnesztiatörvény furcsa kiskapukkal MTl-HÍR DUNART.com nemzetközi művésztelep és szimpózium Somorján, immár harmadszor Mint egy nagy család A művésztelep alkotói (Mayerjózseffelvétele Moszkva. Nem vonatkozna a készülő amnesztiatörvény a Pussy Riot orosz punkegyüttes elítélt tagjaira - tudta meg a Vedomosztyi című napüap. A duma Vlagyimir Zsiri- novszkij vezette liberális-demokrata képviselőcsoportja december 12-re, az orosz alkotmány elfogadásának 20. évfordulójára készíti elő javaslatát, amely fogyatékkal élőkre, idős emberekre és kiskorúakra, valamint gyermekeket nevelő anyákra is vonatkozna. Az amnesztiatörvény azonban nem érintené a súlyos, valamint a szélsőséges indíttatásból elkövetett bűncselekmények elkövetőit. Ennek megfelelően nem szabadulhatna ki büntetése lejárta, azaz jövő év márciusa előtt a Pussy Riot orosz punkegyüttes két tagja sem. Na- gyezsda Tolokonnyikovát és Marija Aljohinát tavaly augusztusban két év javító-nevelő táborban letöltendő büntetésre ítélte a bíróság vallási gyűlöletből elkövetett huliganizmus miatt. Időközben napvilágot látott a hír, amely szerint a fiatal nők ügyvédei kérelmezni fogják, hogy védenceik munkára válthassák a javító-nevelő tábori büntetést. Erre ugyan nem volt még példa Oroszországban, de az ügyvédek szerint a precedenst meg lehetne teremteni. A moszkvai Megváltó Krisztusszékesegyházban tavaly februárjában tartott Putyin-ellenes „púnk ima” résztvevői több alkalommal hiába fordultak a bírósághoz, hogy feltételesen szabadlábra helyezzék őket. Harmadszor zajlik Somorján a DUNART.com szimpózium. A nemzetközi művésztelep idén a Transzvízió címet viseli. A szervezőket az érdekelte, hogyan reflektálnak a művészek a somorjai református templom atmoszférájára, illetve hogyan látják és láttatják napjainkban az égi és földi szféra kapcsolatát. KONCZ CSILLA A művésztelep kitalálója, fő szervezője, egyben kurátora Mayer Éva Munkácsy-díjas képzőművész szeretné a rendezvény által gazdagabbá tenni a helyi kulturális életet, egyúttal megalapozni a város és a művésztelep kortárs képzőművészeti gyűjteményét. A szimpózium célja, hogy a közös alkotói folyamat során a társadalmi és kulturális kérdésekre egy tágabb körben keressen és találjon választ. A művésztelep résztvevői különböző kultúrák és korosztályok képviselői, az alkotói folyamatban azonban elmosódnak ezek a határok, a résztvevők segítik egymást, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján szoros személyes és szakmai kapcsolatok szövődnek a Somorján eltöltött idő alatt. A feldolgozott téma pedig általában tovább él bennük, visszaköszön későbbi munkásságukban. „Szíven talált az idei tematika, hiszen gyakran foglalkozom az élet és halál, az elvonulás, az öregedés kérdésével” - mondta Szőke Erika kiskéri képzőművész, aki már a kezdetektől a csapat tagja. Idén a guminyomatot és a cianotípiát vegyíti alkotásában, azt a hangulatot próbálja megragadni, amelyben nagyapja mint lélek még mindig jelen van. Reshat Ameti macedón festő szerint is nagyon jó az idei központi téma, hiszen mindannyian töprengünk az élet értelmén, keressük az istent, a transzcendenciát, próbálunk rájönni, kik vagyunk. Szerinte a művész privilégiuma, hogy kapocs, közvetítő legyen a két szféra között. A macedón művészt lenyűgözték a középkori templom freskói, oszlopai. így van ezzel Blahó Borbála budapesti grafikusművész is, aki saját bevallása szerint nagyon kíváncsi volt a templomra, és sokkal szebbnek találta, mint amilyennek elképzelte. Idén a monotípia technikáját szeretné kipróbálni alkotásában. Majoros