Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-17 / 164. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 17. www.ujszo.com Sokak szerint nem érdemli meg az elnöki tisztet A nép szerint Robert Fico államfő akar lenni ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Talán még Robert Fico sem tudja, indul-e az elnökválasztáson, a nép viszont már most biztos benne, hogy igen. Az MVK közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint a megkérdezettek 60 százaléka úgy látja: a kormányfő megpályázza az elnöki posztot. A választók közel harmada szerint nem indul, tizede pedig nem tudott véleményt formálni a kérdésben. Ha a miniszterelnök úgy dönt, hogy megméretteti magát, az MVK felmérése szerint könnyen „ledózerolhatja” a mezőnyt. Az ügynökség júliusi kutatása szerint a megkérdezettek közel fele (43,6%) őt választaná, a második Radoslav Procházkára csak a választók 15,6%-a voksolna. „A választások legnagyobb kérdése talán az lesz, hogy egyáltalán szükség lesz-e 2. fordulóra” - mondta az Új Szónak Pavel Haulík, az MVK igazgatója. Az elnökjelöltséggel kapcsolatban a feímérés során rákérdeztek arra is, az ország jövője szempontjából Fico melyik döntése lenne a jobb. A válaszadók harmada szerint az, ha indul az államfőválasztáson. A megkérdezettek közel 60 száElindul Fico az elnökválasztáson? biztosan igen 25,1% talán igen 34,8% biztosan nem 8,5% talán nem 21,5% nem tudja 10,1% Forrás: MVK ügynökség zaléka viszont úgy látja, az ország számára az lenne a legjobb, ha nem ülne át az elnöki székbe - aki így választolt, nem feltédenül gondolja azt, hogy jobb, ha kormányfő marad. Ebben a táborban a vele a miniszterelnöki poszton elégedett smeresek mellett a jobboldali voksolók nagy része is megtalálható. Arra a kérdése, hogy Fico megérdemelné-e az elnöki tisztséget, a válaszadók 35 százaléka felelt igennel, s közel 60 százaléka nemmel. Az MVK arra is kíváncsi volt, a választók hogyan látják: Fico érdeme volt-e a Smer tavalyi győzelme, s a stabilitás érdekében a kormány élén kellene-e maradnia. A megkérdezettek több mint kétharmada igennel válaszolt a kérdésre. Csak a választók negyede gondolja úgy, hogy Fi- cónak fel kellene állni a kormányfői székből. (MSz) RÖVIDEN Új Szó Stúdió: Bugár-Berényi vita Krasznahorkaváralja. Ma magyar pártelnöki vitára kerül sor az Új Szó Stúdióban. Online műsorunk ezúttal a Gombaszögi Nyári Táborból jelentkezik, a másfél órásra tervezett Bugár-Berényi vitát az ujszo.com-on lehet élőben követni 15 órától, majd csütörtök reggeltől felvételről is megtekinthető lesz honlapunkon, (ú) Beblavý: a KDH fékezi a népieket Pozsony. A KDH felelős azért, hogy az ellenzék országos viszonylatban nem közösen lép fel a megyei választásokon, mert képtelen volt megszelídíteni nyitrai pártvezetőségét, jelentette ki Miroslav Beblavý. Az SDKÚ képviselője szerint az őszi megyei választásoknak a jobboldali ellenzéki pártok nagy hátránnyal vágnak neki. Úgy véli, Pavol Frešón, Dániel Krajceren és Ľudovít Kaníkon kívül az ellenzéknek nincsenek jelentősebb, meghatározó megyeielnök-jelöltjei. (SITA) Az SNS-nek nem tetszik Procházka Pozsony. Az SNS szerint Radoslav Procházka független képviselő nem érett meg az államfői tisztségre. Rafael Rafaj, a párt első alelnöke Procházka múlt heti kijelentését kifogásolja. Az államfőjelölt a szlovák nyelv 1843-as kodifikálásának 170. évfordulóján tartott lubokai (Hlboké) ünnepségen azt mondta, a nemzet léte szempontjából a nyelv fontosabb a területnél. Rafaj rámutatott: Procházka egyfelől a nyelv fontosságáról beszél, másrészt azonban a magyar nyelvű óriásplakátjaival „nemcsak a saját nyelvébe harapott”, hanem az államnyelv kizárólagos voltát is sértette, s így az államelnöki posztért folyó versengésben is diszkvalifikálta magát. (TASR) Iktatták a kisebbségi kezdeményezést Kolozsvár. Az Európai Bizottságnál bejegyezték az RMDSZ és a partnerei - köztük az MKP - által kidolgozott kisebbségvédelmi tárgyú európai polgári kezdeményezést. Az Európai Bizottságnak két hónap áll rendelkezésére, hogy döntsön a kezdeményezés regisztrációjáról. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az EB-nek alkalma lesz bizonyítani, hogy a kisebbségek támogatása és védelme többet érdemel annál a fél sornál, amennyit az európai szerződés ebben a tárgyban jelenleg tartalmaz. Ehhez viszont össze kell gyűjteni egymillió támogató aláírást. Apetíciót idén ősszel indítanák. (MTI, vps) Januártól szigorúbb elszámoltatás és kampánycsend jön - szigorít a belügy Másképp fogunk választani Hárommillió a kampányra. Beleférnek a pártok? (Jón Krošlák felvétele) Pozsony. Megszabják, mennyit költhetnek kampányra a pártok, ismét bevezetik a kampánycsendet, és büntetést kaphatnak a pártok. A belügyminiszter új törvénnyel szabályozná a választások menetét. ÖSSZEFOGLALÓ A napokban tárcaközi egyeztetésbe utalt tervezet januártól lépne életbe. Ennek értelmében a jelenlegi hat helyett egyetlen jogszabály rendelkezne az összes választás szabályairól. Hárommillió euró. Legfeljebb ennyit költhet majd a jövőben a kampányra egy politikai párt - egy köztársaságielnök-je- lölt pedig legfeljebb félmilliót. A költségeket küíön, erre a célra létrehozott számláról térítenék, amelyen ellenőrzés esetén egy harmadik személy is visszaköveti az utalások menetét. A pártokat és az elnökjelölteket arra is köteleznék, hogy hozzák nyilvánosságra adományozóik nevét és az összeget, amelyet kaptak tőlük. Ismét bevezetnék a kampánycsendet: a sajtó a választások kezdete előtti 48 órában nem közölhetne politikai hirdetéseket. Pártpreferenciákat vizsgáló közvélemény-kutatásokat a választások előtti 21 napban szintén tilos lesz nyilvánosságra hozni. A jelenlegi szabályozás egyik gyenge pontja, hogy nem ad lehetőséget az ellenőrzésre, érvel a belügyminisztérium. A javaslat szerint a pártok akár 300 ezer euró büntetést is kaphatnak, a kampánycsendet megsértő televíziókat vagy lapokat pedig szintén büntetnék. A tárca által javasolt szabályok korlátozzák a kampányt, a költségplafonnal pedig nem sokra megyünk, véli Zuzana Wienk, a Fair Play Szövetség vezetője. „Az ilyen pénzügyi korlátozásokat nálunk eddig is megkerülték. Egy olyan apparátus kiépítése pedig, amely képes minden apró részletet ellenőrizni, nagyon drága lenne” - írta lapunknak Wienk. A nyilvános pártszámlákat viszont jó ödetnek tartja, (vps, TASR) Beadvány, reklamáció, peren kívüli eljárás vagy büntetőjogi feljelentés is lehet a hívásból Az emelt díjas számok veszélye Ezek a számok is emelt díjasak! 0900,097,098 - ha ilyen számsorral kezdődő telefonszámra hívnak, akkor 40 centtől 3 euróig terjedő percenkénti illetékre számíthatnak. A Telekom az első perc után másodpercek után számolja a tarifát, a többi szolgáltató percalapú tarifát használ. 089 - ilyen számsorral kezdődnek azok a telefonszámok, amelyeket gyors szavazásokra használnak, például televíziós versenyekben. A tarifát az adott szolgáltató határozza meg. 16XXX, 17XXX, 18XXX - tudakozók rövid telefonszámai, a tarifát szintén a szolgáltató határozza meg. DEMECS PÉTER Pozsony. Bár a jelenleg hatályos törvények nem védik kellőképpen az embereket azoktól a tisztességtelen vállalkozóktól, akik visszaélnek az emelt díjas telefonszámokkal, némi lehetősége azért mégis van azoknak, akik pórul jártak, s nem tudták, hogy emelt díjas számra hívnak. Tény, hogy a törvény nem írja elő, milyen betűnagysággal kell közölni a hirdetésekben az emelt díjas telefonszámok tarifáját, a