Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-02 / 178. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 2. www.ujszo.com 1,12 millió euró jutott a külhoni szlovákoknak A legtöbb támogatást a szerbiai szlovákok kapták ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem mindig azok kapják a legnagyobb támogatást, akik a legtöbben vannak. Legalábbis a Határon Túli Szlovákok Hivatala (ÚSŽZ) szerint. Az állami intézmény tavaly 1,12 millió eurót osztott szét a határon túli szlovák közösségek között. Ebből a legtöbbet (388 ezret) a szerbiai szlovákok kapták, holott csak a harmadik legnépesebb külhoni szlovák közösség - hozzávetőleg 52 ezren vannak. A második legnagyobb pénzkeret a romániai közösségnek jutott: a 25 ezresre becsült romániai szlovákságnak 135 ezret ítéltek. A hivatal kimutatása szerint a legtöbb külhoni szlovák Csehországban (35CM00 ezer fő) és Magyarországon (100 ezer, a 2011-es magyarországi népszámlálás szerint 30 ezer) él. Előbbiek viszont mindössze 124, a magyarországiak 93 ezer eurót kaptak az ÚSŽZ-tôl - derül ki abból a jelentésből, amely Szlovákiának a külhoni szlovákokat érintő politikáját elemzi. A támogatások a kultúráival, oktatással, sajtóval és kutatásokkal kapcsolatos projekteket szolgálják. Tavaly összesen 311 pályázat érkezett, a legtöbb a kultúra témakörében. A Szlovákia területén élő kisebbségek között tavaly 4,5, idén pedig 4,25 millió euró kulturális támogatást osztott szét a kormány. A lakosság majdnem tíz százalékát kitevő magyaroknak ebből az utóbbi években valamivel több mint kétmülió jutott, (vps, SITA) RÖVIDEN Egyre többe kerül Mohi befejezése Pozsony. A kormány engedett az olasz Énei társaság nyomásának és további 260 millió euróval járul hozzá a mohi atomerőmű 3. és 4. reaktora befejezéséhez - tudta meg a Hospodárske noviny. A Szlovák Villamos Művek (SE) többségi tulajdonosa azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kap újabb állami segítséget, akkor leállítja a nagyberuházást, ami mintegy 10 ezer munkahely megszűnését jelentené. A Fico- kabinet azért ódzkodott a segítségtől, mert az atomerőmű befejezése egyre többe kerül, a korábban megállapított keretet eddig 1,5 milliárd euróval lépték túl, ráadásul a reaktorok átadásának ideje is egyre jobban kitolódik: 2013 helyett jövőre és 2015-ben adhatják át a blokkokat, (só) Érsek magyarázatot kér Čaplovičtól Pozsony. Interpellációban kér tájékoztatást Dušan Čaplovič oktatási minisztertől Érsek Árpád. A Híd parlamenti képviselőjének nem tetszik, hogy Čaplovič meghatározná a diákok minimális létszámát az osztályokban. A képviselő közelebbi információkat kér a minisztérium és az iskolák fenntartói között zajló tárgyalásokról is. A képviselő szerint a törvénymódosítás eredményeképp több lesz a munkanélküli tanár, a falusi diákok közül pedig többen kényszerülnek majd arra, hogy naponta ingázzanak, (ú) Shootyt támadják az ügyvédek Pozsony. Éles kritika érte a Sme karikaturistáját, Shootyt azért a rajzért, amelyen ügyvédeket malacként ábrázol (lásd a mellékelt ábrát). A Szlovák Ügyvédi Kamara felhívásban ítélte el a karikatúrát. A kamara szerint Shooty úgy rajzol, mintha még a totalitárius rendszerben élnénk: azt akaija elhitetni az emberekkel, hogy minden ügyvéd egy disznó. Ľubomír Hrežďovič, a kamara elnöke bocsánatkérést követel a napüaptól, ám állítja, ha azt nem közük, akkor sem tesznek más jogi lépéseket. A kamara vezetője azt ajánlotta Shooty- nak, legközelebb éljen az autocenzúra adta „lehetőséggel”. A Sme karikaturistájának nem először gyűlt meg