Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-20 / 142. szám, csütörtök
10 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 20. www.ujszo.com PENGE Nincs megfejtése, mi az? „Költői suszter, aki azonban a legprímább vers-topánokat szegecseli” - írja Babitsról Weöres Kis, modem irodalomtörténet című versében. Gellért Oszkár is frappáns címszót kap: „Nemibeteg ősember, frakkban”. De vajon hogyan definiálhatnánk magát Weörest? Ebben is segíthet a könyvhét egyik csendes szenzációja, Weöres Sándor Elhagyott versek című gyűjteménye, mely az életműsorozat legutóbbi, 720 oldalas kötete. A cím talányosán sokértelmű: a szigorú költő valóban elhagyott néhány szöveget korábbi köteteiből, de hagyatékában, barátainál, kisebb jelentőségűnek vélt publikációiban is elszórt vagy magára hagyott jó pár költeményt. A kötet érdekessége, hogy egy sokkal politikusabb, közéletibb, humorosabb és kísérletezőbb poéta képe rajzolódik ki elénk, mint korábban hittük. Weörest szokás született költőnek tartani: és, amennyiben van olyan, hogy ember létére tanultán születik valaki, azaz teljes vérte- zetben pattan ki Zeusz fejéből, ezt el is fogadom. Olyasvalaki ő, aki ha ránéz négy öt szóra, azok azonnal a kívánt metrum vagy ütem alakzatát öltik magukra. Bámulatosan plasztikusak a Kodály Bicinia című művének elemeire komponált szövegek, a Rongyszőnyeg kimaradt elemei sem gyengébbek a közismerteknél, s a közismert egysorosok elhagyott testvérei sem érdemelnek mostohasorsot. Meglepően sok a transzcendencia kérdéseivel foglalkozó, rituális struktúrákat, szertartásszövegeket idéző költemény, melyek közül messze kimagaslik a Zsoltárok az ismeretlen Istenhez című kompozíció, mely az íme, a sebzett föld alaptézisét fejti ki, miszerint „Istent nem ismeri más, csak a / magától- értetódés”. A talány, az enigma olykor átfordul abba a bölcseleti indíttatású humorba, mely Weöres sajátja. Egy találós kérdés pl. így hangzik: „Nincs megfejtése, mi az?” Weöres alkalmi költészete, bökversei, epigrammái mellett feltűnően szellemesek Weöres „disszonáns” versei: aki a zene hibátlan húijai közé csap, élesebben érzékeli a disszonanciát is, és ez a kiélezett hallás, a hegyezett fül bánni is tud ebbéli tapasztalataival. Az avantgárd Weöres kiesett a köztudatból, bár, biztos vagyok ebben is, érdemes rá odafigyelni. A kötet anyagát Steinert Ágota rendezte sajtó alá: utószavából kiderül, hogy e 700 oldalnyi káprázat még korántsem minden, vélhetőleg további elhagyott versek kuksolnak komfortos magányukban. (Weöres Sándor: Elhagyott versek, Bp., Helikon, 2013.) Értékelés: Weöres 100 - kiállítás Budapest. A megmozdult szótár - Weöres Sándor 100 éves címmel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban; a tárlat játékos módon mutatjabe a költő életét és műveit. Az irodalmi kiállításokra jellemző hagyományos elemeket a legmodernebb multimédiás, interaktív nyelvi játékokkal ötvözték. A kiállítás 2014. június 1-jéig látható a múzeumban, de később vándorkiállításként másutt is szeretnék bemutatni. (MTI) I II Cake pops, avagy süti nyalóka - egy új őrület fziniÄG Szemnek, szájnak ingere! Kamarás Máté az aggteleki cseppkőbarlangban koncertezik, de visszavárják Japánba Berzétének gyűjtött Japánban Gömörhöz is szoros szálak kötik (Képarchívum) Különleges helyszínen kínál exkluzív műsort július 6-án Kamarás Máté, a legrangosabb külföldi musicalszínpadok magyar sztárja. Bécsben töltött