Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-24 / 197. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 24. www.ujszo.com Rég volt ennyire napos a vakáció Egyesre vizsgázott az idei nyár ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A 20. század 50-es évei óta nem volt példa ilyen napos nyárra, állítják a szlová­kiai klimatológusok. Az idei jú­lius és augusztus a lehető leg­kedvezőbben alakult a kirándu­lók szempontjából, állapította meg Pavel Faško, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) munkatársa. Példa­ként említette, hogy júliusban a pozsonyi repülőtéren 389 órát sütött a nap - legutóbb 1951-ben mértek hasonlót. „Ha ehhez hozzáadjuk az augusztu­si napsütések hosszát, megkap­juk, hogy ezen a mérőállomá­son július eleje és augusztus 21. között összesen 616 órát sütött a nap”-magyaráztaFaško. Május végén egyesek még azt jósolták, hogy idén az elmúlt 200 év leghidegebb nyarában lesz részünk. Ehhez képest Szlo­vákiában ismét jó néhány hő- mérsékleti rekord megdőlt. Az (Képarchívum) ország délnyugati részében júli­usban és augusztusban is mértek olyan magas értékeket, amüye- nekre a meteorológiai mérések történetében nincs példa, állítja Faško. „2003-ban a júliusi és au­gusztusi együttes átlag 23,1 fok volt” - jegyezte meg, hozzátéve, hogy idén ez még magasabb le­het. Szerinte feltűnően hosszú volt az az időszak is, amikor az extrém meleg szélsőségesen száraz, esőmentes időszakkal párosult, (vps, SITA) RÖVIDEN Már törölték a török vízumot Pozsony. Tegnap tájékoztatta Törökország hivatalosan a szlovák külügyminisztériumot, hogy törölték a Szlovákiára vonatkozó vízumkötelezettséget, tehát ma már nem kell a szlovák állampolgároknak vízum Törökországba. Mindez csak a legfeljebb 90 napig tartó turistalátogatásokra vonat­kozik, akik Törökországban tanulnak vagy dolgoznak, azok­nak a továbbiakban is vízumra lesz szükségük. A vízumköte­lezettség eltörlése nem jelenti, hogy a beutazáshoz elég a tu­ristáknak a személyazonossági igazolvány, érvényes útlevél­re lesz szükségük. (SITA) Sulik a németeket győzködi Pozsony. A Szabad Demokrata Párt (FDP) és az Alternatíva Németországnak (AFD) liberális pártok kampányrendez­vényein fog szónokolni Richard Sulik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke. A szlovák liberális politikus a mentőcsoma­gokra épülő politika káros hatásairól fog beszélni.,/ízért fogadtam el a meghívást, mert leginkább Németországtól és a német szavazóktól függ majd, hogy megkapják-e az óriási pénzcsomagokat az euró megtartásához azok az államok, melyeknek ehhez az erős pénznemhez nem elég erős a gazdaságuk. Szlovákiát ezek a vissza nem térítendő kölcsönök nagyban meg­károsítják” - mondta Sulik. Németországban szeptember 22-én tartják a parlamenti választásokat. Sulik korábban, kormányzati politikusként fellépett már német politikai vitaműsorban. (SITA) Egyes információk szerint bűnözőktől kapott rendszeresen kenőpénzt az egykori kerületi ügyész Letartóztatták a nyitrai ügyészség volt főnökét Pozsony. Állítólag a négy emberöléssel vádolt Vili­am Mišenka ügyével összefüggésben tartóz­tatták le csütörtökön a Nyitrai Kerületi Ügyész­ség egykori főnökét, Jo­zef Mamrákot. A nyomo­zók egy bírót és egy ügy­védet is kihallgattak. ÖSSZEFOGLALÓ A rendőrség és a speciális ügyészség is teljes hírzárlatot rendelt el az ügyben. A Nový čas bulvárlap szerint nem ki­zárt, hogy a volt kerületi ügyész több alkalommal kenő­pénzt kapott Misénkétől bizo­nyos ügyletek elintézéséért. „Igazolhatom, hogy a Nem­zeti Bűnüldözési Ügynökség Nyitrán akciót hajtott végre, mely során egy embert őrizetbe vettek” - mondta Michal Sliv­ka, az Országos Rendőr-főkapi­tányság szóvivője. Azt nem