Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-03 / 153. szám, szerda

9. oldal CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2013. július 3., szerda Népszerűsíteni szeretnék a termelő-vásárló személyes kapcsolatot is, mely kiveszőben van Csallóközi termelőket vinnének Pozsony központjába Bindics Gábor, a Régi Vásárcsarnok Szövetség vezetője (Somogyi Tibor felvétele) Helyi jellegű, az évszaknak megfelelő gyümölcsöt és zöldséget kí­nálnának (Képarchívum) Szombatonként őster­melői piacokat rendez­nének a Pozsony köz­pontjában levő régi vá­sárcsarnokban, ehhez keresnek csallóközi kis­termelőket. A fővárosi­aknak garantált helyi minőséget, a termelők­nek pedig rendszeres be­vételt kínálnak, hangsú­lyozza Bindics Gábor, a Régi Vásárcsarnok Szö­vetség vezetője. VERES ISTVÁN Nemrég levelet küldtek a csallóközi polgármesterek­nek, kérték őket, segítsenek termelőket keresni. Miért éri meg egy termelőnek, hogy a régi vásárcsarnokban áru­sítson? Egyrészt szeretnénk, ha a csarnok ismét piacként is működne, de ennél tovább is megyünk. Tudjuk, hogy a pia­cokon nagyon kevés az őster­melő. Aki termel, általában nem árul, aki pedig árul, nem termel, hanem felvásárol. Ezt a szakadékot szeretnénk áthi­dalni a vásárcsarnokkal: a gaz­da hét közben termel, szomba­ton elhozza a terményeit a pia­cunkra, egyébként hétközna­ponként megáll nála a furgo­nunk, amely összeszedi az az­napi friss terméket. Hova kerül a hét közben felvásárolt zöldség, gyü­mölcs? A vásárcsarnokban megnyí­lik a bolt és az étterem: hét köz­ben ezek tulajdonosai veszik meg, így gyakorlatilag biztosí­tani tudjuk, hogy egész héten friss csallóközi zöldségből főz­nek a vásárcsarnokban. A fennmaradó mennyiséget pedig tovább tudjuk adni más boltok­nak vagy a csarnok melletti is­kolának. Az elképzelés lényege tehát az is, hogy hajó a termelő, lesz állandó felvevőközege. Egy lelkiismeretes termelő viszont nyilván nem tudja egész évben leadni ugyanazt a mennyiséget ugyanazokból a zöldségekből. Mi nem is ezt akarjuk. Év- szakharmonikus terménykíná­latot szeretnénk, hogy mindenki azt hozza, ami az adott évszak­ban éppen terem. Ha március­ban a spárgának van szezonja, akkor márciusban legyen tele spárgával a vásárcsarnok. Ha novemberben a fekete retek érik, hozza mindenki a fekete retket, ha decemberben a sava­nyú káposztának van szezonja, altkor legyünk tele savanyú ká­posztával. És akkor az étterme­ink is ennek alapján főznek az adott időszakokban. Ha azt akaijuk, hogy az emberek egészségesen táplálkozzanak, meg kell őket tamtam arra, hogy azt egyék, aminek szezonja van. Csak zöldségől és gyü­mölcsről beszélünk? Egy kicsit tágabb körben: beszélünk gombáról, gyü­mölcsszörpökről, savanyú ká­posztáról, vagyis a termé­nyekből közvetlenül előállí­tott friss termékekről. Mennyi termelőt tud a vá­sárcsarnok évente bevonni az együttműködésbe? Nyolcvanat. Ennyi stand persze egyszerre nem fér a csarnokba, de a fele lenne ál­landó, akinek mindig van mit kínálnia, a másik fele pedig az idénytermelő, aki az adott év­szakban azt hozza, amire spe­cializálódott. És persze erős idényben a csarnok előtt is áll­hatnak standok. Mekkora a legnagyobb tá­volság, ahonnan várják a termelőket? Pozsony hetven kilométeres körzetéből. A világban egyéb­ként változó, mekkora sugarú körön belül számít még valami lokális terméknek. Először 50 kilométert akartunk, de azzal kizártuk volna azokat a telepü­léseket, melyek Dunaszerda- helytől keletre esnek. Viszont figyelembe kellett vennünk azt is, hogy naponta vagy kétna­ponta autóval mi szedjük össze az árut, ezért a 70 kilométer tűnt optimális távolságnak. Nem lenne egyszerűbb ezt egy nagy zöldség- és gyü­mölcsfelvásárló céggel meg­oldani, ahogy a szuper- és hi­permarketek teszik? Nekünk nem az a célunk, hogy konkuráljunk a szu­permarketekkel, nem is tud­nánk. Mi azokat akarjuk tá­mogatni, akik a mi elvárása­inknak megfelelően termel­nek, felsőbb termékkategóri­ában. Népszerűsíteni szeret­nénk azt a termelő-vásárló személyes kapcsolatot