Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-29 / 174. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 29. Vélemény és háttér 7 Demokráciában kivételes helyzet a nyilvánosság kizárása, a bíróságokra is ráfér az átláthatóság Nyilvános, mert az enyém Múlt heti hír, mely sze­rint a Transparency In­ternational összehozott egy weboldalt, amely át­láthatóbbá, legalábbis részben ellenőrizhetőb­bé teszi a bírósági rend­szert. Gratula, és nagyon sok sikert kívánunk. Meg sok látogatót, felhaszná­lót. A harmadik hatalmi ágra egy kis átláthatóság már éppen ráfért. LOVÁSZ ATTILA A honlap bejelentését köve­tően azonnal megszólalt a leg­főbb bíró. Tudják, az, amelyik annyira független, hogy már sikerült pártkandidátusként igazságügyi miniszternek is lennie, és akit, máig nem tisz­tázva rendesen az ügyet, a sajtó és az akkori ellenzék összebo­ronált Sadiki albán maffiafő­nökkel (jelenleg rács mögött). Nos, a legfőbb bíró legyintett, s kijeletette, a TI csak ellopta a Legfelsőbb Bíróság honlapjá­nak tartalmát. így tudtuk meg, hogy az LB honlapja a szerzői jog hatálya alatt van - mecsoda újdonság! Még jó, hogy néhá- nyan tudják, amit minden egyes alapiskolát végzett pol­gárnak tudnia kellene. Mit is? Nézzük meg, mit kellene pol­gári neveléstanból tanítani - bemagoltatva a tudnivalót, mint a memoriter versanyagot. Egy demokratikus államban, ahol a hatalom hordozója a polgár - a szuverén -, s amely­ben a polgár érdekeit választott képviselők képviselik, a rend­szert képviseleti demokráciá­nak hívják. Ennek minden ha­talmi ágának munkája termé­szeténél fogva nyilvános. A parlamenti ülések - a bi­zottságiakat is beleértve - nyil­vánosak. Jó, a „nép” való­színűleg nem fér be a tanácste­rembe, de a nyilvánosság meg­oldott, online felületen bárki figyelemmel kísérheti a plé­num munkáját. Már csak a bi­zottsági üléseket kellene fel­rakni és a tisztelt Ház formailag megfelel a képviseleti demok­rácia alapelveinek. A kormány ülése nyilvános - találkoztam már kormányzati tisztségviselővel, aki ettől az ál­lítástól beremegett és hülyének nézett, méghogy nyilvános, azt aztán nem. Márpedig az. Ugyanúgy, mint a törvényhozó hatalom, ugyanúgy a végrehaj­tó hatalom ülései is nyilváno­sak. Ezt ma Szlovákiában sem jogszabály sem egyéb norma nem kezeli, s így megszoktuk, hogy a kormányhivatal tanács­termét csak fotóterminusok­ban készített felvételekről is­merjük. A bíróság munkája is nyil­vános. A bíróság ugyanis ér­vényt szerez a jognak, ha kell, élve az állam erőszakmonopó­liumával, közvetlen hatalom- gyakorlással. Éppen ezért fon­tos, hogy a döntéseket meg­előző tárgyalások nyilvánosak legyenek (egyébként azok, nem sokan tudják, hogy egy tárgyalásra simán be lehet ül­ni nézőnek), mint ahogyan minden bírói ítélet is nyilvá­nos, hiszen a nép nevében született a döntés. Senkit ne tévesszen meg, hogy kezdő­betűkkel írja a sajtó a vádlot­tak nevét (ami hülyeség, hi­szen a tárgyalásra a nyilvá­nosság bármikor besétálhat, a perbennem kezdőbetűket használnak). S a bírói függet­lenséget nem kell összekever­ni az ellenőrizhetetlenséggel, sem azzal, hogy a bíró azt csi­nál, amit akar. Merthogy a független bíróság nem a bíró, hanem az állampolgár joga. Az állampolgárnak jár a füg­getlen eljárás és a független bíró, nem a bírónak. Mindhárom hatalmi ágnál KIVÉTELES helyzet a nyilvá- nosság kizárása. Állambizton­sági ügyek, titkosszolgálati je­lentések, gazdasági titkok vagy kiskorú perének tárgyalása mind-mind olyan téma, ami nem mások elé való, de a vég­eredmény (parlamentben tör­vény, kormányban kormány- határozat, bíróságon ítélet) nyilvános. Kötelezően. Ha nem, akkor nincs demokrácia. Ha ebben segít a TI remélhető­en áttekinthető honlapja, le­gyen üdvözölve - csak néha ol­vasni is kellene. Megmondtam, nem csökkentjük a kisiskolák számát! Csak nem adunk pénzt a működésükre. (SITA-felvétel/Cartoonize.net) Boríték a borítékban, a csomagot bárki feladhatja majd a Nemzeti Választási Iroda címére így szavazhatnak majd 2014-ben a határon túl élő magyar állampolgárok ÖSSZEFOGLALÓ Kiderült, hogyan szavazhat­nak majd a kettős állampolgá­rok, hogy az ne adjon lehetősé­get a visszaélésre, írja a 444.hu. Szombaton ugyanis nehezen értelmezhető interjú jelent meg Pálffy Ilonával, a Nemzeti Választási Iroda elnö­kével. Ebben Pálffy arról be­szélt, hogy: „Ott majd lesz egy üyen postaládának nevezett urna, ahol nem kell semmit sem igazolni, hanem bedobhat­ja. De bedobhatja akár az egész faluét is, hogyha valakit meg­bíznak azzal, hogy szedje össze, és vigye már be a konzu­látusra, mondjuk Csíkszeredá­ra ezeket a levélszavazatokat, borítékokat.” Vasárnapi közleményében Pálffy további részleteket árult el a rendszerről, melyben sze­rinte nem fordulhat elő, hogy valaki igazolás nélkül, mások nevében adhasson le szavaza­tot a választáson. „Ez úgy tör­ténik, hogy a szavazólapot be­teszik egy teljesen üres borí­tékba, amire nincsen ráírva semmi. Ezt a lezárt borítékot pedig belerakják egy másik borítékba, amelyben benne van az, hogy ki az, aki szava­zott. Ezt a levélcsomagot kell feladni a Nemzeti Választási Iroda címére. Azt, hogy abban mi van, hogy ki kire vagy me­lyik pártra szavazott, senki nem láthatja. Ugyanis a leve­lek feldolgozásakor csak a kül­ső borítékot bontják fel, amelyben ott van a neve an­nak, aki szavazott, megnézik, hogy valóban regisztrált-e a választásra, és megfelel-e minden feltételnek, például, hogy a belső boríték le van-e ragasztva. A belső borítékokat viszont nem nézheti meg sen­ki, ezeket összegyűjtik, és csak a választás estéjén nyitja ki őket a választási bizottság” - írja a honlap az MTI-re hivat­kozva. A levélben szavazás legiti­mációja eleve kérdéses, egy áp­rilisi konferencián Répássy Ró­bert államtitkár is elismerte, hogy neki is vannak aggodal­mai a rendszerrel kapcsolat­ban, de egyszerűen nem is­mernek más módot, amivel a határon túli magyarok választ­hatnának. Létező kockázatként ismerte el, hogy valaki átadhat­ja a szavazási csomagját és a személyes adatait másnak, de ez Répássy szerint az állampol­gár felelőssége. (444.hu, MTI) KOMMENTAR Piros nyugalom VERES ISTVÁN Ahogy telnek a hónapok, egyre inkább erősö­dik a Smer befolyása az országban. A kormány és a parlament már tavaly tavasztól az övék, nemrég a főügyészségre is az ő emberük ke­rült, az őszi megyei választásokon pedig az sem kizárt, hogy Pozsony megye irányítását is ők veszik kézbe. Jövőre köztársasági elnököt választunk - az új államfő szintén a Smer által támogatott személy lehet. A politikai helyzet tehát idén garantálja a nyugodt és stresszmentes nyaralást. Elutazunk egy közeli vagy egy távo­li országba, kifekszünk a tengerpartra, vagy beülünk a büfé­be, és a horizontot kémlelve békésen nyugtázhatjuk, hogy otthon nagy valószínűséggel nem történik semmi eget ren­gető. Végülis ezt ígérték - biztonságot. Ha mégis zavarna minket a pihenésben az otthoni egypártrendszer, kipanasz- kodhatjuk magunkat a horvát, olasz, görög, vagy éppen spa­nyol asztaltársunknak. Elgondolkodva bólint