Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-26 / 147. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 26. Vélemény És háttér 7 A jelenlegi világ a klasszikus kapitalizmus torz mutációja Fed(ezetlen)-pénzzel nem megy Az elmúlt évek válságkezelése újra bebizonyította, hogy állami többletkiadásokkal és jegybanki pénznyomtatással nem lehet tartós és fenntartható növekedési pályára állítani a gazdaságokat. Ellenben újabb buborékok felfújására és visszafizethetetlen adóssághegyek felhalmozására kiválóan alkalmas ez a politika. GÁL ZSOLT A kapitalizmus klasszikus korszakában, az első világháború előtti békeévekben elfogadhatatlannak számított a költségvetési hiány, amit adósságokból finanszíroztak. A pénznek aranyfedezete volt, így csak annyi bankjegy és érme kerülhetett forgalomba, amennyire fedezet volt arany formájában az azt kibocsátó bankokban (többnyire jegybankokban). A kereskedelmi bankok jóval nagyobb tartalékkal és saját tőkével működtek. Ad abszurdum, a jelenlegi vegyes gazdaságokban a legnagyobb hazardíro- zással jogosan azonosított amerikai befektetési bankok („kaszinó kapitalizmus”) akkoriban nem korlátolt felelősségű részvénytársaságként működtek, hanem tulajdonosaik a teljes saját vagyonukkal feleltek a bankért! És persze vész esetén nem volt állami mentőöv meg jegybanki pénzcsap. Az Egyesült Államokban nem is lehetett, mert a szövetségi jegybankot (Fed) csak 1913-ban hozták létre. 1971 után a több ezer évig használt aranypénzt a világ végleg sutba dobta, mint barbár relikviát (Keynes) és azóta mindenki fedezetlen papírpénzt használ (tetszés szerint nyomtatható). A kormányok rászoktak a költségvetési hiányra, mint a kábítószerre, az állami eladósodás a szavazatvásárlás bevett formája lett. A bankok odáig tágították a korlátolt felelősség és résztartalék fogalmát (az állami felügyeletek engedélyével), hogy a végeredmény egy olyan bankrendszer, amelynek alig van saját pénztartaléka és tőkefedezete (tisztelet a kivételnek). Számíthat viszont kormányzati mentőövekre meg a jegybanki pénzcsapra, ezeket rendesen igénybe is vette a válságkezelés alatt. Ez a vegyes gazdaság, amely elkorcsosult mutációja az egykori kapitalizmusnak, a pénzA kormányok rászoktak a költségvetési hiányra, mint a kábítószerre, az eladósodás a szavazatvásárlás bevettformája. kínálat hatalmas mértékű növeléséhez vezetett. A forgalomba kerülő (a jegybankok által nyomtatott és a résztartalékos kereskedelmi bankrendszer által termelt) pénz általában inflációt okoz (az áruk és szolgáltatások drágulása) és/vagy buborékokat fúj fel az ingatlanpiacon (a 2007/08-as válság előtt világszerte, vagy az elmúlt években Kínában) vagy az értékpapírok piacán (a fejlett országok jelenlegi állampapírjai). Sőt, ezzel párhuzamosan dagasztja az állami és magánadósságokat. Az infláció elszabadulása hiperinflációhoz, a buborékok kipukkadása súlyos válságokhoz vezethet, azaz a pénzbőség végén krach jön, esetleg hosszú stagnálás, ha a kormány és a jegybank ezt megakadályozandó pénzt pumpál a gazdaságba (Japán az elmúlt két évtizedben). Ennek fényében érdemes értelmezni, hogy a nemzetközi piacokon kisebb pánikot okozott már maga a hír, hogy a Fed, mint lehetőséget felvetette, a jövőben korlátozná azt a programját, amelynek keretében havonta 85 milliárd (frissen nyomtatott) dollárt költ jelzálogalapú származékos értékpapírokra (kulcsszerepük volt a válság kirobbantásában) és amerikai államkötvényekre. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója Te vagy a legfőbb érv az ember klónozása ellen. (Peter Gossónyi rajza) 1 i ’ i A i l t \rz I’"""* )♦**• I Egy olasz film hét éve megjósolta az exminiszterelnök elleni hétfői ítéletet Berlusconi hét évet kapott, és még nincs vége FIGYELŐ Nanni Moretti Aranypálmára jelölt, A kajmán című filmje megjósolta, hogy Silvio Berlusconi olasz milliárdos hét éves börtönbüntetést fog kapni - hét évvel az ítélet megszületése előtt. A hatszoros Aranypálma- jelölt film utolsó jelenetében szinte pontosan azt az ítéletet szabják ki a háromszoros olasz miniszterelnökre, mint most a valóságban, azaz hét év börtön és a politikai élettől való örökös eltiltás. Az interneten azonnal felkapták a film fináléjának videórészletét. A Kajmán című filmben a főszereplő karakterét több rendbeli hivatali visszaéléssel vágMÉ .A In 1 ( ill 1 I m 1 i i i :• v . tmirato 4 M m. 1 s l| I k j L! i r Rács mögött a tulaj. Az AC Milan új dressze. dolták meg, vádlója pedig a valósághoz hasonlóan egy nő volt. Ez azért figyelemreméltó, mert Olaszországban a legtöbb ügyész férfi. A filmben a tárgyalás a vádlott időhúzó taktikája miatt öt éven át zajlott, a valóságban Berlusconi ügyvédjei négy éven át húzták a volt miniszterelnök elleni eljárást. Mivel azonban a hétfői ítélet ellen még kétszer fellebbezhetnek Berlusconi ügyvédei, az ügy még évekig húzódhat. Berlusconi persze kihasználta, hogy Olaszország legbefolyásosabb médiamogulja, és a lehető legtöbb felületen jelentette meg reakcióját a hétfői ítéletre. Eszerint hihetetlen, precedens nélküli és otromba ítélet született. A politikus jelezte: biztos volt abban, hogy a búróság felmenti, mivel ártatlan. A meghozott verdikt szerinte azt jelenti, hogy el akarják távolítani a politikából. Berlusconi peres ügyeivel hosszú könyveket lehetne megtölteni, a perek hossza pedig valószínűleg szintén toplistás. Legközelebb az úgynevezett Mondadori-ügyben ítél a bíróság. Itt a vád szerint Berlusconi megvesztegetéssel szerezte meg az ügynek nevet adó kiadóvállalatot. Az olasz sem- mítőszéknek arról kell döntenie, hogy jogszerű volt-e a korábban meghozott 560 millió euró bírságot kiszabó ítélet, (index, kurír) KOMMENTÁR Megtorlás MARIÁN LEŠKO Május közepén látott napvilágot a hír, hogy a katonai titkosszolgálatok volt (és jelenlegi) vezetői súlyos bűncselekményeket követtek el. Bár a bűnüldöző szerveknek hivatalból és haladéktalanul eljárást kell indítaniuk, ha bűncselekményről szerveznek tudomást, a hadsereg tulajdonában levő ingatlanok magánkézbe való átjátszásának ügyében egyáltalán nem sietik el a nyomozást. Ugyanakkor a rendőrség nagy erőkkel dolgozik annak kiderítésén, hogyan kerülhetett nyilvánosságra ez a titkos információ. Azt a megfélemlítést és nyomásgyakorlást, ami a Hospodáske noviny újságírónőjének kihallgatásán történt, nem hagyhatja szó nélkül a sajtó és tűrheti el a társadalom. Dag Daniš, a lap főszerkesztő-helyettesének beszámolója szerint a rendőrségen értésére adták az újságírónőnek, hogy mindent tudnak róla: „Mikor merre járt az autójával, hol parkolt, kivel találkozott, kivel telefonált.” Sőt, a nyomozó egyenesen azt kérdezte tőle, kisgyerekes anyukaként megéri-e neki a katonai titkosszolgálat