Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-20 / 167. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 20. Vélemény És háttér 7 A főügyészválasztás új tétet ad az elnökválasztásnak, kiderült, növelhető az államfő mozgástere Ivan Gašparovič kéznyoma Izgalmas a Čentés-Gaš- parovič-iigy lefolyása és utóélete. Ivan Gašparovič döntésével, miszerint nem nevezi ki főügyésznek a parlament által megválasztott Jozef Čentéšt, olyan pozícióba helyezte a köztársasági elnököt, amely eddig nem volt elfogadott. RAVASZ ÁBEL Gašparovič magánakciója kitágította a mindenkori elnök mozgásterét - bár eddig azt gondolhattuk, hogy az államfő szerepe majdnem formális, most viszont úgy tűnik, hogy a jogrend őrei, beleértve az Alkotmánybíróságot, nem tudtak effektiv ellenállást kifejteni Gašparovič bővítő értelmezésével szemben. (Az ügynek persze még nincs vége, de Ja- romír Čižnár főügyésszé való kinevezésével eldőlni látszik; még ha az eljárások alkotmányt sértőnek találtatnak is majd, az esély arra, hogy Čentéš a végén főügyésszé váljon, egyre kisebb.) Ez a történet új tétet ad a következő elnökválasztásoknak, méghozzá mindkét irányból. Ha a jelek szerint az indulást személy szerint jó ötletnek tartó, de ehhez a pártja áldását még nem birtokoló Robert Fico váltaná a jelenlegi elnököt, az további bebetonozását jelentené a Smer hatalmának. De ha a jelenlegi ellenzék valamilyen módon 2016-ban le tudná váltani a baloldalt/akkor is beleütközhetne egy, a próbálkozásaikat az eddigiekben megszokottnál intenzívebben és hatékonyabban blokkoló köztársasági elnökbe. Másrészt viszont, ha végül valamelyik ellenzéki jelölt győzne - ebben persze segítene, ha nem lenne belőlük vagy egy tucat -, lehetővé válna a Gašparovič-féle morális vétó felhasználása a jelenlegi kormány munkájának részleges blokkolására. Egy ellenzéki köztársasági elnök minimum meg tudná nehezíteni Ficóék munkáját. Na persze a fentiek elfogadásához az is kell, hogy el tudjuk fogadni egy „kormánypárti” vagy egy „ellenzéki” köztársasági elnök létezésének tényét. Való igaz, hogy formálisan a köztársasági elnökök az egész nemzetet képviselő, a pártok felett álló személyek, az elmúlt évtizedek gyakorlata - és különösen az elmúlt néhány ciklus - ezt az ideált porig rombolta. Magyarországon két pártkatona váltotta egymást a tisztségben; Csehországban Klaus és Zeman nem hogy nem pártatlanok, hanem gyakorlatilag a politikai napirend szervezői, ki- rálycsinálók; Ivan Gašparovič döntései pedig - enyhén fogalmazva - nem kiegyensúlyozottak. A független, a politika felett álló elnök képe tehát ma fals, és a jelenlegi jelöltek zöme sem tudna ilyen lenni megválasztása esetén. Ha egyáltalán kellene, hogy ilyen legyen - mert ma ez sem világos. Érdemes megvizsgálni a hatásokat. Egy erős kormánypárti elnök csökkenti a rendszer ellenállását, kiszolgáltatja azt a mindenkori kormány kénye- kedvének, de egyben lehetővé teszi a hatékonyabb és áramvonalasabb kormányzati cselekvést. Egy erős ellenzéki elnök jobban kontroll alatt tudja tartani a kormány munkáját és ellen is tud nekik állni, de az elnök-kormány viszony átpoli- tizálása rányomhatja a bélyegét a kormány működésének hatékonyságára. A hatások nem egyértelműek, és az adott helyzettől függenek. Mindenesetre, ha a Gašparovič által kibokszolt' mozgástér állandó marad, akkor ezeket a hatásokat hamarosan kénytelenek leszünk kiismerni. Ez lehet a jelenlegi elnök fő politikai öröksége.