konkretizálta, gyanúsig ák-e valamivel az őrizetbe vett sze­mélyt. Azt, hogy Mamrák ke­rült rács mögé, a Nový čas derí­tette ki. Mamrák állítólag még 2008-ban személyesen járt közben, hogy a szervezett bűnözés egyik ismert arca, Jo­zef Mišenka - a korábban éve­kig külföldön lévő Vüiam Mišenka unokaöccse - rács mögött maradjon. A bulvárlap által közzétett lehallgatott tele­fonbeszélgetések szerint Mam­rák egy közvetítőtől ismételten pénzt kapott Viliam Mišenkától azért, hogy rokonát ne helyez­zék szabadlábra. S nem ez volt az egyetlen szolgáltatás, amelyért pénzt kaphatott. A Nový čas szerint a titkos telefonbeszélgetéseken egy férfi, akinek hangja hasonlít Mamrákéra, egy tanúval egyez­tet arról, milyen kitalált gazda­sági bűncselekménnyel vádol­jon meg négy férfit, s hogyan tudná elintézni azt, hogy a nagy- tapolcsányi cégnél 2009-ben történt robbanás kapcsán ne in­duljon bűnvádi eljárás. A továb­bi hangfelvételeken, amelyeket idén év elején rögzítettek, halla­ni, ahogy egy Matúrákként be­mutatkozó férfi megpróbálja egy ismeretlen személytől meg­vásárolni azokat a hangfelvéte­leket és bizonyítékokat, ame­lyek igazolnák, hogy kenőpénzt kapott Mišenkától. Mamrák jelenleg rács mö­gött van. A nyitrai ügyészség éléről 2011 elején távozott, miután a posztról az egykori főügyész, Dobroslav Trnka menesztette néhány nappal fő­ügyészi megbízatásának lejárta előtt. A leváltást állítólag nem indokolta meg, az elbocsátás­ról szóló határozatot írásban a főügyészség sofőrje vitte el a Nyitrai Kerületi Ügyészségre. Mamrák a kerületi ügyész­ség megalakulása óta állt an­nak élén, korábban a járási ügyészség főnöke volt, előtte pedig a Pozsonyi Kerületi Ügyész vezetőjének helyettese. Az ügyben a Nyitrai Kerületi Bíróság bíráját, Stefan Hrvolát tanúként hallgatták ki. Ő dön­tött azoknak a személyeknek a vizsgálati fogságáról, akiket a nyilvánosságra hozott telefon- beszélgetésekben emlegetnek. „Elhatárolódom attól, hogy ne­vemet az ügyben szereplő sze­mélyekkel hozzák összefüg­gésbe. A felvételek egyikén sem hallani a hangomat, semmi kö­zöm az egész ügyhöz ” - közöl­te állásfoglalásában Hrvola. (dem, SITA) A diákok körében a társadalomtudományok a népszerűek, a hallgatók ötödé jár műszaki szakra Évről évre kevesebb az egyetemista MÓZES SZABOLCS Pozsony. Csökken az egye­temi hallgatók száma - derül ki a felsőoktatás helyzetéről szóló éves jelentésből, melyet a he­tekben fog megvitatni a kor­mány. Az adatok szerint ennek egyik oka, hogy egyre kevesebb azok száma, akik évekkel az érettségi után iratkoznak csak be az egyetemre. 2007-ben például az összes beiratkozott hallgató 50,8 százaléka volt frissen érettségizett diák, ta­valy arányuk már elérte az 59,1 százalékot. Arányuk nemcsak a nappali, hanem a levelező ta­gozaton is nő. Egy másik adat: a nyáron lezárult akadémiai évben a beiratkozott diákok 97,6 százaléka volt 25 év alatti, három éve ez az arány 95,4 százalék volt. Másrészt egyre kevésbé né­pes korosztályok fejezik be a középiskolát. Idén az 1992/93-ban születettek érett­ségiztek - ezekben az években már lényegesen kevesebben születtek, mint fél-egy évtized­del korábban. A születési szám a 90-es években még tovább csökkent, így a következő esz­tendőkben még nagyobb harc várható az egyetemre jelentke­zőkért. A diákokért vívott küzde­lemben, úgy tűnik, a nagyobb és színvonalasabb egyetemek a sikeresek. Az összes egyetemis­ta 13,74%-a pl. a pozsonyi Komenský Egyetemre jár (há­rom éve 12,15% volt ez az arány), ezen a téren erősödött a szintén fővárosi Szlovák Műszaki Egyetem is. Ezzel szemben például az utóbbi években több botrányt is meg­ért trencséni egyetem szinte „elnéptelenedett”. Három éve még 8119 diákjuk volt, a tava­lyi akadémiai évben már csak 3803. Csökkent a nagyszomba­ti Cirill és Metód Egyetem diák­jainak száma is, de például ke­vesebben járnak a komáromi egyetemre is. A Selyén a leve­lező tagozatos hallgatók száma esett meredeken (három év alatt a felére). A diákok között továbbra is a társadalomtudományok a nép­szerűek - 58 százalékuk ilyet hallgat. A kormányzat által is preferált műszaki tudományo­kat csak az egyetemisták ötödé tanulja. A gyógyszerészkamara megtiltana tagjainak, hogy forgalmazóknak adják el az orvosságokat; a szaktárca szerint ez semmit sem oldana meg Népszerű az olcsó gyógyszer - ezért hiánycikk olykor a patikában ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A gyógyszerek re- exportját okolja a Szlovák Gyógyszerészkamara (SLeK) azért, mert a gyógyszertárakból hiányoznak egyes készítmé­nyek. A szervezet ezért betiltaná a patikák számára, hogy gyógy­szerforgalmazóknak gyógysze­reket adhassanak el. Az utóbbi hónapokban több régióban is előfordult, hogy hi­ány keletkezett rákellenes, neurológiai, illetve a pszichiát­riában használt készítmények­ből. Az Állami Gyógyszerfel­ügyelet (ŠÚKL) július végén három készítmény - az Inspra, a Clexane és az Azilect - kivite­lét tiltotta meg. Májusban a Ly- rica nevű készítményt kellett védeni, mivel az exportra szánt mennyiség veszélyeztette vol­na a hazai ellátást. A korábban már korlátozott kivitelű gyógyszerek mellett a SLeK mintegy 20 olyan készít­ményről tud, amelyeket elő­szeretettel vásárolnak fel és exportálnak a kereskedők. „Egyes gyógyszerforgalmazó cégeket kifejezetten ezzel a cél­lal hoztak létre” - állítja Ondrej Sukeľ, a SLeK alelnöke. Az or­vosságok reexportja miatti gyógyszerhiányért azonban a gyógyszertárak is felelősek, a SLeK információi szerint a ha­zai patikák mintegy fele árulja a gyógyszereket a forgalma­zóknak is. „Gyakran előfordul, hogy a betegek nem kapják meg azonnal, sőt 24 órán belül sem a gyógyszerüket, nemegy­szer egy vagy két hetet is várni­uk kell” - állítja Sukeí. A kama­ra azt szeretné elérni, hogy a patikák ne árulhassák a ké­szítményeket forgalmazóknak, a gyógyszerek kivitele pedig engedélyköteles legyen, ne csak bejelentéshez kössék, ahogyan az ma működik. A ki­vitt gyógyszerek többsége Né­metországba vagy a skandináv országokba kerül, mivel ott a hazainál sokkal magasabb áron forgalmazzák azokat. Az egészségügyi minisztéri­um nem ellenzi a vonatkozó jogszabály szigorítását, de úgy véli, hogy a jelenlegi szabályo­zás is megfelelő védelmet bizto­sít a szlovákiai páciensek szá­mára. „A gyógyszer-felügyeleti hivatal betilthatja bármilyen készítmény exportját, ha a kivi­tel veszélyeztetné a betegek éle­tét vagy egészségét” - tájékoz­tatott Adam Hlôška, az egész­ségügyi minisztérium gyógy­szer-politikai részlegének veze­tője. Úgy véli, hogy nem jelen­tene megoldást az sem, ha a pa­tikák nem adhatnák tovább a készítményeket forgalmazók­nak. „Csehországban semmivel sem jobb a helyzet, pedig ott a gyógyszertárnak tilos forgal­mazónak árusítani a gyógy­szert” - állítja Hlôška. A SÚKL az idén januárban életbe lépett gyógyszertörvény alapján el­lenőrzi a készítmények terve­zett kivitelét és behozatalát, ezt a forgalmazók kötelesek előze­tesen jelenteni. A forgalmazók január óta már több ezer eset­ben jelentettek tervezett gyógy­szerkivitelt. A kamara mérlegelte azt is, hogy erkölcsi kódexszel igyek­szik önkorlátozásra bírni a pa­tikákat, ám belátta, hogy ez várhatóan sikertelen kísérlet lenne. „Nem lenne etikus egy legális bevételi forrásról való lemondásra kérni azt a gyógy­szertárat, amelynek csökken a forgalma” - magyarázta Sukeľ. (Ipj, TASR) Mišenkát februárban hozták haza (Somogyi Tiborlelvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom