Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-01 / 151. szám, hétfő

2013. JÚLIUS EGESZSEGMAGAZIN www.ujszo.com ■ www.vasamap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com D r. Kádasi Lajos genetikus: „Ésszerűnek tartom Az elmúlt hetekben nem volt híradó, bulvárlap amely nem foglalkozott a világhírű színésznő, Angelina Jolié mellkorrekciójával, amit azért vállalt, mert édesanyja mellrákban halt meg, sőt azóta nagynénje is. I N ála is kimutatták a BRCAl-es és 2-es gén mutáns vál­tozatát. Állítólag a korrekció nélkül 87 százalék lett volna az esélye, hogy mellrákot kap, de ez most 5 százalék­ra csökkent. Azt mondják, a mellrák kialakulásában 70 százaléknyi arányban a környezeti tényezők, és csak 30 százalékban a gének felelősek. A szakemberek sem egységesek abban, hogy valóban jó lépés volt-e ez a nem egyszerű beavat­kozás. Mi a véleménye a sztárnak erről a lépéséről?- kérdeztük dr. Kádasi Lajos genetikustól. Ez az információ ponto­sítást igényel. Tudni kell, hogy minden daganatos betegség hátterében egy vagy több gén károsodása (mutációja) áll. A rákért tehát egyértelműen a gének meghibásodása a felelős. Néhány sérült gént valamelyik szülőtől öröklünk (Angelina Jolié), némely károsodása pedig az egyén sejtjeiben az élet folyamán a környezeti tényezők hatására alakul ki (UV-sugárzás, radiáció, vegyi tényezők, vírusok stb.) Ezek a rák koc­kázati ténye­zői. A daganatos betegségek nagy csoport­jára vonatkozóan létezik egy vagy több gén (ezek a tumor szupresz- szorok, vagyis a daganatot elnyomó gének), amelyek­nek egy mutált, károsodott másolatát örökölhetjük az egyik szülőtől. Az még nem elég a betegség kialaku­lásához, hogy egy ilyen Maga a * Kivizsgálás a no számára csak ver vételt jelent. sérült génmásolatot örök­lünk. Kell még az is, hogy az ember élete folyamán valamelyik sejt valamilyen károsodása az adott gén másik (még működő) má­solatát is működésképte­lenné tegye. Sajnos ez nagyon nagy (csak­nem 100 száza­lékos való­színű­séggel) az élet folyamán bekövet­kezik. Ebbe a csoportba tartozik a mellrák is. Jelenleg azokat a géneket ismerjük, amelyek sérülése elindítja a rákos fo­lyamatot, s ez a BRCA1 és a BRCA2 gén (lehet több is, de azokat még nem ismerjük). Azok a mellrá­kos esetek, melyekért a fent leírt mechanizmus a fele­lős, az összes mellrák 5-10 százalékát teszik ki. Mivel Angelina Jolié esetében bebizonyosodott, hogy az említett gének egyikének mutált, károsodott máso­latával rendelkezik, annak kockázata, hogy nála előbb vagy utóbb (a pontos dátumot nem lehet meg­mondani) mellrák alakul ki, 87 százalék. Sajnos ebben az esetben ma nem létezik hatásosabb megelőzés, mint a mell eltávolítása. Ezért tartom ésszerűnek a színésznő döntését. • Ez volt a világon az első mellműtét, amit megelő­zési céllal végeztek? Természetesen nem. Pontos adatok ugyan nincsenek, de szerintem a világon több ezer ilyen beavatkozást végeztek, csak az emberek nem tudtak róla. • Állítólag a gene­tikai hajlamot hor­dozó nőknek 5 évnél tovább nem javasolt fogamzásgátló tab­lettát szedni, mert a hormonhatású vegyü letek megnövelhetik az emlőrák kialakulási kockázatát... Valóban: a hormonális fo­gamzásgátló hosszú távú sze­dése a mellrák kialakulásának egyik kockázati tényezője. wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm mám Angelina Jolié mellkoirekcióját"

Next

/
Oldalképek
Tartalom