is, amely manapság kiveszőben van. Hogy szombatonként kimegyek a csarnokba, és megveszem a zöldséget Ko­vács Józsitól, mert őt isme­rem, és tudom, hogy amit kí­nál, az jó. A csarnok boltjá­ban pedig megkérdezem: ez is Kovács Józsitól van? Akkor megveszem. Vagyis a fogyasztói maga­tartást is alakítani szeretnék. Hosszú távon az a célunk, hogy kialakuljon egy réteg azokból, akik helyi jellegű, az évszaknak megfelelő termé­nyeket termesztenek, és eset­leg hozzá is tudnak adni ehhez a palettához, mondjuk azzal, hogy szakosodnak valamilyen különlegességre, például gyógy- és fűszernövényre. Kedvenc példámat, Provence-t említem: a levendula szabadon termő gyógynövény, a helyiek viszont márkát teremtettek be­lőle, ami az egész régió szimbó­luma lett - közben persze egy csomó mindenre használható. Viszont ma is vannak olya­nok, akik nálunk ilyesmikkel foglalkoznak, csak talán nem figyelünk rájuk. Igen, ez igaz, de épp ebben látom a vásárcsarnok lényegét: vagy megújítjuk a hazai fo­gyasztói hozzáállást (mondjuk azzal, hogy a vásárcsarnok esetleg saját szakácskönyvet is kiad, rámutatva, hogy melyek az új pozsonyi íztrendek), vagy maradunk egy középszerű hely, középszerű éttermekkel, amilyenekből bármennyit talá­lunk Pozsonyban. A Kovoflex s.r.o. Nagyabonyi üzente munkatársakat keres az alábbi pozíciókra: • Szerelőműhely vezető - elvárások: min. középiskolai végzettség gépészeti irányzatban, gépészetben szerzett tapasztalat, irányításban szerzett tapasztalat, számítógépes ismeretek. Előny: angol/német nyelv ismerete • gépbeállító- gépészeti szakirányú végzettség, gépészetben szerzett tapasztalat, présgépek beállításában szerzett tapasztalat előny, 2 műszakos munka Kontakt: Ing. Nagy Attila, 031/5529022, e-mail: kovoflex@kovoflex.sk MP130420 A hidaskürti Magán Szakközépiskola nagymegyeri kihelyezett tagozata torna szakos tanár jelentkezését várja. Jelentkezés írásban a 932 01 Velký Meder, sídl. M.Corvina 2038/53 postacímen, bővebb információ a 0905/745 356-os telefonszámon. MP 130452 Több százan látogattak Bősre a hétvégén Nyílt napot tartottak a bősi vízerőműnél ÚJSZÓ-TUDÓSÍTÁS Bős. Programok kavalkádjá- val várta a Szlovákiai Áramszol­gáltató a látogatókat a június 29-én megrendezett nyűt napon a bősi vízerőműnél. A már ha­gyományos rendezvényen a megszokott programok mellett idén egy új előadást is megte­kinthettek az érdeklődők, arról tájékozódhattak, miként műkö­dött az erőmű az idei, rekordo­kat döntő árvíz idején. A programok délelőtt 10 órakor kezdődtek: a látogatók­nak lehetőségük volt szakem­ber kíséretében körbejárni az erőművet, betekinthettek a működtetési folyamatokba, ki­próbálhatták a kamrákon ke­resztüli hajózást. Az ismeret- terjesztő program mellett a szervezők versenyekkel, kéz­műves-foglalkozásokkal, játé­kokkal készültek a gyerekek­nek, de kulináris élvezetek nél­kül sem maradtak a résztvevők. A rendezvényen több gyer­mekcsoport is fellépett, majd Gyurcsík Tibor, az egyik ma­gyarországi tehetségkutató sztárja és Dovičovič Alexandra énekesnő lépett színpadra. A rendezvényen díjakat ad­tak át a vízerőmű munkatársa­inak, akik helytállásukkal hoz­zájárultak ahhoz, hogy az erőműben sikeresen tudták ke­zelni az eddigi legkomolyabb árvízhelyzetet. .Alkalmazotta­ink megfelelően végeztek min­den feladatot a legnehezebb időszakban is. Nekik köszönhe­tően sikerült mind a nyolc tur­binát folyamatosan működtet­ni az árvíz alatt” - mondta Ilka Alfréd, az erőmű igazgatója, majd hozzátette: a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat mun­katársai fel voltak készülve, ha elromolnának a turbinák, a vi­zet a hajókamrákon keresztül eresszék le. Jana Burdová, a Szlovákiai Áramszolgáltató szóvivője elmondta, az áram­szolgáltatóhoz tartozó erőmű­veket évente egyre többen lá­togatják meg, országos vi­szonylatban idén a látogatók száma vélhetően meghaladja a 11000-et. (TASR, szcs) Különböző programokkal szórakoztatták a közönséget (Nagy Ildikó felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom