Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-23 / 169. szám, kedd

10 TÉMA FOCITIPP ■ 2013. JULIUS 23. www.ujszo.com Európai edzők - a keleti blokkból A magyar edzőképzés időtlen idők óta nem termelt ki egyetlen Európában is elismert szakembert - erre Szalai László, a magyar- országi edzőképzés új vezetője hívta fel a figyelmet. Cikkünkben utána jártunk annak, hogy a többi közép-kelet európai ország trénerei képviseltetik-e magukat a kontinensen. ri -ban új szak­/I I I ember került Ári\J JL ^ F a magyaror­szági edzőképzés élére. A 42 éves Szalai László 2004-ben lett Lothar Matthäus segítője a magyar váloga­tottnál, majd vezette a Honvéd égi­sze alatt működő Magyar Futball Akadémiát is. Az edzőképzés átala­kítását várják tőle, s Szalai nyáron alaposan meglepte a közvéleményt, amikor több egykori ismert ma­gyar futballistát (Dragoner Attila, Márton Gábor, Sándor Tamás, Vuicze Ottó) nem engedett tovább a pro licences edzői tanfolyamra. Többek között azért, mert az em­lítettek nem voltak tisztában az aerob szó jelentésével. „Energiát nem energiaitalból nyerünk, mint ahogy pár felvételiző gondolta. Ezek kiborító dolgok. A játékos sebessége sem orvosi kérdés. Mi­ért kellene jogosítványt adnom annak, aki nincs alapvető tudás birtokában? Nem alkuszom” - mondta az Indexnek adott inter­jújában Szalai, aki kemény fába vágta a fejszéjét. A Magyar Lab­darúgó-szövetség szakembere at­tól sem riad vissza, hogy szakmai kontroll címszó alatt akár a koráb­ban megszerzett edzői licenceket is visszavonja, amennyiben a tréne­rek nem képesek alkalmazkodni az új elvárásokhoz. Szálainak markáns elképzelése van a futballedzői szerepről, az edzővel kapcsolatos elvárásokról (lásd az interjúidézeteket), s számos állítá­sával felkavarta a magyar futball állóvizét. Szalai szerint a korábbi edzőképzés színvonala is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy évtizedek óta nem találunk egyeden magyar edzőt sem nívós külföldi klubcsa­patok élén. Kivételt csak olyan szakemberek jelentenek, mint Bölöni László, Jenei Imre vagy a jelenleg Litvánia nemzeti csapatát irányító László Csaba - csakhogy ők mindhárman Erdélyből szár­maznak, s nem a magyarországi edzőképzésben tanulták a szakma alapjait. Összeállításunkban Szalai László gondolata nyomán utána­néztünk annak, hogy a keleti blokk » Régebben sem tiltotta meg senki, hogy valaki jobb edző legyen, de a belső késztetés és fanatizmus hiányzott. országait jelenleg hány tréner kép­viseli Európában (a négy topligás bajnokságon kívül a francia, hol­land, belga, görög, portugál, török, ukrán és orosz élvonal edzői név­sorai között böngésztünk). Magyar edzőt sehol sem találtunk. Mircea Lucescu (román, Sah tar Donyeck, 67 éves) Az élre mindenképpen a Sahtar ro­mán trénere kívánkozik. A 67 éves edző korábban jelentős sikereket ért el a nemzetközi porondon az Inter, a Galatasaray és a Besiktas élén, a koronát azonban Donyeck- ben tette fel a pályafutására. 2004 óta hétszer szerzett bajnoki címet a Sahtar Donyeckkel, 2009-ben pedig az ukrán klub az ő vezeté­sével nyerte meg a fútballtörténe- lem utolsó UEFA-kupa kiírását. A Bajnokok Ligájában is egyre maga­sabban jegyzik a Sahtart, amelyet Lucescu 2011 tavaszán a legjobb nyolcig vezényelt, 2012 őszén pedig a donyeckiek a címvédő Chelsea-t megelőzve jutottak to­vább a csoportkörből. A Lucescut övező tiszteletről mindent elmond, hogy 2009-ben Donyeck díszpol­gárává választották. Vladimir Petkovic (bosnyák, Lazio, 49) A jugoszláv fútballiskoláról régóta elmondható: világszínvonalú. Csak néhány példa: Bora Milutinovics öt különböző ország válogatott­jával (Mexikó, Costa Rica, USA, Nigéria, Kína) járt a futball-világ- bajnokságokon, Miljan Miljanics a hetvenes években három évig a Real Madrid edzője volt, Vujadin Boskov 1990-ben KEK-győzelmet szerzett a Sampdoriával, Radomir Antics pedig az Adético Madridot vezette bajnoki címig a Real Mad­rid és a Barcelona ellenében (1996). A Balkán egyik legsikeresebb edző­je jelenleg a horvát származású, Szarajevóban született Vladimir Petkovic, aki több svájci csapamái eltöltött év után 2012-ben került a Lazio kispadjára. Első idényében a csapat jó focit produkált, a baj­noki 7. hely mellett olasz kupa cí­met szerzett. A szerbhorvát mellett további hat nyelven folyékonyan beszélő Petkovicot kedvelik a Lazio szurkolói - arrafelé ez nagy szó! Miroszlav Djukics (szerb, Valencia, 47) 1994-ben az utolsó forduló utolsó percében Miroszlav Djukics kiha­gyott egy tizenegyest a Deportivo La Coruna-Valencia