Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-08 / 183. szám, csütörtök
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 8. www.ujszo.com PENGE Pengeéles „Horgass Antal szórakozottan meredt a képernyőre, mintha krimit nézne” - írja egyik, épp a műtőben ügyködő főhőséről Sztanó László, a kiváló italianista, művelődéstörténész, nyelvész, aki a költészet után a krimiírásban is sikerrel próbálta ki magát. Horgass kimagasló arcsebész, aki új arcot ad Allyson Synge-nek, a neves amerikai zongoraművésznek: a hölgy hivatalosan egy mesterkurzuson vesz részt a Zeneakadémián, miközben két gyilkosságra is sor kerül. A hátlapon szereplő „pengeéles” minősítés így több értelemben is telitalálat. Stacy Wyatt, az egyre terheltebb pszichéjű újságírónő hivatott vigyázni a páciensre, miközben egy stáb magánzó tagjaként sajtószenzációt kell kreálnia a csodás átváltozásból. Az arc, a saját arc, a megcsonkított, az összeszabdalt arc, a maszk kiemelt szerephez jut a krimiben, ahogy az arcvakság vagy az arcot gyakorlatilag megsemmisítő elefántkor is. Az arc fel- és eltűnése, elősejlése a szélsőséges, szinte horrorisztikus traumákkal terhelt múlt vér- fagyasztó eseményeit is újraidézi, és a sok elfojtott, lappangó, több-kevesebb sikerrel visszaszorított lelki és testi tragédia szinte generálja a végzetes analógiákat. Kertész Olivér megcsonkított holtteste, naplója, bonyolult (valós és vélt, illetve kreált) szerelmi viszonyok, pszichológiailag terhelt családok, véres kórházi környezet, szó szerinti és metaforikus álarcosbál - mind-mind olyan elem, melyekből egy is elegendő ahhoz, hogy az izgalom meglegyen. Jómagam inkább a szöveg dinamikus történetszövési dimenzión túlmutató célzásaira figyeltem, melyek legalább annyira izgalmasak, mint a cselekmény fordulatai. Amikor például a szerző kommentál egy egyszerű nyelvi megnyilatkozást, „nyelvtani burjánzásról”, „apró kinövésről” beszél, ám épp ezek a burjánzások, kinövések torzítják vagy szabják át a szereplők arcát, arcait. A létezés testté lett grammatikája így szervesül a regény szövetébe. Az arc és az arcadás, arctulaj- donítás is kiterjedt szimbolikával bír, akárcsak egy gyerekdal ritmusa: a látvány és a hang versengése ugyancsak kiemelt pozícióba kerül. Sztanó László könyve igazi könnyű nyári olvasmány, mely úgy teremti újra a populáris műfaj alapkritériumait, hogy az intellektuálisabb finomságokra is figyel. (Sztanó László: Sötét hajnal, Budapest, Athenaeum, 2013.) Értékelés: ••••••OOOO A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara a révkomáromi kihelyezett levelező tagozaton kertészmérnöki BSc képzést hirdet 2013. őszi félévétől. A jelentkezési lapok kitöltése augusztus 9-én 10 órai kezdettel lesz. Helye: Selye Egyetem Gazdaságtudományi Kar Komárno, Hradná 21, Minden érdeklődőt szeretettel várunk. További információ: telefon: +36/76/501-775, e-mail: gorbe.agnes@oi.kefo.hu, honlap: http://kfk.kefo.hu MP130487 Élőben közvetít a Szigetről egy német közszolgálati rádió Budapest. Saját stúdiót épített fel a Szigeten és naponta többször sugároz műsorokat a fesztiválról a Funkhaus Europa német közszolgálati rádió, amely városi fiataloknak szóló, úgynevezett globális popzenére (global pop) szakosodott. Napközben a csatorna 9 tagú stábja magazinműsoraiba illeszkedő anyagokat készít, este pedig koncerteket közvetítenek a Szigetről. A bevezető adásban a csatorna zenei igazgatója elmondta: a Sziget egyik különlegessége a megakoncertek és a bensőséges, intim hangulatú koncertek egymás- mellettisége. A nagyszínpad műsorából a Nick Cave & The Bad Seeds, valamint a Franz Ferdinand koncertje mellett kiemelte, hogy a brit Blur megszerzéséért nagy elismerés illeti a szervezőket. Hangsúlyozta, egyedülálló, hogy „nagyon öntudatosan képviseli magát a meleg közösség”, és az is páratlan a nagy nemzetközi könnyűzenei fesztiválok világában, hogy külön helyszínen mutatkozik be a roma kultúra. (MTI) Most jelent meg magyarul Bili Biyson Angliában nagy sikert aratott Shakespeare-könyve Övé a világ színpada Bill Bryson Shakespeare AZ EGÉSZ VILÁG SZÍNHÁZ Öt évvel ezelőtt Angliában írta Shakespeare - Az egész világ színház című könyvét Bill Bryson. Akinek ismerős e név, az bizonyára Otthon című „lakásútleírását” olvasta, amelyben részletesen taglalja: milyen szerepe volt a magánélet fejlődésében az egyes szobáknak. SZABÓ G. LÁSZLÓ Aprólékos kutatómunkát végezve a konyhában „körutazva” beszél ízekről, a főzés kultúrájáról, a fürdőszobában a testi tisztaságunk történetéről, a hálószobában az alvásról, a szexről, a halálról. Bill Bryson újságíró. Ragyogó humorú, kíváncsiságát soha nem leplező, mondanivalóját mesteri történetszövéssel előadó újságíró. Felkutat, megszólaltat, véleményt mond, következtetéseket von le. Nem véletlen, hogy az emberi kultúra szakavatott kutatójaként tartják számon. Shakespeare-ről is úgy beszél, mintha rokonunk vagy legalábbis nagyon közeli ismerősünk lenne, akinek régóta belelátunk már az életébe, de igazán tiszta képet még műidig nem alkottunk róla. Rengeteg koholmányt, hazugságot, féligazságot, mindenre kiterjedő vizsgálatot nélkülöző alapinformációt jár körbe elképesztő kutatómunkát végezve, hogy megpróbálja kideríteni, ki lakik a drámairodalom remekművei mögött. Rengeteg adatot összevetve igyekszik a dolgok mélyére jutni, tényeket kideríteni, hamis állításokat leleplezni, megvétózni. Árnyaltan megrajzolni egy nagyra becsült szerző portréját, közel hozni életművét, precízen bemutatni írói nagyságát. Az egész vüág színház. Felejtsük el akkor azt is, hogy: Színház az egész világ? Eddig ugyanis ezt a szórendet használtuk Shakespeare kapcsán. The World as a Stage (A világ mint színpad), úja Bill Bryson. Nála jobb kalauzt pedig nem is kívánhatnánk Shakespeare világátjárva. Minden idők egyik legnagyobb drámaíróját illetően mindössze abban lehetünk biztosak: három gyerek apja volt, Londonban színész és író lett, majd visszatért szülőhelyére, Stratford-upon-Avonba, ahol végrendeletet készített, majd Három képmását ismerjük: kettő közülük jelentéktelen alkotók munkája, harmadik talán valaki mást ábrázol. meghalt. Körülbelül száz fennmaradt dokumentum bizonyítja, hogy élt és dolgozott, családja volt. Ezek keresztelési anyakönyvek, birtoklevelek, adóigazolások, házasságlevelek, lefoglaló parancsok, bírósági ügyiratok. Nem tudjuk viszont, hogy pontosan hány darabot írt és milyen sorrendben. írásos dokumentum, amíg élt, nem született róla. Halála után hatvannégy évvel John Aubrey a következőkkel állt elő: „Jóképű és jóvágású férfi volt, remek társaság, gyors észjárású. Kellemes, csiszolt modorú.” Bryson szerint három képmását ismeijük Shakespeare-nek. Az összes többi ezek alapján készült, de kettő közülük jelentéktelen alkotók munkája... A fennmaradó egy pedig, bármilyen lenyűgöző arckép, talán valaki mást ábrázol. Ennek köszönhető az a furcsa tény, hogy bár mindenki első látásra felismeri a Shakes- peare-ábrázolásokat, valójában nem tudjuk, milyen is lehetett a szerző. Bryson még ennél is tovább megy állításaiban: „Szexualitásáról összeegyeztethetetlen tényeket tudunk... Százötvennégy szonettje közül - úja a jeles Shakespeare-kutató - az első százhuszonhat egy szépséges fiatalemberhez (vagy esetleg: fiatalemberekhez) szól, akiért a költő nyíltan rajong.” A százhuszonhetediktól a szonettek már egy sötét hölgyhöz íródtak (bár a konkrét dark lady kifejezés egyikben sem szerepel), aki hűtlen lett a költőhöz, sőt az első szonettek imádott férfijával csalta meg. „Ha csak a vígjátékai maradtak volna fenn Shakespeare- nek, talán felszínes ember benyomását keltené - vélekedik Bryson. - Ha csak a szonettjeit ismernénk, szenvedélyes léleknek állíthatnánk be. Más művei alapján pedig választékos modorúnak, racionálisnak, metafizikusnak, melankolikusnak, machiavellisztikusnak, neurotikusnak, gondtalannak, kedvesnek vagy sok minden másnak tartanánk. Shakespeare természetesen mindez volt - íróként. Nemigen tudjuk, magánemberként milyen lehetett.” Az esze és a keze mindenesetre egyszerre működött, jegyezték fel róla közvetlen munkatársai. „Ami az eszébe jutott, olyan könnyedén meg is fogalmazta, hogy szinte egy áthúzást sem láttunk a keze alól kikerült írásokon.” Tanultságát is nagyra tartották. Tudása felért korának bármelyik ügyvédjének, orvosának, államférfijának vagy más művelt szakemberének a tudásával. Szókincse alapján az is megállapítható, hogy az átlagnál jobban érdeklődött az orvostudomány, a jog, a hadügyek és a természetrajz iránt, ezzel párhuzamosan viszont gyakran követett el földrajzi tévedéseket. „Lángelméje - összegez Bryson - nem annyira a tárgyi tudásban nyilvánult meg, sokkal többet tudott a becsvágyról, cselszövésről, szerelemről és szenvedésről, ezeket pedig nem tanítják az iskolában.” Mint ahogy azt sem, ahogyan ő világítja meg a lélektani folyamatokat, vagy ahogy új kifejezéseket alkot egy olyan korban, amikor az angol nyelv még mindig küzdött az elismerésért. Több mint szórakoztató - lenyűgöző olvasmány Bill Bryson műve. Úgy hozza közel hozzánk a drámairodalom talán legtalányosabb zsenijét, hogy az első oldaltól az utolsóig azt érezzük: élete minden titkát, furcsaságát csak nekünk meséli el. Hol tréfásan, hol halálosan komolyan. Ugyanazon a hangon, ahogy a műveit is írta. Szász filmje a második világháború könyörtelen világában túlélni igyekvő ikerpár története A nagy füzet a magyar nevezés az Oscarra MTI-HÍR Budapest. Szász János A nagy füzet című filmje képviseli Magyarországot a legjobb idegen nyelvű film kategóriában az Oscar-díjért folyó versenyben - jelentette be a döntés után a Magyar Filmunió. Amerika leghíresebb filmes megmérettetésén az országok hivatalos nevezései közül az Amerikai Film- akadémia képviselői választják ki január végén a jelölteket, azt az öt játékfilmet, amely végül megküzd a legjobb idegen nyelvű filmnekjáró trófeáért. Szász János - a Woyzeck, a Witman fiúk, az Ópium rendezője - ezúttal a magyar származású svájci írónő, Ágota Kristóf negyven nyelven megjelent kultuszregényéből forgatott filmet. A nagy füzet (Le Grand Cahier) a második világháború idején egy határszéli faluban a nagymamájuknál nevelkedő és a könyörtelen világban túlélni igyekvő tízéves ikerpár megrázó történetét meséli el. A két főszerepet Gyémánt András és László játssza, mellettük Molnár Piroska, Tóth Orsi, Ulrich Thomsen és Ulrich Matthes látható a főbb szerepekben. A film nemzetközi premierje alkalmával elnyerte a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját. A magyarországi közönség szeptember 19-étől láthatja az alkotást a mozikban. Csehy Zoltán kritikai rovata Szász János A nagy fizet forgatása közben. A filmet szeptember közepétől vetítik a magyarországi mozik. (Képarchívum)