a baja rajzainak „áldozataival”, korábban Robert Fico kormányfő perelte be egy őt ábrázoló karikatúrájáért, (dp) A kezelt kábítószerfüggők 85 százalékának sikerült végleg leszokni a drogról Ártatlannak tűnő marihuána Egyre fiatalabb korban szoknak rá (TASR/AP-felvétel) Pozsony. Tévhit, hogy a könnyűdrogok közé sorolt marihuánára nem lehet rászokni. Jó hír, hogy a függőségben szenvedők nagy részét sikerül leszoktatni a szerről. DEMECS PÉTER „Gondolom, a teremben ülők közül már mindenki füve- zett, legalább egyszeri’ - kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját Ľubomír Okruhlica, a fővárosi drogelvonó központ (CPLZD) igazgatója, mire a jelenlevő újságírók egytől egyig földre szegezett tekintettel mosolyogtak. „Választ nem várok, de nem vagyok naiv. Tudom, hogy alig találni olyan embert, áld ne próbálta volna ki legalább egyszer a füvet. Elvégre olyan, mint az alkohol. Az ugyan 18 évtől engedélyezett, de ki ivott már közülünk korábban is?” - kérdezte, mire az újságírók már felbátorodtak és felemelték a kezüket. Okruhlica - saját bevallása szerint - ezzel a felvezetővel akarta ecsetelni, milyen elterjedt a marihuána és müyen az általánosan elfogadott vélemény erről a drogról. „Sokan úgy hiszik, nem okozhat függőséget, nem árt, ezért nem baj, ha egyszer-egyszer elszív az ember egy-két jointot. De ez nem így van” - mondta a szakértő. A marihuánát fogyasztók körében is nagyon sok a függőségben szenvedő páciens, nekik rendkívül komoly komplikációkat okoz ez a könnyűnek aposztrofált kábítószer. A drogelvonó központot hetente többször keresik fel szülők telefonon vagy személyesen, hogy megtudják, müyen elvonási tünetei is vannak a marihuánafüggőknek. „Gyakori az agresszivitás, a fej- és hasfájás, szomjúság, álmatlanság, izzadás. A családtagok vagy maguk a függőségben szenvedők ezt általában más betegségek tüneteinek vélik, s rendszerint csak fájdalomcsillapítót vesznek be” - mondta Okruhlica, hozzátéve: bizonyos idő elteltével rájönnek, hogy amint új füves cigit vagy hasist szívnak el, a kellemetlen tüneteknek nyoma vész. Rendszerint csak miután tudatosították ezt az összefüggést keresnek fel orvost. Zuzana Alexanderčíková, a drogelvonó központ pszichológusa szerint a 2009-ben kábítószer-függőség miatt kezelt páciensek csupán 24 százaléka tért vissza egy év múlva a droghoz. A kezelt betegeket legutóbb tavaly keresték fel, s mint kiderült, 85 százalékuk szokott le végleg. Ami a kezelt marihuánafüggőket illeti, egy év után 71, három év után pedig 89 százalékuk maradt „tiszta”, ők azok, akik nem vettek többé kábítószert a kezükbe. Okruhlica állítása szerint ez nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó arány. Amire korábban az Egészségügyi Világszervezet emlékeztetett, azt a drogelvonó központ munkatársainak tapasztalatai is igazolják: évről évre csökken a marihuánát szívó személyek átlagéletkora. „Míg három évvel ezelőtt a nálunk kezelt függők átlagos életkora 26 volt, tavaly már csak 21” - mondta Álexan- derčíková. Akinek nem tetszik az egyenruhások beavatkozása, annak nem a helyszínen kell panaszkodnia Rendőrségi razziánál lélegezni is óvatosan kell DEMECS PÉTER Pozsony. Nem kell feltétlenül törvényt sérteni ahhoz, hogy az ember saját bőrén is megtapasztalja, milyen is egy rendőrségi razzia. Az egyenruhások gyakran tartanak üyen akciókat éjszakai szórakozóhelyeken, diszkókban. Akik egyszer már megéltek Uyesmit, gyakran a rendőrök túlzott agresszivitásáról számolnak be, az egyenruhások szerint viszont illedelmességnek ilyenkor nincs helye. Felkapcsolják a vülanyt, kikapcsolják a zenét, bejelentik: rendőrségi razzia. így kezdődnek a bevetések a szórakozóhelyeken. A rendőrök sok mindenre jogosultak üyen beavatkozás során, rendszerint kábítószer-kereskedők, ember- csempészek vagy más bűnözők után kutatnak, ezért nem bánnak kesztyűs kézzel az emberekkel. A razziáknál a legfontosabb a bevetés hossza: minél tovább tart, annál nagyobb a kockázat, hogy például a keresett személy megszökik vagy sikerül megszabadulnia a nála levő kábítószertől. Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint a razziáknál az a leglényegesebb, hogy a polgárok eleget tegyenek az egyenruhások utasításainak, kerüljék a hirtelenmozdulatokat. ,A rendőrök rendszerint az akció során ellenőrzik a jelenlevők személyazonosságát, kutyákkal pedig kábítószerek vagy fegyverek után kutatnak a helyiségben” - árulta el érdeklődésünkre Slivka. Az akció során a kezeket mindig látható helyen, az asztalon kell hagyni, s csak akkor lehet megmozdulni, ha erre a rendőr engedélyt ad. A rendőrség szerint leegyszerűsítve elmondható, hogy razzia alatt tilos beszélgetni, megmozdulni, a rendőrök szemébe nézni. Ha valakinek nem tetszik a beavatkozás, annak nem a helyszínen keU panaszkodnia, hanem írásban a belügyminisztérium ellenőrző részlegénél. A választási iroda vezetője szerint nem lehet 100%-os garanciát adni a visszaélések kiszűrésére Már regisztrálhatnak a külhoni magyar szavazók MTl-HÍR Budapest. Tegnap megkezdődött a magyarországi állandó lakheüyel nem rendelkező határon túli magyar választópolgárok választási regisztrációja. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője tájékoztatása szerint a regisztrációhoz szükséges leveleket - 233 406-ot - már a héten kiküldték, és csütörtöktől fogadják a névjegyzékbe vételi kérelmeket. Á kiküldött 233 ezres körben nincsenek benne azok, akik olyan országban - Szlovákiában, Ausztriában vagy Ukrajnában - élnek, ahol tiltják a kettős állampolgárságot. Nekik nem küldtek levelet, őket más módon, például a médiában tájékoztatják. A kiküldött levelek számára utalva Pálffy Ilona jelezte azt is, hogy az állampolgárságot kérőknek csak egy része tette le eddig az esküt. Azoknak, akik július 31-éig állampolgársági esküt tesznek, később küldik ki a regisztrációs nyomtatványokat. A most kiküldött levélcsomag a tájékoztató mellett tartalmazza a névjegyzékbe vételi kérelemről szóló nyomtatványt, amelyet az NVI-nek kell visszaküldeni a mellékelt borítékban a választás napját megelőző 15. napig. A választási iroda vezetője újságírói kérdésekre elmondta: ahogy eddig sem, most sem lehet teljes, 100 százalékos garanciát teremteni a választási visszaélések kiszűrésére, még akkor sem, ha a szabályozással megpróbáltak minél nagyobb biztonságot teremteni. Árra a kérdésre, mikorra várható a választás eredménye, azt mondta, várhatóan a választás napját követő hatodik napon tudnak „végleges előzetes” választási eredményt hirdetni. Ennek okai között említette, hogy még meg kell várni a külképviseleteken leadott szavazatokat is; ezeknek négy napon belül keü Budapestre érkezniük. Orbán ismét levelet küld Újabb miniszterelnöki levelet kapnak a határon túl élő magyar áüampolgárok Orbán Viktor kormányfőtől - a kormány folytatni kívánja a külhoniakkal megkezdett nemzeti konzultációt. A sajtóhír nem tartalmazza, milyen témában kérte ki Orbán a külhoniak véleményét. A Miniszterelnökség összesen 160 ezer levelet postázott, a küldemények előállítása és kézbesítése mintegy 45 mülió forintba (150 ezer euró) került. (MTI)