Áron Zsolt budapesti szobrász szerint a templom igazán különleges, spirituális és inspirativ helyszín, érezni lehet az isteni közelséget, a transzcendencia szét- áradását. Oszlopai olyanok, mint egy fa, amelynek gyökerei a hagyományok, a múlt, lombjai pedig az Isten felé nyitnak. Úgy gondolja, érdekes lehet, ahogyan megjelenik az Isten az anyagban, az ember(i)ben. Pézman Andrea pozsonyi grafikusművész a templom különlegességét abban találja, hogy egyszerre az emberek, azaz a közösség találkozóhelye, illetve az Istennel való találkozás helyszíne is. Nagy hatással vannak rá a karzaton talált, egymásra írt monogramok, hiszen gyakran dolgozik szövegekkel, és ezek a régi titkokat rejtő írások beindítják a művész képzelőerejét. Gayle Tustin amerikai keramikus első alkalommal érkezett a művésztelepre, úgy érzi, ez jó lehetőség számára megnyílni, olyan nyitottá válni, mint az univerzum. Az egyik legszebb élménye, hogy barátságos és lelkes emberek veszik körül, akik igazán baráti és családias miliőt teremtettek Somorján. Mind a tizennyolc művész arcán mosoly, mindenki beszélget, kérdez, tanácsol, mesél. A rendezvény Reshat Ameti és Sergej Andre- evski macedón képzőművészek önálló kiállításának megnyitójával indult augusztus 19-én. A kiállítás, melynek a Somorjai Városi Művelődési Központ ad otthont, szeptember 1-ig tekinthető meg. A megnyitón a közönséget Bárdos Gábor somorjai polgár- mester köszöntötte, közreműködött Németh Imre előadó- művész. A kiállítást Gyenes Gábor grafikusművész nyitotta meg, aki maga is alkot a művésztelepen. Tegnapi Szalay Zoltán és Száz Pál író, az Irodalmi Szemle főszerkesztője és szerkesztője tartott irodalmi estet Weöres Sándorról. A Somorján született alkotások a helyi református templomban láthatók, amely nemcsak a művésztelep helyszíne, hanem az ihletet is adta. Az alkotók kiállítását holnap Sze- gedy-Maszák Zsuzsanna budapesti művészettörténész nyitja meg. RÖVIDEN Frederick Forsyth 75 éves London. A Sakál napja című bestseller szerzője holnap ünnepli 75. születésnapját. Frederick Forsyth volt vadászpilóta, háborús tudósító, később pedig könyveihez anyagot gyűjtve beutazta a világot. Alig 19 évesen, minden idők legfiatalabb pilótájaként szolgálta őfelségét, majd újságírónak állt. Tudósítónak küldték ki a polgárháborús Nigériába, a konfliktus elhúzódása miatt a BBC fél év után hazarendelte. Ő azonban úgy döntött: marad és saját szakállára dolgozik tovább. így született az 1969-ben napvilágot látott The Bi- afra Story című könyv. Frederick Forsyth-ot főleg a nemzetközi összeesküvések éredkelték és foglalkoztatták. 1971-ben harmincöt nap alatt írta meg A Sakál napja című politikai krimit, amelynek cselekménye a valóban létező algériai francia terrorszervezet, az OÄS Charles de Gaulle francia államfő elleni merénylete körül bonyolódott. A könyv hatalmas siker lett, Fred Zinneman forgatott belőle filmet, majd évtizedekkel később Bruce Willis főszereplésével egy halványabb feldolgozása is készült. Az igazi úriember hírében álló Frederick Forsyth egyebek mellett azzal is dicsekedhet, hogy szinte minden angol család könyvespolcán ott van legalább egy regénye. Első műve, A Sakál napja minden idők legolvasottabb angol regényeinek listáján a 109. helyet foglalja el. (MTI, juk) Neves művészek álltak sorban egy-egy castingon, hogy szerepet kapjanak az általa rendezett előadásokban; véleménye szentírás volt Elhunyt Jozef Bednárik színházi rendező JUHÁSZ KATALIN Jozef Bednárik 7347-2013 (Képarchívum) Pozsony. Csütörtök este kilenc óra előtt