Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-02 / 152. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 2. www.ujszo.com ■EIinOBi Obama és Bush Tanzániában Dar es Salaam. Afrikai körútja utolsó állomásaként Barack Obama elnök tegnap a tanzániai Dar es Salaamba érkezett. Elődje, George Bush is épp ugyanitt tartózkodik, egy, az afrikai nőkről szóló konferencián vesz részt. A jelenlegi és korábbi first lady közösen fog ma vitázni a nők oktatásáról, egészségügyi helyzetéről és gazdasági erejük növeléséről. Obama és Bush is találkozik az amerikai nagykövetségen. Egyébként Obama vasárnap meglátogatta a súlyosan beteg Nelson Mandela volt dél-afrikai államfő egykori börtöncelláját Fokvárosban. Elmondta, új fejezetet kíván nyitni az USA és Afrika viszonyában, ezért meghívta Afrika szubszaharai vezetőit egy - eddig példa nélküli - csúcs- találkozóra. (MTI) Fura kínai vádaskodás Peking. A kínai állami média szokatlan módon a szíriai felkelőket tette felelőssé a legújabb hszin- csiangi zavargásokért, mondván, hogy ők képezik ki az ujgur szélsőségeseket. Peking általában szakadár iszlamistákat vádol a hszincsiangi erőszakcselekmények szításával. A múlt héten több összecsapás is kirobbant az ujgurok és a hatóságok között, az áldozatok száma meghaladta az ötve- net. Kína a közelmúltban több kísérletet is tett arra, hogy aktívabb szerepet játsszon a szíriai válság megoldásában. (MTI) Hongkong elégedetlen Sanghaj. Százezres tömeg vonult až utcákra tegnap Hongkongban, politikai reformot követelve. Tegnap volt Hongkong, a korábbi brit gyarmat Kínához való visszakerülésének 16. évfordulója. Számos tüntető a brit gyarmati zászlót lengette és a hongkongi kormányzót bírálta. „Mondjunk nemet Kínának!”, „Demokráciát Hongkongnak”, „Kínai gyarmatosítók kifelé!” - állt a transzparenseken. A tüntetők követelték: Peking tartsa be korábbi ígéretét, hajtson végre politikai reformot a különleges igazgatású területen, a mini-alkotmányban lefektetettek szerint adjon utat az általános választójog érvényesülésének és teljesen demokratikus választásoknak 2017- től. A hongkongi lakosság szárazföldi Kína-ellenes- sége az elmúlt években felerősödött. (MTI) Ellenzéki politikusok arra kérték az embereket, addig maradjanak az utcákon, amíg az államfő le nem mond Zűrzavar Kairóban, ultimátum Murszinak A Muzulmán Testvériség felgyújtott kairói székhaza (TASR/AP-felvétel Kairó. Lemondásra szólította fel az egyiptomi elnököt a Tamarrod nevű ellenzéki mozgalom, a tüntetők pedig megtámadták a Muzulmán Testvériség kairói székházát. A vasárnap délután kezdődött, éjszakába nyúlt tüntetéseknek tizenhat halálos áldozatuk volt, több mint hatszázan megsérültek. ÖSSZEFOGLALÓ Ma délután ötig adtak időt Mohamed Murszi elnöknek a lemondásra, és arra, hogý engedélyezze az állami intézményeknek az előrehozott elnökválasztás előkészítésének megkezdését - írta a Tamarrod internetes oldalán. Ha ez nem történik meg, a mozgalom nagyszabású polgári engedetlenségi akcióba kezd. Eközben a tiltakozások tegnap reggel is folytatódtak, a Murszi elnököt támogató Muzulmán Testvériség kairói központját megrohamozták és felgyújtották a tüntetők, míg a Kairó központjában található Tahrír téren és az elnöki palotánál a tüntetések második napjára gyülekeztek az elnök lemondását követelők. A Testvériség székházának ablakaiból a tiltakozók tárgyakat haji- gáltak ki, majd bútorokat és iratokat vittek el. Az épületről a Muzulmán Testvériség feliratot is leverték. A szemtanúk szerint a támadás időpontjában senki sem tartózkodott az épületben. Az ellenzéki szervezetek azzal vádolj ák az államfőt és az isz- lamista pártot, hogy ellopták a Mubarak-rezsimet megdöntő 2011-es forradalmat, s Murszi éppen olyan tekintélyelvű állam kiépítésére törekszik, mint amilyen Hoszni Mubarak idején volt, és csak a Muzulmán Testvé- riségérdekeitképviseli. A Tamarrod (lázadás) elutasította Murszinak azt a vasárnapi kezdeményezését, hogy tárgyalóasztalnál próbálják meg rendezni a belpolitikai válságot. „A félmegoldások elfogadása lehetetlen számunkra. Nincs más alternatíva, mint a Muzulmán Testvériség, és képviselőjük, Mohamed Murszi lemondása.” Már 22 millióan írták alá az elnök távozását követelő kezdeményezést. Ez jelentősen meghaladja az egy évvel ezelőtti elnökválasztáson Murszira szavazók számát (13,23 millió fő). Eközben elképesztő adatokat tettek közzé a vasárnapi - Murszi beiktatásának első évfordulója - megmozdulásokról. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint országszerte mintegy 17 millióan vettek részt a tiltakozó megmozdulásokon, s csak Kairóban több mint 4 millióan tüntettek. A Muzulmán Testvériség vezetői tegnap azzal fenyegetőztek, nem fogják szótlanul tűrni a velük szemben megnyilvánuló erőszakot, székházuk felgyújtásával és kifosztásával a tüntetők átklépték a képzeletbeli vörös vonalat. A Testvériség fontolóra veszi önvédelmi csoportok létrehozását is A kora esti jelentések szerint a Murszi államfő elleni tüjnteté- sek miatt a kabinet négy minisztere benyújtotta lemondását Hi- sam Mohamed Kandil miniszterelnöknek. (MTI, TASR, ú) Brüsszel, Berlin és Párizs keményen bírálta az amerikai titkosszolgálati módszereket Bizalmi válság az EU és az USA között ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Brüsszel/Párizs/ Washington. Súlyos bizalmi válságot okozhat az EU és az USA között az, hogy az amerikaiak lehallgattak és megfigyeltek uniós politikusokat is. John Kerry amerikai külügyminiszter sem cáfolta tegnap azokat az értesüléseket, amelyek szerint az amerikai Nemzetbiztonság Ügynökség (NSA) lehallgatta az EU tisztségviselőit. Ez volt az amerikai kormányzat első hivatalos reagálása a botrányra. „Nemcsak az amerikai kormány, a világ minden kormánya sokat tesz azért, hogy védje érdekeit és biztonságát, és minden információ ezt szolgálja. Ez nem szokatlan gyakorlat” - fogalmazott Kerry tegnap Bruneiban, az ázsiai-csendes-óceáni országok külügyminisztereinek találkozóján. Elismerte, hogy Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője fölvetette a kérdést kettejük megbeszélésén. Kerry elmondta: megállapodtak abban, hogy az amerikai kormányzat részletesen ellenőrzi a Der Spiegelben megjelent állításokat. A német hírmagazin olyan titkos dokumentumokra alapozta állítását, amelyeket az NSA korábbi munkatársa, Edward Snowden vitt magával, és amelyekbe betekintést nyertek a lap munkatársai. Az NSA poloskákat telepített a EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba. Emellett behatolt az unió belső számítógépes hálózatába is. Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyüt beszélgetések lehallgatására, valamint dokumentumok és e-ma- ilek olvasására. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyaránt sürgős tájékoztatást kért az ügyben az amerikai kormánytól. Angela Merkel német kancellár szóvivője, Steffen Seibert tegnap kijelentette: az USA-nak helyre kell állítania a bizalmat közte és európai szövetségesei között. „Ha bebizonyosodik, hogy az EU egyes diplomáciai képviseletei és európai országok ellen kémkedtek, akkor egyértelműen azt kell mondanunk, barátok után kémkedni elfogadhatatlan, a hidegháború már a múlté. A német kormány teljes körű tisztázást akar” - fogalmazott Seibert, hozzátéve: a francia kormánynyal már folyik az egyeztetés az ügyben. Francois Hollandé francia elnök tegnap leszögezte: „Nem folytathatók tárgyalások az USA-val, amíg Washington nem garantálja, hogy abbahagyja az EU és Franciaország elleni kémkedését.” Hollandé az EU és USA közötti szabadkereskedelmi egyezményre utalt, amelyről a tárgyalásokat elvilegjúliusban kellene megkezdeni. Az amerikai hírszerzési igazgató, James Clapper kijelentette: az USA csak azt teszi, amit mindenki más. Azt ígérte, hogy az USA magyarázatot ad minden kérdésre. „Az amerikai kormány diplomáciai csatornákon keresztül^válaszolni fog”-mondta, hozzátéve: a tájékoztatáshoz felhasználják a titkosszolgálati szakértők közötti kétoldalú párbeszédet is. (MTI, TASR, ú) Balti bemutatkozás Litvánia a soros elnök Vilnius. Írországtól Litvánia vette át tegnap az Európai Unió soros elnöki tisztségét - most először irányítja egy volt szovjet köztársaság az unió legfontosabb ügyeit. A hárommillió lakosú Litvánia az első elnöke egy olyan uniónak, amely Horvátország tegnapi csatlakozásával immár 28 tagú. Az elnökség fő feladatai között szerepel a közelmúltban elfogadott növekedési és stabilitási paktum, valamint a bankszektor stabilizálását célzó intézkedések magvalósítása. A litván elnökség legnagyobb szabású - és legjelentősebbnek ígérkező - eseménye a november végén Vilniusban megrendezendő keleti partnerségi csúcstalálkozó lesz. Az EU keleti partnerségi programjában érintett hat ország Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna, valamint a három dél-kaukázusi köztársaság, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország. (MTI) Megállapodás a Snowden-ügyben Moszkva. Az orosz és az amerikai elnök megállapodott abban, hogy az orosz FSZB és az amerikai FBI együttműködik a Snowden-ügy megoldása érdekében. Ezt Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára jelentette be. Edward Snowden, a CIA és az NSA volt alkalmazottja június 23-án érkezett Moszkvába egy ecuadori - a napokban érvénytelenített - menlevéllel, s állítólag azóta is a seremety- jevói reptér tranzitvárójában tartózkodik. (MTI) Putyin az uniós energiacsomag ellen Támadás a gázfronton MTl-HÍR Moszkva. Az orosz államfő az EU harmadik energiacsomagja elleni közös fellépésre szólította fel az ún. hagyományosan gáz- exportáló országokat. Vlagyimir Putyin az exportőrök moszkvai csúcstalálkozóján jogtalannak nevezte a 2009-ben Brüsszelben elfogadott szabályozást, amely az unió gáz- és árampiacának teljes liberalizálását írja elő, és megfosztja a Gazpromot, valamint más monopolszállítókat a gáz szállításában élvezett előnyöktől. Az orosz elnök a szervezetben résztvevő országokat egyúttal a hosszú távú, stabil gázellátás biztosítására hívta fel. A csúcstalálkozón jelen van a venezuelai, a bolíviai és az iráni államfő, valamint az iraki miniszterelnök. A 2001-ben alapított, de jogilag csak 2008-ban létrejött szervezetnek (Gas Exporting Countries Forum)) 13 tagállama van: Algéria, Bolívia, Venezuela, Egyiptom, Irán, Nigéria, Katar, Líbia, Oroszország, Trinidad és Tobago, valamint Egyenlítői Guinea, és az Egyesült Arab Emirátusok. Megfigyelői státussal Norvégia, Irak, Hollandia és Kazahsztán rendelkezik. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Takarékossági intézkedéseket vezetnek be az EU intézményeinél, emelik a heti munkaidőt és a nyugdíjkorhatárt - erről állapodott meg a hétvégén az Európai Bizottság az Európai Parlament és a tagállamok képviselőivel. A terv szerint 2020-ig 2,7 milliárd eurót kellene megtakarítani. A brüsszeli bejelentés szerint két évre befagyasztják az EU-hi- vatalnokok fizetését és a nyugdíjakat, a heti munkaidő 37,5 óráról 40 órára nő, a nyugdíjkorhatárt 63-ról 65 évre emelik. Az újonnan felvett munkatársak már csak 66 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba. Csökkentik a fizetett szabadság időtartamát és a béren kívüli juttatásokat. 2017-ig megszüntetik a brüsszeli státusok öt százalékát, 2500 álláshelyet. Az európai válság miatt több tagállam - főleg Berlin és London - követelte, hogy legyenek drasztikus lefaragások a következő, 2020-ig terjedő hétéves időszakra szóló EU-költségvetésben. Az uniós intézményeknél jelenleg 48 ezren dolgoznak, közülük 38 ezren az Európai Bizottságnál. A legalacsonyabb fizetés havi bruttó 2654 euró, a legmagasabb 18370 euró. Az EB tagjainak - a biztosoknak - a juttatása több mint 20 ezer euró havonta. Jósé Manuel Barroso EB-elnök lakhatási támogatással és költségtérítésekkel együtt havi bruttó 30 ezer 572 eurót keres, ami a sokszorosa a német kancellár vagy a brit kormányfő bérének. Ami külön érdekességnek számít, az Európai Bizottság központi épületének alkalmazottai - a kiszolgáló személyzet - épp a múlt heti uniós csúcstalálkozó idején sztrájkoltak, a megszorítá- sokellen tiltakozva. (MTI, ú) Barroso a sokszorosát keresi annak, amit Merkel vagy Cameron Megszorítások az uniós intézményeknél