- Bár én is tudnék annyiszor nemet mondani otthon az asszonynak, mint Gašparovič Čentéšnek! (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Eklektika IAMPL ZSUZSANNA Buijánzanak a nyári programok. A sínen közlekedő csallóközi sárga fagyasztóláda is új műsort kínál. Kezdődik! íme, a mozdony- vezető belépője. Fagyit nyal, de mivel lassan indulni kell, laza mozdulattal kihajítja a maradékot az ablakon. Eltalál vele egy vak embert, aki a feleségével a vonatra igyekszik. Az asszony már fél lábbal felszállt. Nem látja a tettest, csak a maszatot a félje ingén. Micsoda disznók az emberek, hogy megdobálják a rokkantakat, sóhajtja. A mozdonyvezető közben becsukta a fülkéje ajtaját, így (talán) semmit sem hall, a szemtanúk pedig, ahogy az a groteszk műfajnál szokás, nem tudják, hogy ne- vessenek-e vagy sírjanak. Elindul a vonat. Jön a lírai betét. A szélben kukoricák remegnek. Odakinn Anna szőkeségének lágyan hullámzó nyugalma, odabenn hangyák csatája az élettérért. Az utasok elterpeszkednek, táskáikkal telerakják az üléseket. Egy vékony apa fél fenekével az egyik, másik felével a másik széken ül, felesége, kislánya és háromnagypakkjukavele szemben levő két ülésen szo- ronkodik. Ez akciót sejtet. Valóban, a férfi szól a kalauznőnek, hogy kér sajtót. Milyen sajtot, élénkül fel a kislány. Csöndben legyél, mondják neki egyszerre a szülei. A kislány nézeget. Egy férfi kitágult alsógatyában és atlétatrikóban, mintha épp az ágyból szállt volna ki, mert tele a hólyagja. Hirtelen rántással szórt tép ki az orrából. Megnézi. A kislány kuncogni kezd. Csöndben legyél, mondják egyszerre a szülei. Arrébb egy idős asszony ül, strandra megy a barátnőjével. Ahhoz is van öltözve. Fülében aranykarikák, nyakában több sor arany nyaklánc, mindegyik ujján aranygyűrű, mint amikor az arab nők menekülve magukon viszik a család vagyonát. A barátnőnek, amikor zöttyen a vonat, kipottyan a melle a pán- tos ruhából. A kislány mutatná az apjának, de az csak a sajtót figyeli, és mondja, mint a verkli, hogy csöndben legyél. Egyébként az ilyen fonnya- dásnak indult mell igencsak megörvendezteti az ember lányát (a fiát aligha), mert látja, hogy van hova fejlődnie. A következő megállón az újonnan felszállók helyet keresnek. A többiek eközben érdeklődéssel tanulmányozzák a gazdasági lap börzerovatát. Jut eszembe, miért nincs a vonaton magyar nyelvű újság? De jó lenne! Hát még, ha lopnák! Mint a magazinokat, melyeket fiatal barna fiúk nemes flegmasággal kiemelnek az újságtartó rekeszből, majd leszállnak, és a pozsonyi nagyállomáson pénzért kínálnak. A következő állomáson a vak ember leszállna, de népes pe- reputty nyomakodik fel a vonatra, s mint élő zsírtenger, ez a horror helye, a leszállni készülőket az üléseknek préselik. Amikor mindenki szerencsésen kiszáll és elindul a vonat, azt mondja az egyik: az a vak, majd átszúrt a botjával. Jól néztem volna ki, ha egy vakvezető bot okozza a halálomat. Ez lenne a műsorban az abszurd szál, de a rendező inkább elvarrta. Hagyjunk valamit holnapra is. KOMMENTAR Fel vörösök, proletárok! MOLNÁR IVÁN Végre megtudtuk, mire is számíthat Magyarország a jövő évi parlamenti választásokat követően, ha a szavazók lesznek olyan naivak, és újra azokatjuttatjákmajd hatalomhoz, akikegyszer már a szakadék szélére sodorták az országot. A Magyar Szocialista Párt és az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség programalkotói vért izzadva ugyan, de végre kidolgozták a két tömörülés közös közpolitikái alapelveit. A nyúlfarknyi dokumentum pontosan olyanra sikeredett, mint amire számítottunk: amit vért izzadva dolgoznak ki, az többnyire vörös és iz- zadtságszagú lesz. Ilyen a két pártvezér, Mesterházy Attila és Bajnai Gordon által kedden aláírt ígéretcsomag is. A dokumentum nagy része klasszikus populista hőzöngés: munkát, kenyeret, több Európát, még több demokráciát