Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-31 / 176. szám, szerda
6 Karrier-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 31. www.ujszo.com Meglepő dolgok bukkannak fel az önéletrajzban Egyetlen fénykép nem elég ÖSSZEFOGLALÓ A dolgozók pozitív hangulata a hétvége felé fokozódik, a negatív hangulat a hét kezdetén erősebb Az érzelmek mindenható ereje KI Nem mindig a hangulat robbanásveszélyes, van, hogy a sajátos munkahelyi környezet az (Ján Krošlák felvételei) Személyzeti vezetők (HR- esek) nyilatkoztak arról, mik voltak a legmeglepőbb dolgok, amiket a jelöltek beleírtak az önéletrajzukba. Lássuk a legviccesebb önéletrajzi elemeket. Volt, aki úgy gondolta, egy kép felér ezer szóval. Az adott esetben viszont nem jött be a trükk: egy fiú egy olyan fotót küldött el egy állásra, amin egy limuzin mellett pózol - minden magyarázat nélkül. A HR-esnek természetesen ez kevés volt, így nem is foglalkoztak a jelentkezővel. De akadt olyan, aki a furcsa megjegyzése ellenére megkapott egy informatikai állást. A pályázó fontosnak tartotta megosztani magáról azt, hogy egyhuzamban 75 fekvőtámaszt tud megcsinálni. Persze nem ez volt a döntő érv mellette. Szintén egy fiatalemberrel történt meg, aid már eljutott az állásinterjúra, hogy megkérdezték tőle, pontosan mikor is járt mesterképzésre, és azon belül mit tanult. Kiderült azonban, hogy ezek még csak tervek, és a korábbi hazugsága miatt rögtön elköszöntek tőle. Az egyik toborzó beszámolója alapján egyszer szoftverfejlesztő mémöld pozíciót hirdettek meg. Az életrajz (CV) elolvasása során is már gyanús volt a jelentkező, hogy ilyen átfogó tudással senki sem rendelkezhet, de kapott egy esélyt az állásinterjún. Aztán a gyakorlati kérdésekre a jelölt rendre nem tudott válaszobi. Amikor rákérdeztek, hogy akkor mégis miért írta azt, hogy ezekkel tisztában van, az volt a válasz, hogy „mert ezek benne vannak a tananyagban”. Erre jött a logikus kérdés, hogy akkor miért nem tud mégsem semmit róluk, egészen meglepő választ kapott a HR-es: „mert kimaradtam az iskolából”. A döbbenetét leírni nem lehet, de az biztos, hogy az állásinteijú itt ért véget. Akadt viszont olyan is, aki túlságosan is részletesen taglalta a CV-jében a korábbi munkaköri feladatait. Az önéletrajza úgy duzzadt 5 oldalasra, hogy például amikor a pizzaszakács múltját taglalta, akkor részletesen leírta, hogy a feladatkörébe tartozott a tészta elkészítése, a szósz kikeverése, amit aztán rátett a tésztára, illetve az esetleges feltétek összeválogatása is hozzátartozott. Az se jó, ha túlságosan is hiányos az önéletrajz. Az egyik személyzetis az alábbi történetet mesélte el: „Egy boltban dolgozom, és egy nagyon meleg, nyári napon egy fiatal srác jött be. Nagy hátizsák volt nála, abból halászott ki egy önéletrajzot. Látszott rajta, hogy már órák óta járja a várost, nagyon elcsigázott volt, ugyanakkor látszott, hogy igazán elszánt, és valóban dolgozni akar. Bár mi akkor nem kerestünk senkit, kíváncsiságból később átfutottam a CV-jét. Szegény, feleslegesen pazarolta az idejét, az önéletrajzába ugyanis se a nevét nem írta be, se elérhetőséget nem adott meg.” (jobline.hu) Az egészséges és pozitív érzelmi klíma motivál, elégedetté és boldoggá teszi a dolgozókat, javul a teljesítmény és így a cég eredménye is. A vezetőknek tudatosan figyelmet kellene fordítani a munkahelyi érzelmekre és kezelni azokat. ÖSSZEFOGLALÓ Milyen előnyei és hátrányai lehetnek az érzelmeknek a munkahelyeken? Erről kérdeztük dr. Kun Ágota munkapszichológust, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék adjunktusát. Kun Ágota szerint a munkahely befolyásolja az ott dolgozók gondolatait, érzéseit és