Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-07 / 182. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 7. www.ujszo.com Fogyjon velünk, egészségesen A tartalomból: ■ Az ésszerű táplálkozást kezdjük az üzletben Trükkök és receptek ■ Hús nélkül is lehet! i Tippek reggelire, ebédre, vacsorára Ez a lap jár Önnek! GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lefaragások a költségvetésben Pozsony. „A jövő évi költségvetésben a kiadások jelentős lefaragását tervezzük” - ismerte el Radko Kuruc, a pénzügyminiszter tanácsadója, aki azonban további részleteket egyelőre nem árult el, arra hivatkozva, hogy a költségvetés végleges formájáról még tárgyalnak. A pénzügynek ugyanakkor nincs sok ideje, hiszen a hatályos jogszabályok szerint a jövő évi büdzsé tervezetét legkésőbb augusztus 15-ig be kellene terjesztenie a kormány elé. A korábban közzétett elképzelések szerint a 2014-es állami költség- vetés hiányát a bruttó hazai termék (GDP) 2,6%-a alá szeretnék csökkenteni, amihez azonban minimum 566 millió eurós lefaragásra lenne szükség. Ennek érdekében a kormány javítani szeretne az adóbehajtás hatékonyságán és átszabná a szociális juttatások rendszerét is. (TASR) Kevesebb hitel jut a cégeknek Pozsony. A szlovákiai bankok egyre óvatosabbak a hitel- kérelmek elbírálásánál, ami miatt a cégek egyre nehezebben jutnak kölcsönhöz - derül ki a jegybank legfrissebb elemzéséből. Eszerint a cégeknek nyújtott hitelek összege tavaly júliustól folyamatosan csökken, és az idei első félévben már 3,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A legnehezebben az építőiparban, az idegenforgalomban és a közlekedésben vállalkozók jutnakkölcsönhöz. (TASR) A svájci frank az újabb áldozat Párizs. Jelentősen gyengültek az utóbbi egy évben azok a biztonságos menedéknek tekintett eszközök, amelyek a 2008-2009-es válság során remekeltek, a svájci frank eddig kimaradt, de most rajta a sor - állítja a francia Societe Generale bankcsoport. A bank az eurózóna adósságválságának folytatódó enyhülésére számít, ezért szerinte az elkövetkező egy évben az euróval szemben 10% körüli frankgyengülés jöhet. (Ng) Nőtt a magyar munkanélküliség Budapest. Növekedett a munkanélküliség Magyarországon, a becslés szerint júliusban 511 928 fő keresett állást. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Google adatait felhasználva úgy becsli, 2013 júliusában a regisztrált álláskeresők száma mintegy 14 900 fővel növekedett. A szakszervezetek.hu információi szerint a növekedést nem szezonális hatások eredményezik, azokkal éppen ellentétes, (sz) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK 1 VALUTA 1HE2E5ZEHI Angol font 0,8657 CT Lengyel zloty 4,2144 Q Cseh korona 25,920 CT Magyar forint 299,65 Horvát kuna 7,5138 CT Román lej 4,4053 KI Japán jen 130,27 CT Svájci frank 1,2313 D Kanadai dollár 1,3778 Q USA-dollár 1,3280 n VÉTEL - ELADÁS 1 BANK IEB1I CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,37-1,29 26,70-25,14 312,32-285,43 OTP Bank 1,38-1,27 27,04-24,76 312,06-285,75 PostabankHHH MH Szí. Takarékpénztár 1,37-1,28 26,62-25,14 312,46-285,55 Tatra banka 1,37-1,29 26,68-25,13 310,81-287,19 Príma banka MHÁltalános Hitelbank ifeMHAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A magyarok 48, a szlovákok 42%-a költözne el, ha kapna megfelelő állást egy másik országban Vonzó a külföldi munkavállalás Pozsony. Régiónkban a magyarok és a szlovákok félnek a legkevésbé a külföldi munkavállalástól, míg a csehek többsége még akkor sem vállalna munkát külföldön, ha egy jó ajánlatot kapna - derül ki a Randstad személyzeti tanácsadó társaság legújabb felméréséből. ÖSSZEFOGLALÓ A 32 országra kiterjedő Randstad Workmonitor felmérés szerint egy jó állásért régiónkban Magyarországról költöznének a legtöbben külföldre. Míg a magyarok 48 százaléka szedné a sátorfáját, ha kapna megfelelő állást egy másik országban, Szlovákiában ezek aránya 42, Lengyelországban 34, Csehországban pedig csak 30 százalék. A magyarországiak és a szlovákiaiak körében tapasztalt magas elvándorlási szándék a munkavállalók rendkívül negatív hangulatával magyarázható. A görögök után a magyarok közül gondolják a legtöbben, a megkérdezettek 93 százaléka, hogy a hazájukban nem létezik munkahelyi biztonság. A harmadik helyen Spanyolország áll, így ez a vélekedés valószínűleg a gazdasági válság által érzékenyebben érintett országokban elterjedtebb - derült ki a Randstad 2013 tavaszán felvett adataiból. Szlovákiában az emberek 82 százaléka gondolja azt, hogy nem létezi külföldi munka elsősorban a fiatalabbak számára jelent vonzó lehetőséget (Képarchívum zik munkahelyi biztonság, ami a rendkívül magas munkanélküliséggel és az elmúlt időszak tömeges elbocsátásaival magyarázható. A régiós országok közül e tekintetben azonban még mindig Szlovákia áll a legjobban, hiszen Csehországban (90 százalék) és Lengyelországban (86 százalék) is többen gondolják azt, hogy veszélyben a munkahelyük. Annak ellenére, hogy a magyarok között vannak a legtöbben azok, akik félnek az állásuk elvesztésétől, közöttük akad a legkevesebb olyan, aki lemondana a fizetésének egy részéről az állásának a megmaradásáért cserébe. A magyarok közül mindössze 15 százalék lenne hajlandó ilyen áldozatra, míg Szlovákiában a megkérdezettek 32, Csehországban a 34, Lengyelországban pedig az 52 százalékuk. A Randstad képviselői szerint ezt az adatot többek között az egy főre jutó GDP befolyásolja, de az áldozatvállalási hajlandóságot az is növelheti, ha a dolgozók és a munkáltató köRégiós munkavállalói vélemények Szlovákia Magyarország Csehország Lengyelország Egy jó állásért elköltözne külföldre 42% 48% 30% 34% Nem létezik munkahelyi biztonság 82% 93% 90% 86% Egyetért a bércsökkentéssel az állásért cserébe 32% 15% 34% 52% (Forrás: Randstad Workmonitor) zött kölcsönösen erős a bizalom. A magyarok bizonytalansága a rugalmas foglalkoztatási formákkal kapcsolatos bizalmatlanságban is tetten érhető: Magyarországon mindössze 58 százalék gondolja, hogy egy határozott idejű állás ugródeszkát jelenthet a hosszabb távú munkaszerződéshez, míg például a lengyelek 88, a szlovákiaiak 68 és a csehek 54 százaléka vélekedik így. A Randstad Workmonitor adatai szerint-a férfiak közül ugyan többen látják a határozott idejű munkaszerződés előnyeit, mégis kevésbé rugalmasak. A nők az életkörülményeikből adódóan is nyitottab- bak a rugalmas foglalkoztatás iránt, például gyermekvállalás után jó megoldás lehet számukra a részmunkaidő. A határozott idejű szerződést a fiatalok fogadják el leginkább. (mi) A lakóingatlanok négyzetméterenkénti átlagára Pozsonyban 1670, Nyitra megyében 588 euró Nem kell számítani a lakások drágulására ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Akik a gazdasági válság kirobbanása előtt annak a reményében vásároltak lakást, hogy később jó áron túladnak rajta, továbbra sem számíthatnak arra, hogy ez a befektetésük nyereséges lesz - derül ki a jegybank elemzéséből. Eszerint a lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára az idei második negyedévben 1230 euró volt, az ötödével alacsonyabb, mint a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtt, míg az elmúlt egy évben gyakorlatilag stagnáltak. ,A szlovák gazdaság kilátásai továbbra sem túl rózsásak, a rendkívül magas munkanélküliség és a bérek stagnálása miatt a lakástulajdonosok idén sem reménykedhetnek abban, hogy az ingatlanok ára jelentősebb mértékben nőne” - vallja Éva Sadovská, a Postabank elemzője. A lakóingatlanok Pozsony megyében a legdrágábbak, ahol az átlagos négyzetméterenkénti ár 1670 euró, míg a legolcsóbbnak számító Nyitra megyében ez csak 588 euró. „Nem csoda, hogy a Pozsonyban élők tömegesen vásárolnak ingatlanokat a fővárostól keletebbre fekvő és a környező országok településein” - mondta el Sadovská. Magyarországon az elmúlt egy évben például több mint 9, Csehországban pedig 1 százalékkal csökkentek az ingatlanárak, (mi)
