Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-01 / 151. szám, hétfő
4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 1. www.ujszo.com Az El) legújabb tagországát gyakran bírálták azért, mert az előcsatlakozási alapból lehívható pénzeket is csak közepes hatékonysággal használta fel Mit várhatnak a horvátok az Európai Uniótól? Dubrovnik látképe. A vonzó turisztikai célpontoknak köszönhetően Horvátországban az uniós csatlakozást követően az idegenforgalom számíthat komoly befektetői figyelemre, hiszen az ágazat a válság kirobbanása óta is jól teljesít. (Somogyi Tibor felvétele) Zágráb. A magas hiány, az államadósság, a hatalmas munkanélküliség és az esetleges túlzottdeficit-el- járás ellenére is jól járhat Horvátország azzal, hogy 28. államként ma csatlakozik az Európai Unióhoz. Az elemzők szerint azonban az előző bővítési körök eredményeit már nehéz lesz megismételni. ÖSSZEFOGLALÓ Horvátország egy olyan időszakban csatlakozik az Európai Unióhoz, amikor mindkét fél a gazdaság beindításával küszködik. Az ország tavaly már a negyedik egymást követő évben volt recesszióban, amikor nem végleges adatok szerint 2 százalék körüli mértékben zsugorodott a bruttó hazai terméke (GDP). A horvát kormány 1,8 százalékról 0,7 százalékra csökkentette az idei gazdaság- növekedésre vonatkozó előrejelzését is. Mindez a munkanélküliségre is hatással van. Horvátországban az idei év elején tíz éve nem látott szintre nőtt az állástalanok száma. Január végén 372 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a 4,3 millió lakosú országban. A munkanélküliségi ráta 21,9 százalékra nőtt a decemberi 21,1 százalékról, tavaly januárban 19,8 százalék volt. A tavaszi hónapokra csak enyhén javult a helyzet. Ajó szolgáltatás már nem elég Horvátország az Európai Unió egyik legszegényebb tagországa lesz. Az ország GDP-je az uniós átlag 61 százalékát teszi ki, ennél rosszabbul már csak Románia és Bulgária teljesít. Hogy az ország gazdasági helyzetének a javulásához az uniós csatlakozás milyen mértékben járulhat hozzá, abban az elemzők véleménye is megoszlik. Ausztria és a közép-európai régió egyik legnagyobb bankcsoportja, az Erste Group elemzése szerint úgy tűnik, az előző bővítési körök eredményeit nehéz lesz megismételni, Horvátország azonban több versenyelőnynek is a birtokában van, jelesül a földrajzi elhelyezkedés, a tartalékokat mutató turisztikai potenciál, a fejlett úthálózat és a feltörekvőben lévő energiaipar által biztosított pozitívumoknak. „Ha az ország jól játssza ki a kártyáit, várakozásaink szerint az EU- csatlakozás nyomán ezek már középtávon meghozzák a gyümölcsüket” - jelentette ki Alen Kovac, az Erste Bank Croatia vezető közgazdásza. Szerinte azonban a nemzetközi mutatók, például a globális versenyképességi index, a korrupciós index vagy a vállalkozás egyszerűségét jelző mutató alapján végzett összevetésben Horvátország elmarad regionális társaitól. A gondot főként a magánszektor mérete és hatékonysága, a rugalmatlan munkaerőpiac és a gyenge lábakon álló befektetői védelem jelenti. A 2012 és 2014 között Horvátország által lehívható EUforrások összesen 11,7 milliárd eurót tesznek ki (az ország 2013. évi becsült GDP-jének mintegy 25 százalékát). Az Erste elemzése szerint középtávon mindenképpen fontos az ország növekedési potenciáljának szempontjából, hogy ezt az összeget megfelelő módon hívják le és költsék el. Azonban Horvátországot gyakran érte az a