és sokszínűséget ígérnek. Minden szavazói csoportnak dobnak egy kis gumicsontot, amin elrágódhatnak, a megvalósítás módjával azonban nem sokat bíbelődtek. Minek is bíbelődnének, hiszen a közpolitikái alapelvek kidolgozói is jól tudják, hogy az egész csak porhintés, választóámítás, amit csak addig szajkóznak majd, amíg nem jutnak hatalomra. Igazságtalanok lennénk azonban, ha azt állítanánk, hogy az ígéretek között nincsenek nagyon is konkrét vállalások. „Megszüntetjük az igazságtalan egykulcsos adót” - hangoztatja Mesterházy és Bajnai a klasszikus baloldali mantrát, azt sugallva, hogy ezzel a kevésbé tehetős csoportokon segítenek majd. Ugyanezt a baloldali maszlagot ígérve nyerte mega választásokat Szlovákiában a Robert Fico vezette Smer is, a választók azonban egyáltalán nem érzik, hogyjavult volna a helyzetük, hiszen a többkulcsos adó is lehet igazságtalan. Már ha az adórendszer esetében egyáltalán beszélhetünk igazságról és igazságtalanságról, hiszen az adókulcsokat úgyis mindig úgy szabják meg, hogy azok a pártok mögött álló befolyásos vállalkozói csoportoknak kedvezzenek. Mesterházy és Bajnai a munkajog esetében is Fico receptjét alkalmazná. A munkavállalók hangzatos baloldali érdekvédelmére hivatkozva olyan változásokat ígérnek, amelyek végeredményben csak a vállalkozókat riasztanák el az új munkaerő felvételétől. Bármit is ígér azonban Mesterházy és Bajnai, nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy egyszer már csúfos kudarcot vallottak, aminek Magyarország itta meg a levét. Márpedig kutyából nem lesz szalonna. Aki még kételkedne, annak elég megnéznie az internetes videómegosztó portálokon az MSZP 2009-es kongresszusát, amelyen Mesterházy és Bajnai - na meg persze Gyurcsány Ferenc - vállvetve énekli a kommunista időkben minden jóérzésű emberrel megutáltatott munkásmozgalmi himnuszt, az Internacionálét, amelynek az egyik emlékezetes sora: Semmik vagyunk, s minden leszünk. Nos, a magyar választók csak reménykedhetnek abban, hogy a baloldali politikusok megmaradnak annak, akikvalójában: semmik. Ellenkező esetben ugyanis felkészülhetnek egy új abb baloldali ámokfutásra, aminek a végén ott a szakadék. FIGYELŐ Az IMF elűzése és a saját út A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) című német konzervatív lap a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap kapcsolatáról közölt beszámolót tegnapi számában. A FÁZ A hitelező elűzése a portáról címmel közölt beszámolót arról, hogy Ma- tolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kezdeményezte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának bezárását. A lap úgy véli: a lépés „nem annyira drámai, mint első pillantásra tűnik”, és nem azt jelenti, hogy Magyarország szakított az IMF-fel. Ugyanakkor egy újabb jelzés, amellyel az Orbán-kormány bemutatja a politikai porondon, hogy a saját útját járja a gazdaságpolitikában. Hangsúlyozta: a budapesti vezetés számára az a belpolitikai üzenet a fontos, hogy „elűzték a portáról a pénzügyi vüág népszerűtlen helytartóját.” Orbán Viktor háborús utalása A Spiegel Online Hitler- Sztálin paktum? - Magyarország óvja Európát Németország uniós vezető szerepétől címmel közölt beszámolót. Kiemelte: Orbán Viktor „burkolt, de félreérthetetlen célzást tett a Hitler-Sztálin- paktumra”, amikor az e heti nagyköveti értekezleten úgy vélekedett, ellenőrizni kell, „hogy a gyerekek megvannak-e az udvaron”, ha szorosabb kapcsolat alakul ki a Németország vezette Európai Unió és Oroszország között. Orbán Viktor kormányfő a második világháború emlékét felidézve óvott attól, hogy Németország vezető szerepre tegyen szert az Európai Unióban. (MTI)
