Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-17 / 164. szám, szerda
18 DlGUÁLlA ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 17. www.ujszo.com Törekvésének jó alapot ad a népszerűsége Dropbox, az új merevlemez összefoglaló Új célokat fogalmazott meg az online tárhelyet kínáló Dropbox az első fejlesztői konferenciáján, ami röviden abból áll, hogy a cég át akarja venni a merevlemezek szerepét. A változás azt jelentené, hogy az egyszerű internetes tárhelyből, ahová most csupán felmásoljuk a menteni és megosztani kívánt fájljainkat, egy több szolgáltatást nyújtó online platformfejlődneki. A Dropbox törekvésének jó alapot ad a népszerűsége: tavaly novemberben 100 millió regisztrált felhasználója volt, most viszont már 175 millió, és naponta több mint 1 milliárd fájlt mentenek el a tárterületén. A cég szerint az újfajta eszközökön, a tableteken és az okostelefonokon egészen másképp kezeljük a fájlokat, mint a számítógépeken. Már nem megnyitjuk és elmentjük azokat a saját fizikai tárhelyünkre, hanem általában letöltjük, megosztjuk, feltöltjük, csatoljuk a fájlokat. Ennek megfelelően működik a Dropbox is, amely az új eszközökön át akarja venni a mentés és megnyitás funkciók szerepét, hogy amikor egy fájlt tárolnánk vagy előhívnánk, akkor azt az általuk biztosított tárhely segítségével tegyük meg. A fájlok kezelésén túl a Dropbox olyan új területekre is bemerészkedne, ahová a nagy platformfejlesztők - Apple, Google, Microsoft, Facebook - nem szívesen dolgoznának együtt a riválisaikkal. Például amikorelmentünkegyjátékállást az Angry Birdsben, vagy bármilyen másik játékban, akkor nem egy olyan fájlba mentünk, amivel kezdeni tudunk valamit. Még nagyobb gond, hogy nincs átjárás a különböző platformok között, tehát ha belekezdünk valamibe aziPaden, akkor azt valószínűleg nem tudjuk folytatni egy androi- dos eszközön, (i) Olyan tarifacsomag kialakítását tennék kötelezővé, amely a belföldi árakat biztosítaná az EU-ban Brüsszel leszámol a roaminggal ; I Jövőre minden, az Európai Unió területén te ! működő mobilszolgálta- p tónak kötelező lenne egy az egész Unió területén egységes díjakat biztosító havidíjas díjcsomagot kínálnia - így képzeli el az európai szakpolitika a roamingdíjak teljes eltörléséhez vezető út első nagyobb mérföldkövét. ÖSSZEFOGLALÓ Naponta több mint 7 milliárd fájlt mentenek el a tárterületén (Képarchívum) Gyakorlatilag leszámolna az Európai Unió tagországain belüli roaminggal az Európai Bizottság digitális portfolióért felelős biztosa, Neelie Kroes. A biztos erről a céljáról - mindenféle további részlet nélkül - már korábban is beszámolt, a tervezett intézkedés már akkor heves vitát váltott ki szakmai berkekben. A Financial Times most megszerezte annak a szabályozásnak a tervezetét, mely többek közt azt részletezi, hogyan is próbálja a barangolási díjakat nullára csökkenteni az EÜ-s szakpolitika. Az 56 oldalas dokumentum - melyet várhatóan ősszel terjeszt be az európai döntéshozók elé a politikus - egyik központi eleme a roamingdíjak eltörlése, vagyis az, hogy a nemzetközösség tagállamain belül minden előfizető az anyaország percdíjaival telefonálhasson, illetve forgalmazhasson adatot. A roaming árának jelentős mérséklése, illetve végül teljes minimalizálása egyébA tervezet egyik központi eleme a roamingdíjak eltörlése, vagyis az, hogy a nemzetközösség tagállamain belül minden előfizető az anyaország percdíjaival telefonálhasson, illetve forgalmazhasson adatot (Képarchívum) ként régóta célja az európai szakpolitikának, az Európai Bizottság immár második ciklusában szabályozza az EU-s ro- amingot - a folyamat jelentős felgyorsítását június elején lebegtette meg Neelie Kroes, digitális portfolióért felelős EU- biztos. Az üzleti lap által megismert dokumentum szerint az EU ennek érdekében egy olyan tarifacsomag kialakítását tenné kötelezővé a szolgáltatók számára, mely a normál havi díjas tarifákhoz hasonló felépítéssel hang-, SMS- és adatszolgáltatást egyaránt tartalmazna, az Európai Unió 28 tagországán belül teljesen egységes feltételekkel és áron. A tervek szerint ez a díjcsomag szabadáras lenne, ugyanakkor az EU céljai szerint a szolgáltatóknak törekedniük kell majd arra, hogy a csomaggal ajánlott feltételek (vagyis a percdíjak és az adat- forgalom díja) ne térjenek el számottevően a hasonló tartalmú belföldi díjcsomagoktól. A Financial Times által megkérdezett szolgáltatók a tervezet főbb pontjai kapcsán kifejtették, a roamingdíjak teljes eltörlését célzó törekvésekről szóló hírek kétségtelenül jól mutatnak a címlapokon, az európai szakpolitikának azonban számolnia kell azzal, hogy egy ilyen lépés csökkenti a befektetési kedvet ami végeredményben nem teszi versenyképesebbé a szektort, vagyis éppen az eredeti céljával ellentétes hatást ér el. A bírálat annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a roamingdíjak teljes eltörlése az Európai Távközlési Szolgáltatók Szövetségének kalkulációi szerint 2020-ig bezárólag nagyjából 