bírálat, hogy az IPA előcsatlakozási alapból lehívható pénzeket csak közepes hatékonysággal használja fel. Csak középtávon várható javulás Horvátország csak középtávon számíthat arra, hogy az EU- források nyomán komolyabb mértékű hatás jelentkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell erősíteni az intézményi rendszert és felgyorsítani a szerkezeti reformokat annak érdekében, hogy az ország számára „kiutalt” EU-forrásokat a lehető leghasznosabb módon használj ák fel. Az Európai Unióhoz való csatlakozással ráadásul fennáll a veszély, hogy Horvátország túlzottdeficit-eljárás alá kerül a GDP 3%-át meghaladó költség- vetési hiánya miatt, illetve az adósságállomány alakulása is aggodalomra adhat okot, hiszen meghaladni látszik az előírt szintet (a GDP 60%-át). Csatlakozás után euró Borisz Vujcsics horvát jegybankelnök az euró mielőbbi bevezetésében bízik. Szerinte kevés érv szól amellett, hogy Horvátország az eurózónán kívül maradjon. A monetáris politika már most sem teljesen független, különösen a bankszektorban elterjedt az euró használata. Vujcsics az euró bevezetését üle- tően konkrét dátumot nem említett. Elmondása szerint az uniós csatlakozást követően tisztábban fogják látni a helyzetet, annyi azonban biztos, hogy a bevezetést megelőzően, mint minden tagországnak, Horvátországnak is két évet el kell töltenie a közös árfolyam-mechanizmus rendszerében. Egyelőre kérdéses tehát, hogy horvátországi nyaralásunk során mikor fizethetünk hivatalosan is euró- val. (shz, mi, SITA) Nyeljen 50 x 500 eurót az Első Lakás-takarékpénztárnál Nyári esély önnek is Júliusban és augusztusban a legtöbben szabadságra járunk. Az édes semmittevést még kellemesebbé tehetjük. A Prvá stavebná sporiteľňa, a. s. (PSS) - Első Lakás-takarékpénztár Rt. nyereménye „hab lehet a tortán". Kamii Timura mérnök a PSS, a. s. értékesítés igazgatója válaszolt a részleteket taglaló kérdéseinkre. Valószínűleg mindenkit érdekel, amiről beszélgetünk.- Akinek szerencséje lesz, 500 eurót kap nyereményül a PSS-től. A nyerteseket azok közül sorsoljuk ki, akik 2013. július 1-jétől augusztus 31- éig lakás-előtakarékossági szerződést kötnek a PSS-szel, és kifizetik a szerződéskötési díjat.Az 500 eurós összeg minden 50. kisorsolt ügyfelünket megilleti. Nem lesz magasabb a szeri ződéskötési díj, mint a nyeremény?- Nem lesz. A szerződéskötési díj jelenleg szinte szimbolikus, mindössze 20 €. Sőt, ha 3 hónaposnál fiatalabb gyermek szülője, az ő nevére ingyen, díjmentesen köthet szerződést. Milyen előnyöket kinél a (akás-előtakaiékosság a már említett egyszeri nyereményen és a díjmentes szerződéskötésen kívül?- Elsősorban a nagyon előnyös kamatozást, hiszen a betétek után garantált kamat és állami prémium jár. A kamatláb elérheti az évi 2 százalékot, az állami prémium pedig az idén maximum 66,39 €. Nagy az érdeklődés a lakástakarékpénztári megtakarítással összekötött hitel iránt. Mi a titka?- Elsősorban az alacsony, változatlan kamatlábak. Már évi 2,9%-os kamatlábaktól kínálunk lakáshiteleket. A kamat nem emelkedik a törlesztési futamidő alatt. A kezesség is vonzó, hiszen az 50 ezer euróig terjedő hitelekhez nem kell ingatlanbiztosíték és nem vizsgáljuk meg az ügyfél jövedelemét. Aki még nem igényelhet lakáshitelt, annak más típusú hiteleket kínálunk, amelyekhez - 25 ezer euróig - elég egy kezes is. Mire használhatók fel a lakás-takarékpénztári megtakarítással összekötött hitelek?