viselkedésüket. Különböző munkahelyen dolgozva mindenki megtapasztalhatja, hogy más-más domináns érzelmi élményei vannak: míg az egyik helyen többségében esetleg negatív, más munkahelyen inkább pozitív. Fontos különbség a hangulatok és az érzelmek között, hogy míg a hangulatot úgy lehet jellemezni, mint jó vagy rossz, az érzelmek nagyon is árnyaltak, különböző minőségűeklehetnek, mint például a harag, szorongás, az unalom, félelem vagy a boldogság, lelkesedés, meglepettség és öröm. Hangulatok és érzelmek A hangulatoknak általában nincsen közvetlen kiváltó oka, olyan általános állapotról van szó, ami minden tevékenységre rányomhatja a bélyegét, legyen szó egy munkafeladat teljesítéséről vagy egy családtaggal, gyermekkel való beszélgetésről. Rossz hangulatban az ember energiaszegénynek, érdektelennek érezheti magát, így feltehetően még a megszokott tevékenységeit sem olyan színvonalon végzi el, mint ahogy esetleg megszokták tőle. Azonban az érzelmeknek megvan a konkrét kiváltó oka, rövidebb ideig állnak fenn és szintén befolyásolják az egyén gondolatait és viselkedését. Például: „haragszom a főnökre” - ez konkrét és rövidebb ideig tartó érzés lehet bárkinél. Egyik tipikus érzelmi jelenség a munkahelyeken az érzelmi alapú munka. Például az ügyfélszolgálati munkakörben dolgozók inkább mosolyognak, kedvesek, esetleg humorosak a kedvező üzletmenet érdekében, míg az adósságbehajtók inkább dühöt, haragot mutatnak, hogy az ügyfélnél eléljék a kívánatos választ vagy viselkedést. Emiatt a dolgozóknak oly módon kell érzelmeiket szabályozni, hogy azzal kielégítsék a szervezeti normákkal, szabályokkal összhangban lévő elvárásokat, a nővér legyen kedves, a tanár legyen türelmes, az idegenvezető legyen lelkes, a stewardess legyen barátságos, a bíró legyen szigorú. Az érzelmek áthatják az összes, a szervezetben létező kapcsolatot. Jó példa erre, mikor valaki megszokottan fintorog valamely munkatárs megnyilatkozására, vagy éppen lelkesen üdvözli egy másik kolléga nem túl eredeti ötletét csak azért, mert az adott szervezeti egység tagja. A munkahely érzelmi klímája erősen hat a motivációra, a kreativitásra, az ötletekre, a döntési és tanulási folyamatokra, valamint a dolgozók rugalmasságárára, alkalmazkodó képességére. Pozitív és negatív Vannak alapvetően negatív érzelmi beállítottságú emberek, akik bármilyen kedvező munkafeltételek mellett és bármilyen jó munkát is végeznek, többnyire csak negatív érzelmekről számolnak be. Egyfajta tendencia, hogy ezek az emberek általában pesszimisták, és a dolgokat inkább negatív megvilágításban látják, így a hangulatuk is rossz. Ennek oka részben a személyiségükben gyökerezik, érzékenyebbek a stresszt kiváltó tényezőkre, alacsonyabb a toleranciaküszöbük, így sokszor nagyobb terhelésnek éhk meg azt, amit mások könnyedén elviselnek. Természetesen vannak pozitív érzelmi beállítottságú egyének is, akiket a pozitív érzelmek jellemeznek és kedvezőtlenebb munkafeltételek vagy éppen kudarc ellenére is képesek pozitív érzelmi megnyilvánulásokra, átélésekre. Ők relatíve vidám és optimista emberek, jóllét-érzetük magas, általában jó hangulatban vannak. Míg a „negatívakat” a munkatársak örök elégedetlennek, pesszimistának, hangulatron- tóknak titulálnak, a „pozitívakat” a csapat lelkének, örök optimistának, energiabombának nevezhetik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a negatív beállítottságú egyének nem jó munkaerők, csupán számukra is meg kell találni azt az ideális feladatot, munkakört. Bizonyos munkakörök esetében nem biztos, hogy ideális olyan jelöltet felvenni, aki átlagon felül empatikus, kedves, barátságos, mert ez akár akadályozhatja abban, hogy a munkáját eredményesen