7 milliárd eurót vonna el az európai mobilkommunikációs iparágtól, (hw) A kabinetek azt vallják, hogy az ország hatékonyabb védelméért meg kell találni a más országokban meglevő sérülékeny pontokat Kormányok vásárolnak szoftverhibákat hackerektől MT1-H1R Míg a hackerek korábban a nagy számítógépes cégeknek kínálták volna fel akár ingyen is a szoftvereikben talált hibákat, napjainkra a szoftverhibák árusítása jövedelmező üzletté vált: a nagy számítógépes cégek mellett kormányok is vevők a „búgokra” - írta hétfőn internetes oldalán a The New York Times című amerikai napüap. Dél-Afrikától Dél-Koreáig virágzik a hackerek által csak „nulladik napi támadásnak” nevezett forráskódbeli hibákkal való kereskedés. Ez olyan biztonsági fenyegetés, amely egy számítógépes alkalmazás olyan sebezhetőségét használja ki, amely még nem vált nyilvánossá, a szoftver fejlesztője nem tud róla, vagy még nem érhető el a biztonsági javítása. A Microsoft a múlt hónapban jelentősen megemelte az ilyen szoftverhibákért fizetett ellenszolgáltatást: a legmagasabb ajánlat eléri a 150 ezer dollárt. Az üzlet értékét tovább növelik azok az országok, amelyek saját céljaik elérésére vásárolnak szoftverhibákat. Három évvel ezelőtt az Egyesült Államoknak és Izraelnek sikerült a Stuxnet féregvírus segítségével megtámadnia az iráni urándúsító programot. A kormányok egyre inkább azt vallják, hogy az ország hatékonyabb védelme érdekében meg kell találni a más országokban meglevő sérülékeny pontokat” - mutatott rá Howard Schmidt fehér házi számítógépes biztonsági koordinátor. ,A gond az, hogy alapjában mindnyájunk biztonsága egyre csökken”. A szoftverhibák felfedezésének ádagos ideje majdnem egy év-312nap-a vírusirtók gyártására szakosodott Symantec cég szerint. Ennyi idejük van a bűnözőknek, hogy lopásra, illetve a kormányoknak, hogy kémkedésre használj ák fel őket. Tíz évvel ezelőtt a hackerek még egy céges pólóért vagy az érintett vállalat honlapján való szereplésért ingyen felajánlották volna az ilyen hibákat a Microsoftnak vagy a Google-nak. Kínában az úgynevezett hazafias hackerek ma is rendszeresen adnak át információkat a kormánynak. Mostanra a számítógépek sérülékenységével kapcsolatos adatok valóságos aranybányává váltak. Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses munkatársa kiszivárogtatása révén egyértelmű vált, hogy az Egyesült Államok is a programhibák vásárlói között van. A legnagyobb vásárlók között van még Izrael, Nagy-Britan- nia, Oroszország, India és Brazília. A piacon van Észak- Korea és több közel-keleti titkosszolgálat is. Malajzia és Szingapúr szintén vásárol ilyen szoftverhibákat a washingtoni Stratégiai és NemEgy átlagos szoftverhiba ára jelenleg 35 ezer és 160 ezer dollár között mozog (Képarchív zetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint. Az eladók és vásárlók egymásra találását brókerek segítik, akiket a vételár 15 százaléka illet. Vannak olyan brókerek is, akiket havi átalányban fizetnek a felfedezett hibákért. Egyes cégek - akár a montpellier-i Vupen, a massachusettsi Netragard in Acton, az austini Mass Exodus Intelligence és a máltai ReVuln - nyíltan hirdetiktevékenységüket. Egy virginiai start-up cég, az Endgame, amelyben az NSA egyik egykori igazgatója is fontos szerepet játszik, kevésbé nyíltan taglalja a szolgáltatásait. Számos olyan eszközt dolgozott azonban ki, amelyeket elsődlegesen az Egyesült Államok kormányzata részére értékesít, és amelyekkel az internetes kémkedéssel és támadásokkal szemben lehet fellépni. Egyetlen cég sem árulja el az ügyfelei nevét. Adriéi Desautels, a Netragard alapítója azonban annyit elárult, hogy az ügyfeleik „kizárólag amerikaiak”, és a Netragard nulladik napi támadások portfoliója az elmúlt három évben megkétszereződött. Egy átlagos szoftverhiba ára jelenleg 35 ezer és 160 ezer dollár között mozog. Chaouki Bekrar, a Vupen alapítója elmondta, hogy a cége nem értékesít olyan vevőknek, akik az Európai Unió, az Egyesült Államok és az ENSZ tilalmi listáján szerepelnek. Mint mondta, az igénynövekedésével a bevételük évente megduplázódik. A Vupen a konkrét ügyletek díján kívül évi 100 ezer dollár éves előfizetési díjat számláz ügyfeleinek azért, hogy a katalógusukba betekinthessenek. A ReVuln ipari ellenőrzési rendszerek - szennyvízkezelők, olaj- és gázvezetékek, valamint erőművek szoftverhibáira szakosodott. A nagy számítógépes cégek is programot indítottak, amely keretében fizetnek a hibáikat feltáró hackereknek. Tíz évvel ezelőtt a Mozilla Foundation indította az első ilyen programot, a Firefox böngésző hibáiért fizetve. Azóta a Google, a Facebook és a PayPal is követte a példát. A Google 2010-ben kezdte el „díjazni” a hackereket - 3 133,70 dolláros legnagyobb összeggel - a Chrome böngésző hibáiért, tavaly már akár 20 ezer dollárt is fizetett a súlyosabb hibákért. A programot sokáig ellenző Microsoft a múlt hónapban jelentette be, hogy akár 150 ezer dollárt is fizet egy hibáért, a védekezési megoldással együtt.
