Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-06 / 155. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2013. JULIUS 6. INTERJÚ 15 L a hétvégi szexturizmus Ukrajnában egy titkárnő, de még egy kisebb vállalat vezető beosztású alkalmazottja sem keres többet havi 300-500 dollárnál. A hétvégi külföldi szexmunkával viszont ezt az összeget egyeden óra alatt megkereshetik. » Kedvelt célpont a Közel- Kelet és Törökország. A hétvégi szexturizmus terjedésében az internetnek nagy szerepe van, hiszen a lap írása szerint csaknem félszáz olyan weboldal létezik, ahol ukrán lányok ajánlhatják fel szexuális szolgáltatásaikat külföldieknek. A weboldalakra pedig - amelyeket jórészt nemzetközi escort cégek üzemeltetnek - baga- tell összegért, 20-30 dollárért tehetik fél a fotóikat, az adataikat és az elérhetőségeiket. A lányokat elsősorban olyan nagyvárosokba és üdülőhelyekre közvetítik ki, ahol vagy nem számít bűncselekménynek a prostitúció (például Hollandiában Amszterdam), vagy liberálisan kezelik az escort szolgáltatásokat (például az Egyesült Államokban Los Angeles és San Francisco). Kedvelt célpont még a Közel-Kelet és Törökország, ahová nem kell schengeni vízumot beszerezniük a lányoknak. Ez utóbbi országot választotta a lapnak nyilatkozó, Mila néven bemutatkozó kijevi nő is. Korábban egy ruházati bolt eladónőjeként dolgozott. Otthagyta korábbi munkahelyét, előbb ő is escort lányként dolgozott, de most már ő szállít török férfiaknak ukrán lányokat. Havonta egyszer utazik ki néhány napra Törökországba, ahová magával viszi néhány honfitársnőjét. Saját bevallása szerint ukrán lányok közvetítésével akár ötezer dollárt is megkeres havonta. (MTI) Ferenczy Károly Szerszámot fenő Házvég! Magához int Római . féiszáz Rangjel Szabolcs aranya Származó, kezdődő .... Oldalukra billenők MAGYAR FESTŐK (1862 -1917) Az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere, Ferenczy Noémi, Béni és Valér apja. Jogi, mezőgazdasági tanulmányait félbehagyva 1884- től festészetet tanult Rómában és Münchenben. 1893-ban Münchenben megismerkedett Hollósy Simonnal és szabadiskolájának magyar és idegen tagjaival. Fejlődésére ez időben Herterich hatott igen erősen. 1896-ban csatlakozott a Nagybányára vonult festőcsapathoz (Hollósy, Réti István, Thorma János, Csók István, Iványi-Grünwald Béla és mások), és ott hosszú időre le is telepedett. Stílusa ettől kezdve fejlődött sajátosan egyénivé, amely ugyanakkor a nagybányai irányzatot is képviselte. 1900-tól a napfény festése kötötte le az érdeklődését, s egyidejűleg az emberalak és arckifejezése vált lényegessé számára. Oldott és árnyalt festése nagy foltokká alakulva, erős körvonallal, a dekorativitás ízeit keverte néhány kísérletébe. 1906-ban Képzőművészeti Főiskolán az alakrajz és festés tanára. Budapestre költözött, s addig szinte kizárólag szabadtéri gyakorlatát műtermi piktúrával cserélte fel. Életműve több szakaszra tagozódik. Kezdeti korszakára a müncheni leiró ábrázolás volt jellemző. A nagybányai szakaszban a plein air sajátos válfaját teremtette meg. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái vonzották. A huszadik századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője, a nagybányai művésztelep egyik iránymutató egyénisége volt. Nagy hatással volt a magyar festészet további alakulására. Fő müvei a Magyar Nemzeti Galériába kerültek. Szenes Iván és lánya, Andrea. Mintegy kétezer dal fűződik a szövegíró, zeneszerző nevéhez, ezekből legalább kétszáz örökzöld slágernek számít. (Fotók: családi album) Beszélgetés Szenes Andreával édesapjáról, Szenes Ivánról Most is imádják a dalait Szenes Iván családcentrikus volt, édesapja, Andor, a Csipkés kombiné című dal szerzője pajzánabb volt, kártyázott és éjszakába nyúlóan mulatozott. Ez a különbség pedig kettőjük dalaiban is érződik. szalad az idő! Lassan három éve, hogy Szenes Iván író, dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze nincs köztünk. Különféle kimutatásokból kiderül, hogy Magyar- ország legtöbbet játszott szerzője. Szerzeményei több mint örökzöldek. Néhány éve a magyar közszolgálati televízió műsorsorozatot indított dalaiból - a fő műsoridőben sugárzott adások nézettsége pedig elérte a kereskedelmi televíziókét. Szenes Iván édesapja Szenes Andor volt, aki 1920 környékén írta meg a Csipkés kombiné című dalt. A hagyományokról beszélgettünk Szenes Andreával. Mennyire elégedett azzal, ahogy édesapja múltjával bánnak? Tapasztalataim alapján nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy édesapám tekintélye, elismertsége semmit sem változott. Az emberek még most is imádják a szerzeményeit, és az előadóművészek szívesen éneklik a dalait. Édesapám nevéhez - amennyire ismerem a statisztikáját - mintegy kétezer dal fűződik, ezekből legalább kétszáz örökzöld slágernek számít. Apu mindig azt mondta, hogy ő egy a 10 millió magyarból, csak az átlagnál egy kicsivel több verselési és zenei tehetsége van, és ez lehetett hatalmas sikerének a titka. Még az is sokat számíthat, hogy meglátásom szerint ugyanazon a hullámhosz- szon volt, mint maga a közönsége, és így lényegében mindenkit meg tudott szólítani a dalaival. A szerencse is közrejátszott? Ah, dehogy! O erre született, és ezt a tehetséget örökölte édesapjától. Még gyerek volt, talán 11 éves, amikor meghalt az édesapja, az én nagypapám. A család annyira szűkösen élt, hogy apa verseket írt, amiből eltartotta lényegében az egész családot. Gimnáziumi osztálytársa, akit volt szerencsém megismerni, mesélte, hogy már akkoriban is jambusokban beszélt. Annak pedig én voltam a szomorú és fájdalmakkal teli fül tanúj a, hogy a halálos ágyán versben szidta az orvosokat. Édesapám ebben élt, és ezt a tehetségét véleményem szerint soha senki sem fogja tudni túlszárnyalni. Különleges érzékenysége miatt meg tudta fogalmazni a hangulatokat és érzéseket. Az ön nagypapájáról, Szenes Andorról mesélt-e az édesapja? Apa mindig azt mondta, hogy a nagypapám sokkal tehetségesebb volt, mint ő- Állítólag nagyon különleges embernek is tartotta őt a szakma és a közönség is. A Csipkés kombiné című szerzeményét, gondolom, mindenki ismeri. Nekem például a telefonom csengőhangja is. De ő a szerzője az Ott fogsz majd síni c. dalnak és a Művészhimnusznak is. Érdekességként említem, hogy Mészáros Elek János ez utóbbi dallal nyerte meg a Csillag születik versenyt. Hallomásból tudom, hogy a nagypapám pajzánabb volt, kártyázott, éjszakába nyúlóan mulatozott. Apa pedig ennek az ellentétje, örökké családcentrikus volt, és ez a különbség kettőjük dalaiban is érződik. Nem akarok adóügyben tanácsot adni az illetékes tárcának, de annak idején volt giccsadó is, ami apa dalának volt köszönhető. Történt ugyanis, hogy a Kislány a zongoránál dal miatt bevezették ezt az adófajtát a szocializmusban, amiért apának sok-sok forintot kellett fizetnie. Meg is jegyezte: „a dalokat nem kritizálni, hanem írni kell”. Kritikus füllel hallgatja a Szenes-dalokat? Igen. Nem engedem, hogy elcsúfítsák az apukám „ékszereit”. Ha valakinek az előadásmódja nem teszik, és lehetőségem van rá, segítek neki megérteni a dalt. A szövegváltoztatást pedig nem tűröm. Rengeteg, szinte megszámlálhatatlan örökzöld született édesapja, Szenes Iván tollából. Szenes Andrea szerint melyik dalai bírják majd legtovább? Ez nagyon nehéz kérdés. Gondolom, a választásomból az fog látszani, hogy mely dalait szeretem én személy szerint, de döntsék majd el a kedves olvasók: Kicsit szomorkás a hangulatom, Ügy szeretném meghálálni, Kicsi gyere velem rózsát szedni, Nemcsak a húszéveseké a világ. Albert József