végezze. Például egy túl empatikus jegyellenőr akár minden bliccelőt elengedne, egy engedékeny bíró enyhébb ítéletet hozna, egy másokhoz erősen alkalmazkodó pénzügyi kockázatelemző befolyásolható lenne, és hibás döntéseket hozna. Hangulati görbe A munkahelyen megfigyelhető egyfajta hangulati görbe, mely a munka kellemességének megélésével és a munkaaktivitással is összefügg. Ez a hangulati görbe tudatosan is befolyásolható, például a munkavégzési feltételek kedvező alakításával. Ez jelentheti a munkakörnyezet szépítését, esztétikusabbá tételét, a megvilágítás jellegén való változtatást. Általánosan megfigyelhető, hogy a dolgozók pozitív hangulata a hétvége felé haladva fokozódik, míg a negatív hangulat ezzel párhuzamosan a hét kezdetén intenzívebb és csökken a hétvége felé haladva. Érdemes lenne a hétfői napot tudatosan, valamilyen kellemes munkahelyi eseménnyel indítani, hogy ez a hangulat- változás kedvezőbbé váljon. Megfigyelték, hogy a pozitív hangulat a munkanap közepén a legerősebb, így akár célszerű lenne a fontosabb döntéseket, különleges munkatársi erőforrásokat, közreműködést igénylő feladatokat a munkanap közepéhez igazítani. Ha negatív hangulat uralkodik mondjuk egy munkahelyi közösségben, az magától nem nagyon változik a nap folyamán, így ebben az esetben érdemes közbeavatkozni: például a megszokott napi ritmust megbontani egy közös kávézással, egy pozitív élmény elmesélésével- fejti ki Kun Ágota. (ME, HRport.) Ha egy informatikus azt írja be az életrajzába, hogy 75 fekvőtámaszt teljesít, a HR-es örömében nem okvetlenül ugrik szaltót Mit kell tennie? Nyerje meg az alábbi pénzösszegek egyikét! Játékra fel! — 9. szelvény A játék időtartama alatt (2013. július 22. - augusztus 2.) az Új Szóban és a Vasárnapban közölt összesen 13 szelvényből legalább 11 -et gyűjtsön össze! A szelvények megjelenésének időpontja: 1-11. szelvény Új Szó -július 12. - augusztus 2. 12. Vasámap -július23.(30.szám) 13. Vasárnap -július 30. (31. szám) 1A sorsolásba csak azok kerülnek be, akik a 13 szelvényből 11 -et a következőképpen gyűjtik össze: \ Vasárnap - 2 darab szelvény, Új Szó - 9 darab szelvény. • Az összegyűjtött szelvényeket borítékban küldje vissza a következő címre: Redakcia Új Szó Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1 • A borítékra írja rá: Nyári játék Beküldési határidő: 2013. augusztus 5. Keresse az újságárusoknál! ISESiJ VASÁRNAP Szeretne! feljebb jutni a munkahelyeden? Néha segíthet az e-mail ÖSSZEFOGLALÓ Az alacsonyabb beosztású emberek jobban tárgyalnak online, mint személyesen, derül ki egy új brit kutatásból. Ha nem tartózkodtok egy légtérben, sokkal gyengébbnek tűnik a főnököd, hiszen nem látod, ezért több esélyed van, állítja Dr. Michael Taylor, az Imperial College tanulója. Előző kutatások alapján ha kiegyenlítettebbek az erőviszonyok - például virtuálisan beszéltek - még a legnehezebbnek tűnő beszélgetések is sokkal pozitívabban végződtek. Az igazság viszont az, hogy a pénzügyekről sokkal jobb, ha személyesen beszélsz. De ha e-mailben kéred meg a főnöködet, hogy beszéljen veled - ahelyett, hogy egy cetlit hagynál az asztalán - sokkal profibbnak tűnsz. Miért működik? A fizetés megvitatásához idő kell. Ha hirtelen oda- állsz a főnököd elé, hogy több pénzt kérj, nem kapsz egyből választ és az erőviszonyok sem kedveznek neked. De ha leszervezel egy találkozót és hagysz neki időt arra, hogy átgondolja a választ, netán még a személyzetissei (HR-es) is beszél, akkor nagyobb az esélyed az emelésre. Egy új kutatás szerint ha az emberek eltervezik a tárgyalást ahelyett, hogy hirtelen feldobnák a témát, nagyobb esély van a kompromisszumra, mely mindkét felet kielégíti. (MenH)