fogyasztóvédelmi törvény viszont egyértelműen kimondja, hogy a szolgáltatás árát kötelesek közölni a vállalkozók. Aki ezt nem teszi meg, több mint 66 ezer eurós bírságra számíthat. Pontosan erre fizetett rá néhány hónappal ezelőtt egy rózsahegyi autóbusz-közlekedési vállalat. Egy liptószentmiklósi megállón kiragasztott menetrenden a vállalat feltüntetett egy telefonszámot azzal a felhívással, hogy az utasok ezen a számon érdeklődhetnek a menetrendről. Azt már viszont nem közölték, hogy emelt díjas telefonszámról van szó. Egy utas, miután néhány perces telefonálás után megkapta a 35 eurós számlát, azonnal beadvánnyal fordult a Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez (SOI), amely igazat adott neki, s a vállalatnak 430 eurós bírságot adott. „Ha már megvalósul a hívás, s kiderül, hogy a hirdetésben szerepelt a figyelmeztetés az emelt díjas tarifára, akkor az összeget jogosan számlázza ki a vállalakozó” - állítja a SOI. A tarifák rendszerint 40 cent és három euró közt mozognak percenként. Ha nem közölték a figyelmeztetést, akkor a pórul járt telefonáló beadvánnyal fordulhat a SOI-hoz, amely a fogyasztóvédelmi törvény megszegése miatt indíthat eljárást a vállalkozó ellen. Ha nem értenek egyet a kiszámlázott tarifadíjjal, akkor a Távközlési Hivatalhoz (TÚ) kell fordulni, amely megpróbál peren kívül megegyezni a felekkel. „Erre viszont csak akkor van lehetőség, ha nincsenek megelégedve a reklamációval. A peren kívüli megegyezés kérvényezését a Távközlési Hivatalnál legfeljebb 45 nappal a reklamációs eljárás befejezéséről szóló határozat kézbesítése után lehet kezdeményezni” - nyilatkozta lapunknak Roman Vavro, a TÚ szóvivője. Ha itt sem járnának sikerrel, akkor marad a legidő- igényesebb és talán legköltségesebb lehetőség, mégpedig a bűnvádi feljelentés és a bírósági eljárás. A rendőrség három régebbi alvilági leszámolásra derített fényt Újabb négy gyilkossággal gyanúsítják Černákot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A múlt század kilencvenes éveiben történt három alvüági leszámolásra derített fényt a NAKA nemzeti nyomozóiroda. A gyilkosságokkal kapcsolatban kilenc személy ellen tettek vádemelésijavaslatot. A tettesek zömmel a Sýkora-klánként ismert pozsonyi maffiacsoporthoz tartoztak, köztük van a besztercebányai alvüág egykori főnöke, az eddig már hét gyilkosságért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Mikuláš Čemák is. Andrea Dobiášová, az OrszáMikuláš Čemák (Képarchívum) gos Rendőr-főkapitányság szóvivője az egyik felderített leszámolás kapcsán elmondta: a gyilkosok egyik áldozatát csak két sikertelen kísérlet után tudták megölni. Előbb motorkerékpárról adtak le rá lövést Kassán, majd egy pozsonyi szállodában végeztek volna vele, de akkor véletlenül a testőrét ölték meg. Az illetőt végül kórházi ágyán gyil- koltákmeg 1997-ben. A másik leszámolás 1998-ban történt: egy férfit Dé- vényújfaluban lőttek le az előtt a tömbház előtt, amelyben lakott. A harmadik személyt autópályán érte a halál 2000-ben. Egy színlelt rendőrségi igazoltatás miatt kénytelen volt lelassítani, gyilkosai ekkor nyitottak rá tüzet egy autóból. „Minden bizonnyal abból a gépkocsiból lőttek, amelyet az egyenruhásoknak idén sikerült lefoglalniuk egy házkutatás során” - mondta Dobiášová. A kilenc gyanúsított közül hét más bűncselekmények miatt börtönbüntetését tölti, ketten (Róbert Lališ, Martin Bihari) azonban szökésben vannak. Černákot egyébként a három eseten kívül egy negyedik gyü- kossággal is gyanúsítják. A hatóságok szerint személyesen gyilkolta meg Hodosi Rudolfot 1997-ben. Dunaszerdahelyen közfelháborodást keltett, hogy a férfi fejét egy virágtartóban találták meg. A tetemét a Dunából húzták ki. (SITA, dem)