- Ha már beszéltünk a gyermekekről, el kell mondanom, hogy az előtakarékosságnak és a rendelkezésre álló hiteleknek köszönhetően biztosíthatjuk lakásuk finanszírozását. Késő akkor gondolni erre, amikor már érettségiznek. A többieknek, nekünk felnőtteknek, sőt idősebbeknek pedig a hitelek lehetővé teszik, hogy javítsunk jelenlegi lakás- körülményeinken, illetve újat szerezzünk magunknak. Részletes tájékoztatást a PSS üzleti képviselőitől vagy a 02/58 55 58 55-ös telefonszámon kérhet, illetve a vmnw.pss.sk honlapon olvashat. Elemzők Szlovákiáról Vonzzuk a befektetőket Pozsony. A befektetők Szlovákiát az eurózóna egyik legstabilabb országának tartják, legalábbis erre utal a szlovák adósság visszafizetésére kiadott állampapírok kamatozása - derül ki a Bloomberg gazdasági hírügynökség elemzéséből. Eszerint a német állampapírok után a szlovákok kamatait rengette meg a legkevésbé Ben Bemanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) vezetőjének május 21-ei bejelentése. Bemanke, akkor arra utalt, hogy miután a Fed „megteremtette” a globális pénzügyi stabilitást, óvatos lépésekben csökkenteni fogja a monetáris támogatások mértékét. A szlovák állampapírok hozama azóta alig 35 bázisponttal nőtt, míg például a görög papíroké 220-szal. „Szlovákia sokkal közelebb áll az eurózóna északi kemény magjához, mint a déli perifériás országokhoz, hiszen az állam- háztartás hiánya alacsonyabb, a kormány pedig deficitcsökkentő politikát folytat” - mondta el Neil Shearing, a Capital Economics elemzője, aki szerint Szlovákiát Németország szegényebb változatának tekinthetjük. A szlovák állampapírok iránti érdeklődésnek köszönhetően a szlovák kormánynak már mostanra sikerült előteremtenie az idén lejáró tartozások visszafizetéséhez szükséges összeg 90 százalékát. (TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lejtőn a cseh gazdaság Prága. A cseh gazdaság a becsültnél is nagyobb mértékben zsugorodott az idei első negyedévben. A cseh statisztikai hivatal szerint a hazai össztermék (GDP) 1,3%-kal csökkent negyedéves és 2,4%-kal éves összehasonlításban. A cseh GDP már a hatodik egymást követő negyedévben csökkent, 1996 óta nem volt üyen hosszú recesszió az országban. Az első negyedévben az ország kivitele 2,9, az importja pedig ugyanekkor 3,3 százalékkal esett. (TASR) Nőtt az orosz gázbehozatal Moszkva. A Gazprom az év első felében 10%-kal növelte földgázszállításait Európába - közölte Alekszej Miller, az orosz állami gázóriás elnöke. Június egyes napjaiban a gázexport mértéke a tavalyi időszakhoz képest másfélszeres volt. A Gazprom idén 160 milliárd köbméter földgázt tervez szállítani az európai országokba és Törökországba, míg tavaly 151 müliárd köbméter földgázt exportált. A Gazprom a világ gáztartalékainak 18, az oroszországiaknak a 72%-át birtokolja. (MTI) aktuális középárfolyamok VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8572 Lengyel zloty 4,3376 Cseh korona 25,949 Magyar forint 294,85 Horvát kuna 7,4495 Román lej 4,4603 Japán jen 129,39 Svájci frank 1,2338 Kanadai dollár 1,3714 USA-dollár 1,3080 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Sberbank 1,34-1,27 26,64-25,09 309,60-282,94 OTP Bank 1,36-1,25 27,10-24,81 308,49-282,49 Postabank 1,35-1,26 27,03-25,211,35-1,26 26,76-25,27 308,85-282,25 Tatra banka 1,34-1,27 26,80-25,24 307,35-283,99 Príma bankaÁltalános Hitelbank 1,34-1,26 26,82-25,26 310,50-283,88 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) TP33010029