elhunyt Jozef Bednárik. A színházi rendező 65 éves volt, a hivatalos tájékoztatás szerint a szíve mondta fel a szolgálatot. Hétfőn vitték be az egyik pozsonyi kórház intenzív osztályára eszméletlen állapotban, azóta mesterséges altatásban tartották. Értesüléseink szerint Bednárik halálát több körülmény szerencsétlen egybeesése okozta. Komoly cukorbetegvolt, és hosszú ideje gondjai voltak a vérnyomásával. Kollégái szerint már múlt vasárnap rosszul érezte magát, de aznap nem engedte, hogy kórházba vigyék. Jozef Bednárik a hazai színházi élet egyik legelismertebb, egyben legkedveltebb alakja volt. Ő emelte Szlovákiában profi színvonalra a musicalműfajt, rendezései Csehországban is sikert arattak. Szenvedélyesen szerette a színházat, alkotóként és nézőként is. Legszívesebben Londonba járt musicaleket nézni, de a lengyel színházat is sokra tartotta. Éva Pav- líková színésznő ezt írta a legnépszerűbb közösségi oldalra: „Hát, bevégeztetett. Soha többé nem fogunk már együtt nevetni, sírni, dolgozni, történeteket mesélni, énekelni, órákon át telefonálni... Soha nem ajánlasz már nekem könyveket, zenét, színházat, helyeket, amelyeket mindenképp íátnom kellene... Nem fogsz már rendezni engem, dicsérni, szidni. Neked köszönhetem, hogy ma ott tartok, ahol, és olyan vagyok, amilyen. Nagy szerencsém volt, hogy útjaink keresztezték egymást. És bár most egy időre szétágaznak, biztosan találkozunk még.” Bednárik színész szakon végzett a pozsonyi színművészetin. Néhány éven át színészkedett, majd prózai darabokat kezdett rendezni egy amatőr társulatnál. A szakma kezdettől fogva nagyra tartotta, rendezéseinek híre a fővárosba is eljutott, 1990-ben a pozsonyi Új Színpad (Nová scéna) rendezője iett. Az igazi sikertörténet itt kezdődött, olyan rendezésekkel, mint a Mária evangéliuma, a Grand Hotel, a József és a színes, szélesvásznú kabát, az Őrült nők ketrece. A Szlovák Nemzeti Színházban több operát rendezett (Fauszt, Turan- dot, Hoffmann meséi, Don Quijote), Prágában is sikert aratott a Ruszalkával, a Draculával, a Monte Christo grófjával, a Jeanne d Arckai és az Ángelikával. A hazai musicalrajongók más városokba is szívesen zarándokoltak el egy-egy Bednárik- produkcióra, a nyitrai Andrej Bagar Színházban komoly szakmai és közönségsikert aratott a Zorba, a görög és a Kabaré, Eperjesen pedig a Hegedűs a háztetőn és az Oliver. Vendégrendezőként Bednárik bemutatkozott Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Japánban, Angliában és Izraelben is. A tévénézők a Markíza kereskedelmi televízió Let's Dance című műsorának zsűritagjaként is ismerik. Néhány évvel ezelőtt megelégelte a folyamatos hajtást, pihenni vágyott, talán cukor- betegsége miatt, bár erről soha senkinek nem beszélt. Visszavonult tehát, ám ezt is igen látványosan tette. Búcsúzóul szinte valamennyi jelentős hazai teátrumban rendezett egy- egy zenés előadást. Nem feled- kedzett meg a prágai közönségről sem, ott is egy musicallel búcsúzott. Imádta a színvonalas zenét. És imádta azokat, akik színvonalasan elő tudták adni azt, amit megálmodott. Színész kollégái - mintha összebeszéltek volna - egytől egyig azt nyilatkozzék a riportereknek, hogy „Bed’o” kemény és könyörtelen volt a rendezői székben, ám barátságos és önzetlen a magánéletben. Mindenki szerette a szakmában. Neves művészek álltak sorban egy- egy castingon, hogy szerepet kapjanak az általa rendezett előadásokban. Véleménye szentírás volt, döntései megfellebbezhetetlenek. A hazai zenés színház legnagyobb alakja távozott közülünk, hatalmas űrt hagyva maga után.