Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-04 / 128. szám, kedd

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 4. www.ujszo.com Ma kezdődik a XXXV111. Duna Menti Tavasz Nyílik a Meseváros TALLÓSI BÉLA Fenyő Miklós is szerepel a róla szóló, Made in Hungária című darabban, mely Komáromban látható „Ez egy régi mánia” Dunaszerdahely. Különös utasok keltek útra, szálltak vo­natra vagy ültek autóbuszba az elmúlt órákban. Olyan utasok - a gondosan csomagolt bábokra gondolok „akik” csak az elkö­vetkező órákban vagy az előt­tünk álló pár napban élednek fel és elevenednek meg sajátos me­sevilágukban. Kezdetét vette ugyanis a hazai magyar gyer­mekszínjátszók és bábosok leg­nagyobb migrációja a Csallóköz szívébe, Dunaszerdahelyre, hogy birtokba vegyék és bené­pesítsék a Mesevárost. A XXXVIII. Duna Menti Ta­vasz 8 órakor zenés-táncos éb­resztővel kezdődik. A városi művelődési központ előtti téren térzenével, a nyékvárkonyi Ki­kerics Gyermek Néptáncegyüt­tes és az Óbudai Népzeneiskola zenekarának szereplésével min­den résztvevőt felráznak álmá­ból. Ezután a jelenlévők részt vesznek Meseország királyának megválasztásán, az országna- gyok, zászlósurak kinevezésén, s az Óperenciaként birtokba vett város kulcsának átadásán. Ezt követően 9 órakor a Féli Községi Hivatal Katica Óvodá­jának csoportja Járjuk a táncot! című szerkesztett játékukkal, melyet Méry Irén és Fiaska Ani­ta rendezett, hangulatba hozza a szereplőket, hogy mesélésbe kezdjenek a paravánok és a ku­lisszák színes palotájában. 9.30-kor megkezdődnek a színjátszó versenyműsorok a vmk színháztermében. A ver­seny a Fő a barátság! című dra­matizáltjátékkal nyit: előadja a Füleld Gimnázium Zsibongó Kisszínpada, Szvorák Zsuzsa rendezésében. Ezt a ó.Á.SOK(K) dramatikus játék követi a Nyá- rasdi Alapiskola és a Tekergők Színjátszó Csoportja előadásá­ban, Nagy Irén és Magyar Gaál Lívia rendezésében. 11 órakor A kisködmön című színpadi játé­kot a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ és a Cse- madok Vámbéry Ármin Alap­szervezetének Fókusz Gyer­mekszínpada mutatja be, Jará- bik Gabriella rendezésében. A csudahalott című magyar nép­balladával a Komáromi Munka Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Pogácsakedvelők Színjátszó Csoportja mutatko­zik be. Előadásukat Laboda Ró­bert rendezte. A csillagszemű juhász című népmesét a Tornai­jai Kazinczy Ferenc Magyar Ta­nítási Nyelvű Alapiskola Kincs­keresők Színjátszó Csoportja je­leníti meg, Mészáros Piroska és Okos Zsuzsanna rendezésében. 15 órától indulnak a Mesevá­ros műsorai. Elsőnek a nyékvár­konyi Kikerics Gyermek Nép­táncegyüttes, 16 órától az Óbu­dai Népzeneiskola zenekarának előadása, majd 16.30-tól a ga- lántai Horváth Marianna vers­éneklő bemutatkozása. 17 órá­tól pedig Kobak és Delma, azaz Jakubecz László és Till Tímea: A boldogság-termő aranyalmafa keresése című zenés-mókás bo­hócelőadása látható. 18 órakor kezdődik a Pántlika zenekar táncházas műsora. Aki pedig, úgymond, szabad programra vágyik, minden délután háromtól hétig kéz­műves foglalkozásokon vehet részt, csúszkálhat a Micimackó légvárcsúszdában, szórakozhat a Kézműves udvarban, vagy be­térhet a Vásárosok utcájába. Szerdán és csütörtökön elláto­gat a Mesevárosba a Lufi Bohóc Társulat - ők lufit fújnak, és ar­cot festenek. A Duna Menti Tavasz más műfajokba is elvezeti a gyereke­ket és a felnőtteket. Ma 16 óra­kor például Örökségünk címmel képzőművészeti kiállítás nyílüt a vmk előcsarnokában. Egy sikerdarabbal nagyot bukni nem lehet - gondol­hatná a laikus néző. A Ma­de in Hungária 318-szor ment a budapesti József Attila Színházban. Azt az előadást ugyanaz a Méhes László rendezte, aki a ko­máromit, illetve aki már több helyen színpadra vit­te a darabot. Szerepel benne Fenyő Miklós, a rock and roll magyar pá­pája. Tuti siker. JUHÁSZ KATALIN Ez a vállalkozás mégis magá­ban hordozta a bukás veszélyét. A Fenyő Miklós életének egy szakaszát feldolgozó mű először került színpadra „a határon túl”. Vajon mit jelent számunkra ez a sztori? Tudjuk-e, müyen volt Angyalföld a hatvanas évek kö­zepén? Emlékszünk-e még a Ki Mit Tud-ra és felfogjuk-e, mek­kora dolog volt szerepelni abban a műsorban? Méhes László szerint a fiata­lokat 1965-ben is ugyanúgy fog­lalkoztatta a szerelem, a barát­ság, az árulás, mint 2013-ban, vagyis nem kell történelmi tu­dás ahhoz, hogy a néző élvezze az előadást. És itt jön a lényeg: ez a zenés darab csak akkor él­vezhető, ha a színpadon min­den metronómpontossággal „klappol”, ha a szereplők száz százalékra teljesítik a feladatot, ráadásul úgy, hogy közben kel­lően lazák is. Azt a hatást kell kelteniük, hogy ők csak buliz­nak, bolondoznak a színpadon. Mivel bonyolult jellemekről itt nincs szó, a prózai jelenetek élét tompítja a zene, főleg ének­és tánctudás szükségeltetik a si­kerhez. Egy szavunk se lehet: a lendületes, pörgős jelenetek szépen, flottul követik egymást, egy perc lazsálás sincs, villám­gyorsan változik a színpadkép, gyakran harminckét ember mo­zog a térben - már az is nagy szó, hogy nem ütköznek össze. A tánckar átlagon felül teljesít, a színészek jól énekelnek és jól mozognak, a darab gerincét adó Hungária-számokat pedig min­denki ismeri, azokat nem kell külön méltatni. Fenyő Miklós pedig, aki a főszereplő képzele­tében Jerry Lee Lewisként jele­nik meg, egyáltalán nem „ciki”. Úgy jön be, mint egy isten, a fő­hős múzsája, és úgy is viselke­dik: szinte a föld felett jár. Meg­jelenését moraj kíséri, a nézők visszafojtják lélegzetüket, ami­kor színpadra lép. Pontosan ez egy élő legenda dolga. A Komáromi Jókai Színház­ban színvonalas produkció szü­letett. Nincs kedvem most azt firtatni, milyen áron, illetve mi­nek az árán. „Értelmiségi fanyalgás” helyett próbáltam a közönség szemével nézni a vég­eredményt. És amit láttam, az maradéktalanul meggyőzött. A Made in Hungária a maga műfajában (színvonalas szóra­koztatás) rendkívül erős elő­adás, bármelyik budapesti szín­házban megállná a helyét. Tudom, hogy erre most jó pá­ran felszisszennek, mert a tán­cosokat is beszámítva a szerep­lők több mmt fele magyarorszá­gi illetőségű. Eldöntöttem azon­ban, hogy ez a tény most nem fog érdekelni. Fenyő Miklós annak idején a Hotel Mentholból készült zenés darabbal házalt, ám egy színház- igazgató izgalmasabbnak találta Fenyő életét, mint az említett darabot. Kerestek egy írót, aki színpadraalkalmazta az USA-ba disszidáló, majd Angyalföldre visszatelepülő család kálváriá­ját, és benne a rock and roll élet­érzést, amely egy lelkes, fiatal srácnak köszönhetően ver gyö­keret Budapesten. Tasnádi Ist­ván remek történetet rittyentett, méghozzá úgy, hogy az egészet Fenyő Miklós dalaira fűzte fel. A slágerek kontextusba helyezve még erősebbek lettek, a néző rá­csodálkozhat a remek dalszöve­gekre, amelyek plusz tartalmat visznek az előadásba, tovább lendítve a cselekményt, megte­remtve a füinget. Egy olyan kor­szak hangulatát, amely - tudjuk -nem is létezett. A hatvanas évek közepén ugyanis már a beatzene volt a menő, nem a Buddy Holly- és Jerry Lee Lewis-féle rock and roll. Térségünk (az ismert poli­tikai okokból) kimaradt abból a korszakból, hozzánk már csak a Beatles és az utánuk jövők tör­hettek be. Budapesten sosem voltak jampik, csak a Hungária együttes képzeletében. Ám azt is tudjuk, hogy amiben nagyon hi­szünk, az valóra válik (Ángyal­földi pálmafák). Ez a darab az épülő szocia­lizmus szürke, rideg, abszurd valóságát vegyíti a féktelen kép­zelet által teremtett álomvilág­gal. Nem csak Jerry Lee Lewis felbukkanására gondolok, ha­nem az egész milliőre. A Fenyő család fura „visszadisszidá- lása”, az apa (Mokos Attila) té- pelődése, félelmei és megaláz­tatása, az egyszerre vicces és vérfagyasztó pártfunkcionárius (Fabó Tibor) ügyködése, fon­toskodása, a fiát féltő édesanya (Holocsy Krisztina) és a politi­kával kezdetben nem törődő, csak zenélni akaró srác (Puskás Peti) eszmélése akár egy dráma alapjául is szolgálhatott volna. De Tasnádi (is) elsősorban szó­rakoztatni akart, a jellemábrá­zolással nem sokat vesződött. Az, hogy mégis szorult egy kis dráma a történetbe, már a színé­szek érdeme. Komáromban akadnak szívszorító pillanatok, köszönhetően a Holocsy-Mo- kos párosnak, illetve Fabó Ti­bornak. Majorfalvi Bálint a rivá­lis zenekar vezetőjeként szintén emlékezetes alakítást nyújt, Tóth Károly és Szabó Viktor is szépen hozza a karaktert, Tar Renáta belesimul a budapesti vendégkoszorúba, Skronka Ti­bor kissé túlpörgeti a rendőrfi­gurát, Olasz István pedig ügye­sen csetlik-botlik abban a két- három percben, amíg színen van. A pestiek közül Szerémy Dániel (Kis Nyíró) és Bardon Ivett (Vera) alakítását emelném ki, a Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola növen­dékei pedig valamennyien megérdemelnék, hogy nevük szerepeljen itt. A Made in Hungária olyan, mint egy rózsaszín zakó, amellyel a szocialista diktatúra okozta kék foltokat fedjük el a hátunkon. Egyszerre szórakoz­tató és elgondolkodtató. A galántai Manócska bábcsoport (Képarchívum Alapiskolák, figyelem! Ismét T*,)U :U*s.'< »> új Sc'óWíjU Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet 8. osztályos tanulók részére készül Téma: Szlovákia regionális értékei A munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok a program időtartama alatt (2013. szeptember 9. - október 11.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2013. június 10-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. Slovnaft Jelentkezési adatok Téma: Földrajz (8. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon:............................................... ..... E-mail:..................................................... A programba bekapcsolódó tanulók száma:...................................................... A tantárgyat oktató pedagógusok szama: BP131375

Next

/
Oldalképek
Tartalom