évei után már a japán közönséget is meghódította, méghozzá annyira, hogy kinti rajongótábora még Aggtelekre is elkíséri. SZABÓ G. IÁSZLÓ Kamarás Máté és barátai címmel ugyanis ott, a cseppkőbarlang színpadán mutatja be rendkívüli musicalshow-ját, amelyben a műfaj magyar kiválóságai, Vágó Zsuzsi és Mészáros Arpád Zsolt, valamint André Bauer, a neves osztrák musicalszínész is fellép, aki Ferenc József megformálója a császár- városban. Dzsesszkocsmákban, klubokban, fényes koncerttermekben, sportcsarnokban többször láthatta-hallhatta már a közönség Kamarás Mátét. Színpadi szerepei sorát különleges fesztiválmeghívások gazdagítják, a Wiener Festwochen vendégeként negyvenötezer ember előtt énekelt. Aggteleken ez lesz az első koncertje. „Ilyen helyen még sosem énekeltem - mondja. - Tizenkét fok, magas páratartalom. Minden különleges lesz. A barlang önmagában fantasztikus díszlet, de ott nem lehet három-négy órán át bokázni. A körülmények nem engedik.” Három hónapos japán koncertsorozata után Kamarás Máté élvezi, hogy újra magyar közönség előtt léphet színpadra. Budapesten első itthoni lemezével, Miskolcon első kiállításának előkészítésével van elfoglalva. Festményei Japánban születtek, dalszövegei mindig ott, ahol éppen papírra kívánkozott a gondolat. „Őszig vagyok itthon, aztán utazom vissza Japánba, ahol A sakkban éneklem majd a Bírót, természetesen japánul. A kinti megfeszített tempó után jólesik most itthon lenni, hiszen Miskolcon él az édesanyám, ott vannak a barátaim, a nagyszü- leim pedig Pozsonyban. Japán különleges ajándék az életemben. Annyiszor voltam már kint, hogy elmondhatom, ott sem érzem idegennek magam. De ha itthon vagyok, elengedem az ottani életem. Bécsben több évet töltöttem, pályám egyik legsikeresebb szakasza köt oda jelen pillanatban mégis úgy érzem, ott bezárult egy kapu mögöttem. Nem előttem, mögöttem, hiszen én zártam be. Ha ismét úgy alakulnak a dolgok, hogy feladatom lesz ott, szívesen megyek vissza, de Japán után most másfajta kreatív munkát élvezek. Festek. Két éve kitaláltam, hogy kiállítást szeretnék, és most ez a tervem is megvalósul. Fura jeleket tapasztalok magamon. Huszonnyolc évesen még mindig formálódom. Hajlamos vagyok eldönteni dolgokat, amit nem kellene, csak hagyni, hogy menjenek a maguk útján. Az élet mindig kínál valami lehetőséget, de nem mindig abból az irányból, ahonnan várom. A maximalizmusom, a habitusom különböző helyzetekbe hajszol bele. Erről szeretném most leszoktatni magam. A színház mellett kell a magánélet is van. Ha színpadon vagyok, úgy érzem, óriási energiák mozgatnak, és az egóm is nagyra nő. Elképesztő adrenalinszint kiállni a közönség elé. Mintha tizenkétezer méter magasból ejtőernyővel szállnék lefelé. Szerintem azért van annyi boldogtalan művész, mert amikor nincs színpad, nem teszik le az ejtőernyőjüket, és miután a harmadik emeletről kivetik magukat, belezuhannak a bozótba. Én is boldogságkeresó vagyok. A színpadon kívül is szeretném jól érezni magam.” Németül, angolul, japánul énekel a vüágban, most mégis az jelenti számára a legnagyobb örömet, hogy magyarul énekelhet. A festés, az írás a teljes szabadságot jelenti neki, az idegen nyelv, bármilyen jól beszéli is mind a hármat, korlátok közt tartja. ,Japán rajongóimmal, akik bécsi, budapesti és miskolci fellépéseimre is rendszeresen elkísérnek, Aggteleken is találkozom majd, ahonnan együtt megyünk át a határ túloldalára, Berzétére. Az