volt tisztjével találkoz- gatni, aki azzal gyanúsítható, hogy ő áll a titkos jelentés kiszivárogtatásának hátterében. .. Elképesztő és tűrhetetlen. Tűrhetetlen, hogy a nyomozók úgy viselkedjenek egy demokráciában és jogállamban, mintha máris rendőrállamban élnénk. Az az újságíró, aki közérdekű információkat gyűjt, hogy azokat a nyilvánosság elé tárhassa - csupán a munkáját végzi. Ha a nyomozótiszt erről megpróbálja „lebeszélni”, oly brutális mértékben túllépi hatáskörét, hogy az csakis a régi rezsimet juttathatja eszünkbe. És ha mindezt azért teszi, hogy bizonyítson a feletteseinek, akkor olyan botrányról van szó, amely közvetlenül érinti a belügyminisztérium csúcsvezetését. Másfél évvel ezelőtt ellenzéki képviselőként Robert Kaliňák pontosan tudta, hogy törvénysértés esetén a rendőrségnek a törvénysértéssel kell-e foglalkoznia, vagy azután nyomozni, hogyan került nyilvánosságra az arról szóló információ. Kaliňák egy akkori ügyről szó szerint a következőket nyilatkozta: „Az, aki ezt az információt a sajtó és a képviselők tudomására hozta, a törvénysértésekre akart rámutatni, tehát ezzel a lépéssel nem követhetett el törvénysértést. Ellenkezőleg, hős, mert a törvények és az alkotmány által védett demokrácia sárba tiprására figyelmeztet.” Most már csak az a kérdés, hogy Kaliňák belügyminiszterként miért nem ebben a szellemben utasítja a nyomozás lefolytatására az országos rendőrfőkapitányt. A bűnüldöző szervek még műidig nem kérték Martin Glváč védelmi minisztertől, hogy oldozza fel a titoktartási kötelezettség alól a katonai titkosszolgálat volt tagjait, akik önként jelentkeztek, hogy vallomást tennének az ott tapasztalt visszaélésekről. A velük és az újságírókkal szembeni megtorlás és nyomásgyakorlás bizonyítja: az állami szervek nem azon dolgoznak, hogy megbüntessék a törvénytelenségek elkövetőit, hanem azon, hogy elhallgattassák azokat, akik képesek lennének leleplezni a bűnösöket. A szerző a Trend című hetilap belpolitikai kommentátora FIGYELŐ Botrányos tanévzáró A magyar és a román szülők közötti konfliktus miatt a tanfelügyelőség leváltja a marosvásárhelyi Liviu Rebre- anu általános iskola román igazgatóját és magyar aligazgatóját. Több erdélyi lap is beszámolt arról, hogy a román és magyar tagozattal működő iskolában a tanévzáró ünnepségen dulakodás tört ki a magyar feliratok hiánya miatt transzparenssel tiltakozó magyar szülők és a román szülők között. Ugyanis az iskola vezetése azután sem helyezett el kétnyelvű feliratokat az intézményben, hogy emiatt két ízben is elmarasztalta az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Néhány román szülő kitépte a kétnyelvűség szükségességét románul és magyarul hirdető transzparenst a tiltakozók kezéből, és szétszaggatta azt. A dulakodás nyomán két magyar és egy román szülőt bekísértek a csendőrségre, ahol figyelmeztetésben részesítették őket. A tanfelügyelőség szerint az iskola román és magyar vezetője sem tudta megfelelően kezelni a helyzetet, ezért kell leváltani őket. Marosvásárhelyen egyre gyakrabban törnek a felszínre román-magyar feszültségek az iskolákban. A 45 százalékban magyarok által lakott városban többnyire vegyes iskolákban tanulnak a gyermekek. 1990-ben az önálló magyar oktatási intézmények kialakításának elutasítása vezetett el a „fekete márciusként” ismert véres románmagyar összecsapáshoz.