majd egyet, és közli velünk, hogy náluk ez ugyanígy van. Hatalmat szerez egy párt, oszt kormányoz. Aztán a többiek összefognak elle­ne, legyőzik, kormányoznak, majd összevesznek, és megint jönnek amazok, hogy minden kezdődjön elölről. Természe­tes körforgásról van szó, amelyet az évszakok váltakozásá­hoz hasonlíthatnánk. Szépen történik minden magától, az emberek pedig eldönthetik, hogyan viszonyulnak az egész­hez. Lehet rettegni, örülni, agyalni - de úgy is az lesz, aminek lennie kell, és el is múlik, ahogy kell. Vagyis ha el akarjuk küldeni a Smert a süllyesztőbe, akkor a legcélravezetőbb, amit tehetünk, hogy hátradőlünk a nyugágyban, és élvezzük a kilátást. A tekintélyelvű, centralizált hatalmi rendszerek­nek ugyanis van egy szimpatikus tulajdonságuk: egy idő után magukat kezdik leépíteni. De nem árt észben tartani, hogy ha a Smertől egyszer meg is szabadulunk, az utánuk következő kormányt ugyanúgy szidni fogjuk. De addig is él­vezzük a piros nyugalmat. FIGYELŐ Értékelések Tusványosról A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) Erdélyi nyári színház címmel írt az erdélyi magyar szabadegyetemről. A szerzők, Stephan Löwenstein és Karl-Peter Schwarz úgy fogalmaztak, hogy Budapest és Bukarest a magyar kisebb­ségjogairól és „a magyar eli­tek székelyföldi csődü­letéről” vitázik. Hangsú­lyozták: Traian Basescu el­nök és a konzervatív román kormányok megértéssel vi­szonyultak ahhoz, hogy Bu­dapest „nagyon komolyan” felelősséget vállal a határon túli magyarok sorsáért. Négy éve Tusnádfürdőn még „gyümölcsöző vita” alakult ki Orbán Viktor és Basescu kö­zött a népcsoportok együtt­éléséhez elengedhetetlen közös értékekről. Amióta vi­szont Victor Ponta „exkom- munista szociáldemokratái” és a Crin Antonescu vezette „dohosán nacionalista” nem­zeti liberálisok kormányoz­nak, „ismét mélypontot” ér­tek el a román-magyar kap­csolatok - írta a FÁZ, hozzá­téve, hogy „a kölcsönös pro­vokációk termékeny talajra hullanak”. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök szombati be­szédéből az derül ki, hogy „nem érti a 21. századi vilá­got, amikor nemzetállami gazdaságpolitikát tart he­lyesnek”. Bauer Tamás, az ellenzéki párt alelnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor állításával el­lentétben Magyarország ha­szonélvezője volt az európai integrációnak. Az Együtt-PM választási szövetség szerint Orbán Vik­tor ismét azt bizonyította, hogy mást mond, mint amit tesz, és mást tesz, mint amit kellene. Az ellenzéki szövet­ség emlékeztet: Orbán Viktor többi között arról beszélt, hogy Magyarországnak nem­zeti gazdaságpolitikára van szüksége. Az Együtt-PM vé­leménye szerint ebben a kormányfőnek igaza van, ezért sem érthető - írják -, miért folytat Orbán Viktor a nemzeti érdekekkel ellenté­tes gazdaságpolitikát immár három éve. Példaként emlí­tik, hogy a kormány „önké­nyes, kiszámíthatatlan dön­téseivel” elveszi az emberek megtakarításait, államosítja a trafikokat és „elüldözi” Ma­gyarországról a jól képzett és vállalkozó kedvű fiatalok százezreit, illetve a munka­helyteremtő beruházókat. Az MSZP szerint Orbán Viktor miniszterelnök beszé­dével csak kormánya elmúlt három évi kudarcairól pró­bálta meg elterelni a figyel­met. Józsa István, a szocia­listák frakcióvezető-helyette­se szerint csak Orbán Viktor és barátai a haszonélvezői a jelenlegi rendszernek. Azt mondta: nincs gazdasági nö­vekedés és beruházás, van vi­szont soha nem tapasztalt mértékű kivándorlás. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom