Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-20 / 142. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 20. www.ujszo.com A18. században a társadalmi identitás volt a fontos, vagyis az, hogy valaki a hungarusként definiált politikai nemzethez tartozik, véli a történész Rejtély maradhat Skultéty László nemzetisége Pozsony. Ladislaus Gabri- zech. Ezen a néven írták be Skultéty Lászlót keresztelésekor az anyakönyvbe 1738-ban. Akkoriban a társadalmi, és nem a nemzeti identitás volt az elsődleges, figyelmeztet a történész. VERES ISTVÁN Az örök huszárként emlegetett Skultéty Lászlót a magyar és a szlovák hagyomány is magáénak tekinti. A 80 évig szolgált katona aradi kihantolását és Szlovákiába szállítását Sem- jén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes történelemhamisításnak nevezte, azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Gábris néven született egykori katona szlovák, vagy magyar nemzetiségű lett volna. Szláv nevű szülők és keresztszülők Ezt bizonyítják a Trencsén melletti Barossháza (Pružina - ennek településrésze volt He- gyesmajtény - Mojtín) anyakönyvi bejegyzései. Skultéty 1738-as születését dokumentáló oldal másolata lapunk birtokába jutott, azzal a kivonattal együtt, amelyet a szlovák belügyminisztérium készített az eredeti szöveg alapján. Ladislaus Gabrizech eszerint Catha- rina Kowacze (eh?) és Georgius Gabrizech gyermekeként született. Keresztszülőkként Michael Janiga és Susanna Gabrizech vannak feltüntetve. Az anyakönyvek akkor latinul íródtak, így a nevek is latin változatban kerültek lejegyzésre. Nemzetiségre vonatkozó adatot nem találunk a vizsgált passzusban. Bár Skultéty beszélt szlovákul, és az osztrák Coburg huszárezrednek volt a strázsa- mestere majd zászlóvivője, már az első síremlékére mind a nevét mind a feliratokat magyarul írták, figyelmeztet Ujj János aradi helytörténész. „Ez azt valószínűsíti, hogy magyarnak tartották, és ő is magyarnak tartotta magát” - mondta az MTI-nek Skultéty újaradi temetőből történt, május végi elszállítása kapcsán. Hogy egy nevet hogyan írnak a sírkőre, az önmagában semmit nem jelent, véli Vajda Barnabás történész. „Ha kimegyünk például a dunaszerdahe- lyi temetőbe, látjuk, hogy magyar emberek neveit számos esetben szlovákul vésetik fel a hozzátartozók” - jegyezte meg kérdésünkre a Selye János Egyetem oktatója. Kettős identitás és hungarustudat Skultéty korában a nemzetiségi hovatartozás feloldódott az úgynevezett „hungarustudat- ban” - figyelmeztet Vajda. „Egy nemesnek például a 18. században a társadalmi identitása volt a fontos, vagyis az, hogy a magyarországi, tehát hungarusként definiált politikai nemzethez tartozik, vagyis nemes, és nem az, hogy magyar. Ez utóbbi szintén nem volt mellékes, de nem ez volt a döntő” - magyarázta. A történész szerint a vitatott nemzetiségű történelmi személyiségekről szóló vitákból ez az érvelés jelenthetné a kiutat. A hungarus ugyanis egy gyűjtőfogalom volt, amelybe nem csak magyar nemzetiségűek tartozhattak. Vajda megjegyzi, hogy Közép-EuróBalra az eredeti anyakönyv másolata, jobbra az abból készült hivatalos kivonat (Képarchívum) pában gyakran csak úgy képesek tekinteni ezekre a feltehetően kettős identitással bíró személyiségekre, hogy csakis vagy az egyik, vagy a másik nemzethez tartozhattak. „Nálunk ezt a vagylagosságot mintha senkinek nem lenne érdeke feloldani. Talán mert a sarko- sabb fogalmazás karakánabbnak, rövidtávon hasznosabbnak tűnik”-fejtette ki a történész. Skultétyt jövő csütörtökön temetik újra szülőhelyén, Hegyesmajtényban. Az aradi exhumálás szemtanúi szerint már csak a koponyacsont egy része, és egy lábszárcsontja van meg. A maradványok elszállítását Hegyesmajtény önkormányzata kezdeményezte. RÖVIDEN Mégsem kell jelenteni a kiutazást Pozsony. Nem vezetik be a 90 napnál hosszabb külföldi tartózkodás esetére javasolt bejelentkezési kötelezettséget. A parlament tegnap ugyan újra elfogadta Robert Kaliňák vonatkozó törvényét, viszont csak miután eltávolították belőle azt a részt, amely pénzbírsággal fenyegette azokat, akik a 90 napnál hosszabbra tervezett külföldi tartózkodásukat nem jelentik be az illetékes hivatalnak. A jogszabályt a köztársasági elnök vétózta meg, így került újra a parlamenti képviselők elé. (SITA) Gašparovič már gondolkodik Čižnáron Pozsony. Ivan Gašparovič tegnap elkezdett foglalkozni a hétfőn a Smer által megválasztott Jaromír Čižnár főügyésszé való kinevezésének gondolatával. Erről az elnök szóvivője, Marek Trubač tájékoztatott. Gašparovičnak a törvény nem szab határidőt a kinevezésre. Ha Čižnárt kinevezik, és nem követ el semmi törvényelleneset, hét évig tölti majd be a posztot - véli Robert Fico. „Ezen a tényen már semmi sem változtat” - jelentette ki a kormányfő tegnap. A köztársasági elnök tehát nem várja meg az Alkotmánybíróság döntését Jozef Čentéš korábban megválasztott főügyész panasza ügyében. (TASR) Zsidók: Kassán ítéljék el Csatáryt Kassa. A kassai zsidó hitközség attól tart, hogy Budapesten azért emeltek vádat Csatáry László ellen, hogy ne kelljen őt kiadni Szlovákiának. Ezt Pavol Sitár, a hitközség elnöke mondta a Népszabadságnak. Csatáry második világháború utáni halálbüntetését idén január 31-én az ületékes kassai testület életfogytiglanra változtatta. A szlovák hatóságok kérték a kiadását, ami viszont máig nem történt meg. Csatá- rynak július 19-én ismét a kassai bíróság elé kellene állnia, de közben Budapesten is vádat emeltek ellene, (vps) Srholec kapja a Ján Langoš díjat Pozsony. Anton Srholec, a kommunista hatalom által meghurcolt és a katolikus egyházban a rendszerváltás után is perfériára szorított szaléziánus pap kapja az idei Ján Langoš díjat, a ma esti ünnepségen Róbert Bezák, volt nagy- szombati érsek méltatja őt. A nemzetközi Ján Langoš díjat az alapítvány idén Sandra Kalniete lettországi EP képviselőnek ítélte, akinek a családját a szovjet rezsim Szibériába száműzte. A Ján Langoš díjat, 2007-ben a alapította a volt politikus özvegye, az eddigi díjazottak között van Karel Schwarzenberg, Göncz Árpád és a dalai láma is. (vm) Októberben indul az államigazgatási reform, a teljes átalakulást 2015-re várja a kormány Talán egyszerűsödik az ügyintézés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az államigazgatási reform befejeződéséig mintegy 100 ügyfélkapu jön létre, ahol a lakosság egy helyen intézheti majd ügyeit, ígérte tegnap Robert Kaliňák belügyminiszter. Szerinte az állam ezzel a választási ciklus végéig, vagyis 2016-ig mintegy 700 millió eu- rót spórol meg, és egyben egyszerűsíti, közelebb viszi az emberekhez az ügyintézést. 248 hivatal szűnik meg, amelyek feladatait 72 járási hivatal veszi majd át. Az ellenzék szerint azonban a reform nem viszi közelebb az államigazgatást az emberekhez. Martin Chren független képviselő szerint az emberek az adóhivatalba, a szociális ügyi hivatalokba, a Szociális Biztosító ki- rendeltségeibe és a rendőrségre járnak a leggyakrabban, ha Kaliňák javítani akart volna az ügyintézésen, akkor ezekre összpontosít. „Nem lesz valódi átalakítás, csak átfestik a cégtáblát” - jelentette ki Chren. Nem hiszi el teljesen a kormány által ígérteket Jakab Elemér (Híd) sem. „Elméletben ugyan javulhat a helyzet, de kérdés, hogy a gyakorlatban működni fog-e az egyablakos rendszer” - magyarázta Jakab. A déli járásokban - a járási székhelyeken kívül - a párkányi mellett fokozatosan nyílik majd ügyfélkapu Ipolyságon, Nagykaposon és Ki- rályhelmecen, valamint várhatóan Szepsiben is. Az ügyfélkapuk kiépítése azonban meglehetősen lassan folyik majd, kezdetben csak néhány tucat jön létre, köztük a párkányi is. Amíg nem lesz ügyfélkapu, a járási hivatalokban intézhetik ügyeiket az emberek. A teljes átalakulást 2015-re várja a kormány. Az ügyfélkapuk további előnye Kaliňák szerint, hogy az ügyfél nem kerül közvetlen kapcsolatba az ügyeit intéző hivatalnokkal, ami csökkentheti a korrupció veszélyét. „Olyan lesz, mint egy bankfiókban, ahol az ügyfél szintén nem kerül kapcsolatba a hitelét intéző alkalmazottal” - magyarázta a belügyminiszter. Pavol Zajac (KDH) szerint viszont a járási hivatalok vezetői befolyásolhatják majd az egyes ügyeket, vagyis inkább nőhet a korrupció veszélye, (lpj, TASR, SITA) A pénzügyminiszternek takarékoskodnia kell 500 milliót kell spórolni ÖSSZEFOGLALÓ Van amopheles szúnyog is, de nem veszélyes 20 település már irthat összefoglaló Pozsony. Szlovákia állam- adóssága 2015-ben éri el a csúcsot, amikor is a bruttó hazai össztermék (GDP) 56 százalékára kúszik fel, egy évvel később már 1-2 tizedszázalékkal alacsonyabb lesz - mondta tegnap a parlamentben Peter Kažimír pénzügyminiszter, vázolva a kormány takarékossági elképzeléseit. Az alkotmánytörvény értelmében a pénzügyminiszter akkor kényszerül takarékossági intézkedések megtételére, ha az államadósság túllépi a GDP 50 százalékát, márpedig 2012 végén felkúszott 52,1 százalékra (abszolút számokban kifejezve ez 37,245 müliárd eurónak felel meg). Kažimír úgy véli, a meghirdetett közigazgatási reform, az adóhatóságok hatékonyabb munkája, az uniós források intenzívebb merítése, továbbá a jövőre várhatóan felpörgő gazdasági növekedés révén lehet megállítani az ország eladósodásának további növekedését. Robert Fico kormányfő e héten megerősítette, jövőre további 500 mülió eurós megtakarítást szeretnének elérni, így a GDP- hez viszonyított államháztartási hiány az idei 2,9 százalékról 2014-ben 2,6 százalékra mérséklődik. Richard Sulik, a liberális SaS elnöke szerint a szocialista kormány „halálos koktélt” kevert, ezért is ugrott meg tavaly olyan erőteljes mértékben az adósságállomány. Miloš Moravčík, a KDH alelnöke elégedetlen volt a pénzügyminiszter magyarázatával.,Attól tartunk, újabb adóemelések lesznek, amelyek nem segíteni, hanem büntetni fogják a gazdaságot” - vélekedett a KDH politikusa. (SITA só) Pozsony. Húsz dél-szlovákiai településen, köztük a fővárosban is elindulhat a szúnyog- irtás. Az első hullám a Dévénytől Párkányig terjedő folyószakaszokat érinti, és néhány Ipoly-menti falut a Nagykürtösi járásban. Az érintett települések (közülük a legtöbb a Duna- szerdahelyi és a Komáromi járásban fekszik) jegyzékét naponta aktualizálják - jelentette be tegnap Ivan Rovný tiszti főorvos. A települések maguk döntenek arról, elkezdik-e az irtást. „Mi csak szólunk, mikor lenne a leghatékonyabb” - tette hozzá Rovný. Az önkormányzatok költségeit a kormány katasztrófavédelmi intézkedésként megtéríti. A permetezést a szárazföldről végzik majd, magyarázta Jozef Brestovský, a helyzetet folyamatosan figyelő rovarszakértő. A magasból szétszórt irtóanyag ugyanis nagy károkat okozhatna a vízi élővilágban. Többek között ezért nem vetnek be vízbe szórható granulátumokat sem, amelyek a szúnyoglárvákat ölik. „Ezek egyrészt nincsenek bejegyezve Szlovákiában, másrészt pedig kérdéses a hatékonyságuk, ugyanis csak egy bizonyos növekedési fázisban ölik meg a szúnyogokat” - magyarázta. A szúnyogok jelenleg Szlovákiában nem terjesztenek betegségeket, figyelmeztetett Zuzana Zvolenská egészség- ügyi miniszter. Ezt azzal kapcsolatban szögezte le, hogy amopheles szúnyogok lárváira bukkantak, amelyek a malária terjesztői lehetnek. Brestovský szerint az, amit terjeszthetnének - vagyis malária - nincs jelen az országban, (vps, TASR)
