Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-26 / 147. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 26. www.ujszo.com BOMB Közbeszóltak a németek Brüsszel. Diplomáciai források szerint az EU külügyminiszterei tegnap német nyomásra úgy döntöttek, megnyitják ugyan a Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások új fejezetét, de őszre halasztották a tényleges folytatást. Berlin mellett Ausztria és Hollandia is ellenezte az újabb forduló azonnali megkezdését a török kormánynak a tüntetőkkel szembeni fellépése miatt. Ezután született a kompromisszumos megoldás. Megfigyelők szerint a tagországok ezzel biztató politikai jelzést adtak Ankara számára anélkül, hogy szemet hunytak volna a török hatóságok erőszakos magatartása fölött. Az EU 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, de az azóta eltelt nyolc évben a 35-ből mindössze egy fejezetet zártak le a felek. (MTI) Engednének a palesztinoknak Jeruzsálem. Az izraeli kormány John Kerry amerikai külügyminiszter e heti izraeli látogatására készülve engedményeket tenne a palesztinoknak a béketárgyalások újrakezdése érdekében - írták tegnap izraeli lapok. A Maariv úgy tudja, Benjámin Netanjahu kormányfő a július 7-én kezdődő muszlim böjti hónap, a ramadán előtt várhatóan hajlandó lesz szabadon engedni bizonyos számú palesztin foglyot, és befagyasztani a három nagy teleptömbön kívüli ciszjor- dániai építkezéseket. Azt is tudni véli, a béketárgyalások újrakezdése érdekében Mahmúd Abbász palesztin elnök lemondana arról az előfeltételről, hogy az 1967-es izraeli megszállás előtti határ legyen a tárgyalási alap. (MTI) Leleplezett terrorcsoport Párizs. Őrizetbe vettek Párizs közelében egy hattagú csoportot, amely a hatóságok szerint terrorcselekmények elkövetésére készült. A22 és 38 év közötti gyanúsítottak egyike be- nini, négyen franciák, a hatodik pedig Comore-szige- teki állampolgár. A francia rendőrség valamennyiüket ismerte már súlyos köztörvényes bűncselekmények (főleg fegyveres rablások) elkövetése miatt, de azt gyanítják, hogy most Franciaországban élő vagy tartózkodó, közismert személyek ellen készültek merényletekre. (MTI) Nem utazott Kubába, tegnap délután állítólag még a Seremetyjevó repülőtér tranzitzónájában tartózkodott Diplomáciai válságba torkollott a Snowden-ügy Kínai lapok szerint Snowden azt nyilatkozta, azért vállalt munkát az NSA-nak bedolgozó Booz Allen Hamiltonnál, hogy a kiterjedt amerikai megfigyelésekre vonatkozó információkat begyűjtse, s azokat később a médiának kiszivárogtassa (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Moszkva/Pe- king. Tovább bonyolódott tegnap a Washington számára egyre kínosabb Snowden-ügy, a nagyhatalmak - USA, Oroszország, Kína - nyilatkozatháborút vívtak egymással. Vlagyimir Pu- tyin elnök tegnap este nemet mondott az amerikai kiadatási kérelemre. Edward Snowden nem lépte át az orosz határt - jelentette ki . délelőtt Szergej Lavrov külügyminiszter. A moszkvai Seremetyjevó repülőtér közlése szerint Snowden továbbra is a nemzetközi reptér tranzitzónájában tartózkodik. Lavrov azt mondta, Moszkvának semmilyen köze nincs Snowdenhez, „sem az amerikai igazságügyi minisztériumhoz való kapcsolatához, sem a világban való utazgatásához”. Hozzátette: az amerikai titkosszolgálatok volt munkatársa önállóan választotta meg útvonalát, és utazásáról ők (az orosz hatóságok) is csak a sajtóból értesültek. Lavrov visszautasította, hogy Washington szülte összeesküvéssel vádolja Moszkvát, amiért nem vette őrizetbe és nem adta ki az amerikai titkosszolgálatok adatmegfigyelési gyakorlatáról érzékeny részleteket kiszivárogtató 30 éves amerikait. Leszögezte: teljes mértékben megalapozatlan és megengedhetetlen az a vád, hogy Oroszország megsértette volna az USA törvényeit Snowden ügyével kapcsolatban. „Oroszország elfogadhatatlannak tartja, hogy fenyegessék” - hangsúlyozta. Előzőleg