ottani árvaház lakóinak először édesanyám motoros klubja gyűjtött pénzt. A Duna Televízió forgatott is ott ebből az alkalomból. Ezt a műsort látták a japánok, s mivel tetszett nekik az ötlet, ők is gyűjtésbe kezdtek. Idén februárban már át is adtam az összeget a címzetteknek. Erre nagyon büszke vagyok, hiszen a nagypapám, Mács József író gömöri, és engem is több nyár, több iskolai szünidő köt Páska- házához, ami azóta is nagyon közel áll a szívemhez, és nincs messze Aggtelektől.” Koreába is meghívták már, most mégis azt mondja, bár örömmel utazik majd vissza Tokióba, ahol novemberben kezdődnek A sakk próbái, itthoni életéből csak egyvalami tudná kimozdítani: ha szörfözni hívnák Balira. Oda töprengés nélkül elmenne. A kassai Thalia Színház egy, a Komáromi Jókai Színház két előadással vesz részt a szemlén A magyar színházak kisvárdai fesztiválja ELŐZETES Kisvárda. Ki gondolta volna 1989-ben, hogy a három társulattal egyszeri alkalomra tervezett színházi szemle az évek során a Kárpát-medence egyik legnagyobb színházi seregszemléje lesz? Mégis így történt, június 21. és 29. között immár huszonötödik alkalommaljönnek össze a határon túli magyar társulatok, hogy ízelítőt adjanak a legutóbbi egy év terméséből. Ahogy az idei fesztivál műsorfüzetében úja Nánay István színikritikus, aki szinte a kezdetektől jelen van a fesztiválon, nem a legek fesztiválja lesz az idei sem, ugyanis a technikai adottságok miatt (bár évekig ígérték, a mai napig nem épült fel egy modem, minden igényt kielégítő színházépület) nem minden kiválasztott előadás tud bemutatkozni a fesztiválon, s a válogatás is meglehetősen szubjektív. Az idei programot Sebestyén Rita (Erdély), Nagy- pál Gábor (Vajdaság) és Hizs- nyan Géza (Szlovákia) válogatta, s a Szabadkai Népszínház és a Székelyudvarhelyi Városi Színház mellett az összes határon túli társulat bemutatkozik. Több társulattól (Újvidék, Temesvár, Kolozsvár, Sepsiszent- györgy) szerettek volna legalább két előadást meghívni, de a behatárolt anyagi lehetőségek ezt nem tették lehetővé. A szlovákiai magyar színházak közül a kassai Thália Színház a Czajlik József rendezte Marat/Sade darabbal (június 25., 21 óra, Várszínpad) szerepel a versenyprogramban, a Komáromi Jókai Színház pedig a Rastislav Ballek rendezte A hentessegéddel (június 28., 17 óra, Művészetek Háza), amely Ladislav Ballek regényéből készült. A komáromiak azon szerencsések közé tartoznak, akik két előadással vesznek részt a fesztiválon, ugyanis a Caligula helytartója című darabjukkal június 29-én este ők zárják az idei fesztivált. A sepsiszentgyörgyiek Az imposztora és a beregszásziak A vihaija nyitja az idei fesztivált. De láthatjuk egyebek közt Pintér Béla Parasztoperáját a temesvári társulattól, a marosvásárhelyiek Bányavakságát, az Isten pénze című musicalt a csíkszeredaiaktól, A nyugati világ bajnokát a szatmárnémetiektől, A sevillai borbélyt a nagyváradiaktól s Beaumarchais művének egy másik változatát Opera ultima címmel az újvidékiektől. Idén is számos kísérőprogram várja a fesztivál látogatóit, lesz Holdviola- és Magna Cum Laude-koncert, bemutatkozik Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar is. Június 22-én, szombaton pedig Járd ki lábam, járd ki most címmel a Főtéri Színpadon este nyolc órától a Felszállott a páva győztese (népzenekar kategóriában), a Parapács zenekar ad koncertet, soraiban a tornaijai Pusko Mártonnal, (jdj)