mérkőzésen - emiatt nem a Deportivo, ha­nem a Barcelona lett a bajnok. A sors iróniája, hogy Djukics ké­sőbb a Valenciánál fejezte be pá­lyafutását, idén nyártól pedig ő lett az andalúz klub vezetőedzője a Valladolidnál töltött két idényt követően. Djukics példája tipikus: sikeres játékoskarriert követően sokan edzőként is folytathatják Nyugat-Európa topligáiban. Dán Petrescu (román, Dinamo Moszkva, 45) Magyarországon a legtöbben Dzsudzsák Balázs jelenlegi edző­jeként ismerik a román szakem­bert, aki Djukicshoz hasonlóan impozáns játékospályafútás után ült le a kispadra. A Dinamónál az ő érkezése után indult el felfelé a tavaly ősszel tragikusan rajtoló gár­da, de a fiatal edzőnek már voltak ennél is nagyobb dobásai. 2009- ben román bajnoki címet szerzett az Unirea Urziceni-vel, és a BL- csoportkörben sem vallott szégyent a csapattal. 2010-ben Krasznodar- ba költözött, s azonnal feljuttatta az élvonalba a Kubany együttesét. Slaven Bilic (horvát, Besiktas, 44) A horvátok egykori legendája hat évig (2006-2012) vezette hazája válogatottját. A 2008-as és 2012- es Európa-bajnokságon a kockás mezesek fantasztikus meccseket játszottak, öt évvel ezelőtt a törö­köktől kaptak ki tizenegyesekkel a negyeddöntőben, tavaly pedig úgy búcsúztak a csoportkört kö­vetően, hogy keményen megszo­rongatták a későbbi döntő két résztvevőjét, az olasz és a spanyol válogatottat is. Tavaly a Lokomo­tív Moszkva edzője volt, de ku­darcot vallott. A csapat csak a 9. helyen végzett, ami az eddigi leg­rosszabb eredmény a Lokomotív- tól a rendszerváltás óta. Nyártól Isztambulban próbálkozhat. Robert Prosinecki (horvát, Kayserispor, 44) Prosinecki volt az egyik legvagá­nyabb, legpengésebh futballista, akit valaha focizni láttunk. Edző­ként két évet töltött a Crvena zvez- dánál, majd tavaly idény közben vette át a török Kayserisport. Úgy tűnik, Prosinecki is szép jövő előtt áll, vezetésével a csapat alaposan feljavult, s végül az 5. helyet sike­rült megszereznie a török élvonal­ban, így az Európa-liga play off- körében várhatja a sorsolást, egy fordulóra a csoportkörtől. Kiss Tibor Noé »...és a többiek • Nebojsza Gudelj (bosznia-hercegovinai, NAC Breda, 44) A szerb tréner játékosként nyolc évet töltött a NAC Bredánál (1997-2005), tavaly nyár óta vezetőedző a klubnál. Babos Gábor mellett a követ­kező idénytől Bodor Boldizsár is az ő irányításával dolgozhat tovább. • Michel Der Zakarian (örmény, Nantes, 50) A gyermekkora óta Fran­ciaországban élő tréner 2007-ben és 2013-ban is feljuttatta a francia élvonalba a Nantes együttesét. ■ Dorinel Munteanu (román, Kubany Krasznodar, 45) A 2005/06-os idényben a CFR Kolozsvár játékosedzőjeként szerepelt, majd 2010-ben az Otelul Galati együttesével megszerezte a klub történeté­nek első román bajnoki címét. Tavaly a Mordovia Szaranszkot irányította, de a csapat kiesett az orosz első osztályból. • Szlavoljub Muszlin (szerb, FK Krasznodar, 60) A hetvenes évek során Drágán Dzsajics mellett játszott a Crvena zvezdában. Edzői kar­rierjét 1989-ben kezdte meg, s azóta 15 csapatot vezetett - Casablancától Minszkig. ■ Miodrag Bozovic (montenegrói, FK Rosztov, 45) A 2000 óta edzősködő mon­tenegrói trénernek 2008 óta a Rosztov a negyedik élvonalbeli klubja Oroszországban. A Rosz­tov lehet az első klubja, ahol egy idénynél hosszabb ideig dolgozik. ■ Sota Arveladze (grúz, Kasimpasa, 40) A grúz foci legendája 3 éve dolgozik Törökországban, ko­rábban Louis van Gaal, Ronald Koeman és Dick Advocaat má- sodedzőjeként tevékenykedett Alkmaarban. llgrrľT tWßVßS 5 . y , J 4 , jjí’ j - ­Idézetek a Száléi Lász készített interjúból „Gyakorta visszahallom er, is magyar f -s# Mi-1 | --3# j Jípftšjfj?-­. és akár ő is ülhetne a Real vagya j Bayern kispadján. Nem, nem ülhetne. Felejtsük el ezt is villámgyorsan. A nagyon apró megbecsülést is ki . kell vívni, nemhogy ilyen klubok figyel mét. Ezekkel a mondatokkal nem lehet mit kezdeni. Álmodozásban jók vagyunk, azonban ez kevés." "PlT 1 j -.l.-J-4-}-LJ-4-^^ „Régebben sem tiltotta meg senki, hogy valaki ]obb játékos legyen, többet gyakoroljon az edzés után, és esetleg: kevesebbet járjon az éjsza­kába, vagy esetleg jobb edző legyen. De a belső késztetés es fanatizmus adott esetben hiányzott, és ehhez asszisztált a többség." „Nem a Golán-fennsik problémáját szeretném velük megvitatni, de egy szűrő fontjai póÍPÍ<. ahogy a szellemi színvonal emelése is. Szakmai tudás megszerzése intelligencia nélkül lehe­tetlen, ez az alapelvem," ; '(Porres: iridéxíhUV

Next

/
Oldalképek
Tartalom