Barack Obama elnök kijelentette: az USA minden törvényes eszközt bevet, hogy őrizetbe vegye Snowdent. Snowden szivárogtatta ki a sajtónak az amerikai Nemzet- biztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatmegfigyelés részleteit. A 30 éves férfit pénteken kémkedéssel, kormányzati tulajdon eltulajdonításával, valamint azzal vádolták meg az amerikai hatóságok, hogy szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel. Bár az amerikai hatóságok érvénytelenítették Snowden útlevelét, vasárnap mégis el tudott utazni Hongkongból az orosz fővárosba az Aeroflot orosz légitársaság menetrend szerinti járatával, és úgy volt, hogy hétfőn Kubába utazik tovább, de nem ült fel arra a járatra, amelyre jegyet foglalt. Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter ugyancsak hétfőn megerősítette: országában kért menedékjogot az informatikus (akárcsak Julian Assange, a WikiLeaks alapítója), és leszögezte: a kérelmet alaposan és felelősséggel megfontolják. A Reuters szerint a Seremetyjevó reptér szóvivője azt is elmondta, Snowdennel utazik Sarah Hamson, a WikiLeaks kiszivárogtató portált működtető csoport jogi szakértője, aki a férfival együtt érkezett Hongkongból Moszkvába. Neki is foglalt helye volt ugyanazon a havannai gépen, de ő sem utazott el hétfőn. A Rosszija 24 állami hírtelevízió szerint a repülőtéren tegnap megerősítették a biztonsági őrséget a VIP-váró és a tranzitzóna körül. A kínai külügyi szóvivő is alaptalannak nevezte azt az amerikai vádat, hogy Hongkong, illetve Kína eljárása Snowden kiadatása ügyében a kölcsönös bizalomépítés ellenében hatott volna. A hongkongi, valamint szárazföldi kínai célpontok elleni amerikai kormányzati kibertámadások lelep- lezője vasárnap azután távozott Hongkongból, hogy Washington kérte a kiadatását. Hongkong azonban további információkat kért az ügyben, mondván, a helyi törvények szerint a kérelem nem volt megfelelően indokolt. A szóvivő hangsúlyozta: a kínai kormány elleni vádak alaptalanok. Eközben John McCain szenátor azt követelte, hogy a Fehér Ház lépjen fel keményebben Oroszországgal és Kínával szemben, mert szerinte a mostani diplomáciai válság már a hidegháborús évekre emlékeztet. (MTI, SITA, TASR) Miloš Zeman az elnöki rendszer felé szeretné tolni a parlamenti demokráciát Rusnok az új cseh kormányfő Északi provokáció Kibertámadás Szöul ellen Zeman beleizzadt a nagy játszmába, egyik közeli munkatársát, Jiri Rusnok volt pénzügyminisztert nevezte ki kormányfőnek. Újságírók szerint az 53 éves Rusnok egyértelműen szociáldemokrata kötődésű, a párt pragmatikus szárnyának egyik legmarkánsabb képviselője, s emiatt jó egy évtizede állandó vitái vannak a párt mindenkori vezetésével. Pár évvel ezelőtt ki is akarták zárni a CSSD-ből. (TASR/AP-felvételek) Prága. Nem támogatják a legbefolyásosabb politikai pártok Miloš Zeman államfő döntését, hogy a Petr Nečas kormányfő lemondása után kialakult belpolitikai válságot szakértői kormány felállításával oldja meg. ÖSSZEFOGLALÓ Zeman tegnap Jiri Rusnok közgazdászt és politikust nevezte ki új cseh kormányfővé. Az államfő döntését délután jelentették be Prágában, s Rusnok azonnal le is tette az alkotmány által előírt hivatali esküt. Zeman a kinevezési ceremónia utáni sajtóértekezleten azt mondta, hogy a Rusnok vezette szakértői kormány várhatóan szeptember végéig marad hivatalban. Valószínűleg nem sikerült megoldani a kormányválságot, hiszen pár órával korábban a polgári demokraták (ODS) közölték: az eddigi kormánykoalíciónak sikerült megszereznie 101 képviselő támogatását Miroslava Némcovának, a koalíció új kormányfőjelöltjének támogatására. A 200 tagú alsóházban ez többséget jelent - közölte maga Némcová, az ODS vezette hárompárti koalíció vezetőinek találkozója után. Némcová erről Zeman államfőt is tájékoztatta, aki visszaüzent: véleménye a kormányválság megoldásának módjáról nem változott. Az eddigi kormánykoalíció pártjainak meggyőződésük, hogy a Zeman elnök által szorgalmazott szakértői kormány nem fogja megszerezni a képviselőház bizalmát. Csehországban azután alakult ki kormányválság, hogy Nečas lemondásra kényszerült, mert‘vizsgálati fogságba helyezték kabinetfőnökét, Jana Nagyovát, akit hivatali visszaéléssel és korrupcióval gyanúsítanak. A jobbközép kormánykoalíció szeretett volna továbbra is hatalmon maradni, de új kormányfővel, esetleg átalakított kabinettel. Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) viszont azt szeretné, ha a képviselőház mihamarabb feloszlatná önmagát, és az államfő előrehozott választásokat írna ki. Hogy addig ki kormányozzon, arról a szociáldemokraták nem nyilatkoztak. Zeman a harmadik lehetőség, a szakértői kormány felállítása mellett döntött. Ez a kormány hatalmon lehet néhány hónapig, de akár a jövő év májusáig is, amikor a rendes képviselőházi választás esedékes. Az államfő úgy látja, hogy ez a legrövidebb út a választásokig. De mivel pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a szakértői kormány nem fog bizalmat kapni a parlamenttől, egyre nagyobb az előrehozott választások esélye. Hogy erre mikor kerülhet sor, az szintén kérdéses. Az előrehozott választások feltétele: a 200 tagú alsóházban 120 képviselőnek meg kell szavaznia a testület feloszlatását. Az államfőnek ugyanis nincs joga a parlament feloszlatására. Arról, mennyire alkotmányos az államfő döntése a szakértői kormányról, amikor a képviselőházban a kormány- koalíció saját állítása szerint képes 101 képviselő támogatásának megszerzésére, alkotmányjogászi körökben megoszlanak a vélemények. A többség véleménye: Zeman ezzel a döntésével igyekszik az eddiginél nagyobb szeletet biztosítani a hatalomból az államfői hivatalnak, s a cseh parlamenti demokráciát az elnöki rendszer felé tolja. Amíg ugyanis a szakértői kormány van hatalmon, amelynek összetételéről minden nyilatkozat ellenére nyilvánvalóan az államfő dönt, Zeman kezébe kerül a hatalom gyeplője, s több fontos kérdésben neki tetsző megoldás születhet. Mindjárt az első szakaszban megoldódhat a nagykövetek problémája. Karel Schwarzenberg eddigi külügyminiszter ugyanis nem volt hajlandó pozsonyi nagykövetnek jelölni Lívia Klausovát, a volt államfő feleségét, moszkvai nagykövetnek pedig Vladimír Remek csehszlovák űrhajóst, a kommunista párt prominens tagját. Az új külügyminiszternek, aki állítólag Hy- nek Kmoníček, az elnöki iroda külügyekért felelős vezetője lesz, ez ellen nyilván nem lesz kifogása. (MTI, TASR, ú) Szöul. Kibertámadás érte tegnap, a koreai háború kirobbanásának évfordulóján a dél-koreai kormány és az elnöki hivatal számítógépes rendszereit, a szöuli hatóságok ezt követően országos riasztást adtak ki. Egyelőre nem tudni, ki áll a támadás mögött, de Dél-Koreában emlékeztettek arra, hogy márciusban - állításuk szerint észak-koreai - hackerek beavatkozása több tízezer számítógépet érintő rendszereket bénított meg. Tegnap volt az 1950 és 1953 közötti koreai háború kirobbanásának 63. évfordulója. A tegnap célba vett déli weboldalakon a Kim Dzsong Un kommunista vezért dicsőítő üzenetekjelentekmeg. (MTI) Kiirtottak egy családot Megtámadták az államfőt Kabul. Fegyveres lázadók tegnap reggel megtámadták az afgán elnök palotáját Kabulban. Robbantásokat hajtottak végre továbbá a védelmi minisztériumnál, az amerikai CIA főhadiszállásának otthont adó szállodánál, a nemzetközi biztonsági erők (ISAF) főhadiszállásának közelében és az ENSZ-képvise- letnél is. Azt nem tudni, hogy Hamid Karzai elnök a palotában tartózkodott-e a támadás idején. Az afgán biztonsági erőkkel és amerikai katonákkal vívott másfél órás tűzharcban mind a négy támadó meghalt. A tálibok erősségének tartott Kandahár tartományban nyolc nőt és egy gyermeket ölt meg egy út mentén elhelyezett pokolgép. Mindannyian ugyanannak a családnak a tag- jaivoltak. (MTI)
